Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)

1954-05-15 / 20. szám

Hírek a magyar népi demokráciából 21 BARABÁS TIBOR Regény Savonaroláról és elbeszé­­lésgyüjtemények, tanulmánykötetek a hazai és a világirodalom nagyjai­ról, bányászregény. filmforgató­könyv és bulgáriai útirajz. Kis íze­lítő ez a Kossuth-díjjal most kitün­tetett Barabás Tibor írásaiból. Érdekes írói arckép bontakozik ki ezekből a munkákból. Barabás Tibor művészi és emberi érdeklődé­sét két témakör foglalkoztatja: a mai élet eseményei, az egyszerű em­berek problémái, másrészt a forra­dalmi mult, a múlt egyszerű embe­rei és történelmi hősei. Ez a kettős — valójában egységes — érdeklő­dés vonul végig egész írói pályáján. Barabás Tibor, aki korán bekap­csolódott a munkásmozgalomba, a maga és környezete, a pesti szegény­­emberek nyomorúságát írta meg első elbeszéléseiben, de a fasizmus kifej­lődése idején történelmi témájú írá­sokkal tiltakozott, buzdított, keltett reményt. Móricz Zsigmond lapja, a „Kelet Népe“, méltatta a kisembe­rek életét bemutató írásait, a fasi­­zálódás ellen harcoló politikusok, irodalomtörténészek pedig felfigyel­tek József Attiláról és a magyar múlt nagyjairól írott tanulmányaira. A háború alatt munkásszázadba, majd büntetőszázadba vitték, de a mátyásföldi repülőtéren végzett szörnyű, megalázó munka közben esténként tanulmányokat írt: Apá­czai Cseri Jánosról, Misztótfalusi Kis Miklósról. Szembenállt az ak­kor divatos pesszimizmussal, ki­mondta, hogy „nincs nemzeti vég­zet“, követelte a nemzeti kultúrát. Barabás Tibor tudatosan Buda­pest, a magyar főváros munkásosz­tálya írójának vallja magát — ki­csit jelképezi ezt az is, hogy nem akar elszakadni a város nyüzsgő, zsi­bongó központjában fekvő lakásá­tól; de éppen olyan természetesség­gel szólaltatja meg nagy nemzeti múltúnkat is, mint a város mai éle­tét. Ezért szereti annyira Kossuth­­díjjal kitüntetett filmjét, a „Rákóczi hadnagyát“, s ezen belül is Fekete Mihály alakját: népi alakokat írt meg, akik a történelmi korszak tö­rekvéseit fejezik ki. Történelem­­szemlélete optimista: minden kor­ból az új, a forradalmi érdekli, azt akarja ábrázolni. S ha optimista volt a szörnyű múltban, joggal optimista most. Szovjet katonák szabadították

Next

/
Thumbnails
Contents