Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)
1954-05-15 / 20. szám
10 Hírek a magyar népi demokráciából A dédesi várrom tövében... Kis falu lapul a hegy tövéhez Nyekézseny és Uppony közelében, Dédestapolcsány. A hegy tetején messziről látszik a dédesi várrom. Valamikor, nagyon régen cseh rablólovagok lakták. Ma pompás kirándulóhely. Nyaranta felkeresik a turisták. Körbe sétálnak a vár körül, megpihennek a hűs fák alatt. A vár alatt kis község éli életét. Lakói sokat szenvedtek a múltban. A cseh rablólovagok utódai, a magyar „lovagok“, földesurak, grófok keserítették életüket. A felszabadulás más világot hozott. Szebbet. Csak egyet említünk: megalakult a községben az Alkotmány termelőszövetkezet. Sokat bajlódtak az emberek kezdetben. — Minek a közös? — Kinek a közös? Az évek teltek, a termelőszövetkezet erősödött. A férgese elhullt. Az ingadozók mégszilárdultak, az egész tagság öntudatosabb lett. Az elnököt keressük. Jön is nemsoká Bolacsek László. — Mi újság? Az alapító tag, aki kezdettől fogva együtt bajlódott a tagsággal, csendes szavú ember, először hellyel kínál. • ;1 , j j — A szövetkezetünk után érdeklődik, ugye? — válaszol kérdésünkre kérdéssel. — Igen. — Hát hol is kezdjem. Bizony, amikor megalakultunk, a gróf Serényi elhanyagolt birtokán még a fűszál sem akart magától kibújni. Dűledező épületek, tetőnélküli istálló. Ennyivel kezdtük. Nagyot sóhajt. — Akadt kezdetben kárörvendő elég. — No, koldusok! — nevettek össze a hátunk mögött, olykor-olykor még a szemünkbe is. Nehéz volt! Bolacsek elnök homloka ráncba borul, ahogy visszagondol az eltelt küzdelmes évekre. — Tudja — kezdi újból —, jöttek az évvégi zárszámadások. A rossz termés. Aszály. Takarmányhiány. A dögvész tizedelte az állatállományt. No, de azért a fejünk mindig a helyén volt. Neki-nekirugaszkodtunk, közrekaptuk a nehézséget, aztán magunk alá gyűrtük. — Megnőtt valamennyiünk munkakedve — kezdi ismét Bolacsek elnök. — Nincs hiány a lelkesedésben. Több kenyeret, zöldséget, több tejet, tojást, zsírt akarunk adni a városnak. Minden igyekezetünk, szorgos iparkodásunk az új esztendő mezőgazdasági munkájának sikeres elvégzéséért történik, a bő termésért, a gazdag jövedelemért. A termelőszövetkezet vagyonáról is szó esik. — Van 400 j uhunk, amelyek a ió gondozás nyomán napról napra szaporodnak. De hiszen mit ülünk itt. Kerekedjünk fel, járjuk végigj a gazdaságot. Elindulunk.
