Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)

1954-05-22 / 21. szám

18 Hírek a magyar népi demokráciából 7 7 Egy verset és a versre prózában írott választ hallottunk a rádióban. Hallgattuk Márai Sándor temeitőrögként dobbanó sorait, az ádáz fájda­lomban hányódó szavakat és hallgattuk Tamási Áron Kossuith-díjas írónk válaszát. Közreadjuk a két szöveget, nem akarjuk kommentálni. Két magyar író beszél a hazáról, hozzátennivalónk itt nem igen akad. Két magyar író. Mert az is, aki halotti beszéddel temeti magát a messzi idegenben — itt­hon nem „okmány“, „pecsét“, vagy „szám egy képletben“. Szava, amely az idegen világban csak kósza hangok, egyenetlen sorok, betűk halmaza — értelmet nyer a „család nyelvén“: költemény. Múj<-clL Sámlőr : JŐ(ll&ttÍ ktizéd Látjátok teleim, szemtekkel, mik vagyunk: Por és hamu vagyunk. Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek ... Össze tudod-e rakni még a Margit-szigetet? Már minden csak dirib-darab, szilánk, avitt kacat, A halottnak szakálla nő, a neve számadat. Nyelvünk is foszlik, szakadoz és a drága szavak Elporladnak, elszáradnak a szájpadlat alatt. A pillangó, a gyöngy, a szív nem az már ami volt, Amikor a költő még egy család nyelvén dalolt, És megértették, ahogy a dajkának énekét A szunnyadó, nyűgös gyerek álmában érti még. Szívverésünk titkos beszéd, álmunk zsiványoké, A gyereknek Toldi-t olvasod, s azt feleli: oké! A pap már spanyolul morogja koporsónk felett: „A halál gyötrelmei körülvettek engemet.. Az ohiói bányában megbicsaklik a kezed, A csákány koppan, s nevedről lehull az ékezet. A tyrrén tenger zúgni kezd, s hallod Babits szavát, Krúdy hárfája zengi be az ausztrál éjszakát... Még szólnak és üzennek ők mély szellemhangokon, A tested is emlékezik, mint távoli rokon. Még felkiáltasz: Az nem lehet, hogy oly szent akarat... De már tudod: Igen! Lehet!... És fejted a vasat Thüringiában. Posta nincs. Nem mernek írni már. Minden katorga jeltelen. Halottért sírni kár. A konzul gumit rág, zabos, törli szemüvegét, Látnivaló: untatja a sok okmány és pecsét. Havi ezret kap és kocsit. A mistress és a baby Fényképe áll az asztalán. Mi volt neki Ady? Mi volt egy nép? Mi ezer év? Költészet és zene? Arany szava? Rippl színei? Bartók vad szelleme? Az nem lehet, hogy annyi szív... Maradj nyugodt, lehet!

Next

/
Thumbnails
Contents