Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)

1954-05-22 / 21. szám

3 Hírek a magyar népi demokráciából tanácsok munkájáról. A tanácsok munkájának eredményeiről1 és hibáiról szól a vezércikk. Pongrácz Kálmán a tények alapján levonja azt a követ­keztetést, hogy a hibákat a lakosság bevonásával gyorsan ki lehet javítani. Parragi György cikksorozatot írt a Hortobágyról: „A Hortobágy — ro­mantika nélkül“ címmel. Érdekes hírt találunk a lap harmadik oldalán: Sam Kahn, hazánkban tartózkodó capetowni ügyvéd előadást tartott a Ma­gyar Jogász Szövetségben. Közli a lap Bródy András „Jókai a Svábhe­gyen“ című tárcáját és Gárdonyi Márta színes riportját a bürokráciaelle­nes kiállításról. A „Kisfiúk panasza a nagyfiúkra“ című cikk írója a ba­rátutcai „Játszó-utca“ kisgyermekei nevében kéri, hogy a főváros gondos­kodjon arról, hogy az utca valóban a kicsinyek játszóhelye legyen és ne engedjék meg, hogy a 14—15 éves nagy fiúk labdajátékukkal kiszorítsák onnan a kisebbeket. A zalai olajrriezőkön Csizmadia József olajtelepvezető­nek még most is átforrósodik a hangja a közel húszéves visszaemlé­kezéstől. 1936-ban valóságos karaván in­dult meg a gutorföldi és csömödéri vasútállomástól a kis göcseji falu, Bázakerettye felé. Ekkor kezdték meg az első kutató­fúrásokat a zalai olajmezőkön. Megélénkült a kis falu, a göcseji parasztok, a Hajós-, Zichy-, és Esz­­terházy-uradaknak zsellérei előbb csak bámészan figyelték az esemé­nyeket, de aztán reménység gyúlt szívükben. Hátha jót hoztak a szá­mukra az idegennyelvű mérnökök, a furcsa gépek? Nagyobb karéj kenye­ret, cipőt a gyermekeik lábára, utat a városhoz, fényt és meleget a falu­jukba . . . Megkezdődött a fúrás Felépítették az első vastornyot. A munkálatok több mint félévig tar­tottak. A magyarok nehezen értettek szót az amerikaiakkal. Az olajbá­nyászatnak akkor még nem voltak magyar szakemberei. Talán negyedéve dolgoztak, de a gáz vagy olaj még mindig nem mu­tatkozott ... Újabb három hónap múlva egy 1200 méteres kábelen függő puská­val hatoltak be a mélybe ... A pus­kát két villamos berendezéssel elsü­tötték. Utána „megkanalazták“ a föld gyomrát. Olyasféle szerszámot süllyesztettek a fúrólyukba, mint egy esernyő. Kinyitva emelték ki. S a több, mint ezermétores mély­ségből feltört a gáz. Csizmadia Jó­zsef jól emlékszik ezekre a percekre: — Szinte bűvöletben álltunk ott. halálos csendben. Csak a gáz siví­­tását lehetett hallani. 90 atmoszféra nyomással szökött fel .. . Aztán va­lamelyikünknek eszébe jutott, hogy a kezét elébetartsa.. . úgy kivágta, hogy azt hittük csuklóból lesza­kítja ... De mikor felocsúdtunk, új­ból megpróbáltuk . . . csakhogy ak­

Next

/
Thumbnails
Contents