Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)

1954-05-29 / 22. szám

Hírek a magyar népi demokráciából 9 1940-et mutattak a naptárak ekkor. Puskás öcsi 12, Bozsik Jóska 15 éves volt. A kis, földszintes házak között fűvel benőtt zöld „grundok“ csalogatták a kispesti „srácokat“. Egy-egy labda mindig akadt, ami az­után okát adhatta a koradélutántól késő estig zajló futballcsatának. A dolog mindig a fent leírt „vá­lasztási1 jelenettel kezdődött. S az a tény, hogy Puskást meg Bozsikot minden esetben elsőként választot­ták a „csapatkapitányok“, komoly rangot jelentett számukra a kispesti rétek sporttársadalmában. Ilyen múlt után aztán nem csodálnivaló, ha a kültelki „grundokról“ egyene­sen a Kispesti Atlétikai Club fut­­ballpályájára vezetett a két fiú útja. Puskás és Bozsik — a két jóbarát — ettől kezdve állandó tagja a Kis­pest első csapatának. Csak a háború után, 1945-ben húz­hatja magára Puskás elsőízben a vá­logatottságot jelentő címeres mezt. Az osztrákok ellen ő a balösszekötő. Már ezen az első mérkőzésen ragyo­gó góllal mutatkozik be. Bozsik Jóska, a jópajtás, két esz­tendő múlva, 1947-ben lesz tagja a magyar válogatott tizenegynek. A bolgárok ellen játszunk ekkor és 3:0 arányban győzedelmeskedünk. Bécs, Páris, Torino, Bukarest, Moszkva, Berlin, Stockholm. Szófia, Helsinki, Róma és London ... Milyen messze esnek a kispesti grundok! És mégis, ha a két jóbarát a labdarúgó játék csillogó szépségével, a legagya­­furtabb fortélyokkal kápráztatja el messzi országok közönségét, szívük­kel Kispestre gondolnak: a kerttel­­övezett házakra, a jólismert utcákra. Nos, azóta természetesen nemcsak ezek a régi-régi gyermekkori emlé­kek, képek jelentik a hazát a kiét fiatalember számára. Puskás Fe­rencnek gyönyörű lakása van a fő­város középpontjában. Az egyik szo­ba sarkában sorakozó hajas — meg alvóbabák és — ki tudná felsorolni a játékok igen változatos fajtáit — arról tanúskodnak, hogy gyerek is van a háznál. S hozzá még micsoda gyerek! Futballista nem lesz belőle, ez már biztos. A magyar válogatott labdarúgócsapat balösszekötőjének, minden magyar sportrajongó népsze­rű „öcsi“-jének ugyanis — kislánya van. De ha Puskás, a labdarúgó, szíve mélyén talán bánja is, Puskás a családapa aligha lehetne boldo­gabb, mint ezzel a két- és féleszten­dős, szőkehajú, nagy kerekszemű kislánnyal. A feleség? ... Elég, ha annyit mondunk, hogy Puskás Fe­renc legalább olyan jó férj mint családapa. És ez az aprótermetű fut­ballista, aki arról híres, hogy nem ijed meg a legkeményebb jobbfede­zettől sem, akit nem hoz iá a sod­rából az ellenfél százezer szurkoló­jának meg-megújuló csatakiáltása sem, ez a kiváló labdarúgó, akinek nevét félő tisztelettel emlegetik a labdarúgó kapusok Londontól Bécsig és Stockholmtól Rómáig, talán egyet­len ember véleményét sem tiszteli annyira, mint egy kis, törékeny pesti asszonyét — a feleségéét. Rájuk — asszonyára és kislányára is gondol Puskás Ferenc a nagy csa­ták, a zöld gyepen folytatott nemes sportvetélkedés közben. Bozsik József?.,. A világ egyik legjqbb fedezet játékosa, a Magyar Népköztársaság parlamentjének kép­viselője. Ennél nagyobb tisztesség aligha ért még labdarúgót a világon. Azoknak az embereknek az ügyét képviseli, akik között felnőtt, akik­nek sok-sok szeretete kiváló embert, kiváló labdarúgót nevelt belőle. Mert nagyon lehet szeretni ezeket az embereket, nagyon lehet szeretni a kispesti grundokat. A londoni világraszóló győzelem óta sokan kutatják, mi is a magyar válogatott tizenegy példátlan győze­­lemsorozatának oka? Többek kö­zött ez is. Az, hogy ezek a fiúk ilyen forrón szeretik hazájukat, ilyen ki­törölhetetlen emlékként él bennük a grundok képe, ahol elkezdték a lab­dát rúgni. Csillag István

Next

/
Thumbnails
Contents