Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)

1954-04-24 / 17. szám

Hírek a magyar népi demokráciából 19 Karlesz Ferenc sógorával az utolsó simításokat végzi házán Betessékel a lakásba. A fiatalasszony a konyhában szorgosko­dik. Kezét törölgetve jön utánunk a szobába, s amint megáll az ajtóban, az arca csupa ragyogás és várakozás, hogy vájjon mit szó­lunk hozzá? Mit szólunk a vadonatúj bútorokhoz, függönyhöz, sző­nyeghez. — Nem is olyan nagyon új már a berendezésünk — szerény­kedik — lehet talán negyedéves ... A szekrény, meg a hálószoba régi, csak átfestettük, hogy összhangban legyen az új darabokkal.. . Nem tudtunk mindent egyszerre megvenni, hatodik éves házasok vagyunk s máris van két fiúnk . . . Meg a házépítés . . . Nagy gond volt! Hát a gyerekek hol vannak? Az óvodában. Az is új, néhány napja nyílt meg. A dorogi bányavidéken — a csolnoki telepet is beleértve — ke­reken 260 bányász épített vagy épít magának házat. A csol­noki telep már elkészült, a dorog-esztergomi-úti 80 lakásos telep­hez csak most fognak hozzá, de a pénz meg az anyag már meg­van, a tröszt mintegy másfélmillió téglát tárol a most induló épít­kezéshez. Olyan szörnyű nyomortanya, mint a „Sangháj“ Dorogon nem

Next

/
Thumbnails
Contents