Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)

1954-04-17 / 16. szám

Hírek a magyar népi demokráciából 27 üdülni is el akartak küldeni, hogy kipihenjem hat év szakadatlan mun­kájának fáradtságát.. Nem tudnék egy napot sem pihenni,' nem érzek szemernyi fáradtságot sem. Új témát Sásdy Sándor; A váhdocút vefye. Sokat feldolgozott tárgy Sásdí. Sándor regényének meséje. S mégis: ahogyan a nagy klasszikus alkotá­sok között nem is egy éppen vala­mely kopott mese avitt foszlányai­ból szövődik aranyosszálúvá — aképpen Sásdi Sándor tehetsége is megtagadóvá, izgalmassá teszi az oly sokszor elmondottat. Szabó Gyuri kishúgával hamar jut kegyelemkenyérre: korán elhalt apja cselédszállásáról nagyszüleihez kerül. Míg az özvegy anya Budapesten húzza a cselédsor igáját — egészen a belehalásig — addig Gyuri és kis­­húga megismerik a sokféle szolgaság egyetlen nagy tanulságát: „a szegény fiatalon hal meg, mert a zsír tálán, kevés étel s a sok munka, sok gond úgy csalja oda a kaszás embert, mint lépesméz a darazsat.“ De Szabó Gyuriékra más sors vár: ezt a nemzedéket még jókor meg­váltja a felszabadulás. Gyuriból vá­jártanuló lesz, húgából tisztviselő. találtam, ez izgat már, ezt kuta­tom: a ruha, a drapéria esését aka­rom tudományosan feldolgozni. Ezt akarom egy új könyvben megírni és megrajzolni. Majd újabb hatalmas lépés a meg­kezdett úton: Gyuri tehetségét fel­ismerik, a Rádióhoz kerül bányász­riporteri minőségben. Innen figyeli, segíti régi pajtásait, szolgálja a szo­cialista bányászat ügyét. Mi teszi egyénivé, művészivé a vékony történetet? Az, ami az iga­zán értékes népitárgyú írásokat: úgy érzi panaszolja a cselédsorsot, mint­ha közülük való lenne — de úgy áb­rázolja és magyarázza azt, mint éles­szemű pszichológus, képzett szocioló­gus és gyakorlati nevelő. Ebből a kettősirányú képességből adódik a parasztok mesteri ábrázolása: egy­­egy portré művésziessége szinte mó­­riczi magasságokig emelkedik: a nagyszülők, a kupeckedő nagybácsi, a jóságos Maris néni — az író „szí­ve vérével“ megrajzolt alakok. Mint ifjúsági regény is értékes a könyv: nem vérteleníti el az ábrá­­.zolt világot (különösképpen a pa­rasztságét) többirányú agyoncenzú­­rázással — s így az ifjú olvasó nem a tanítómesék sivár morálját kapja a műből, hanem az élet teljességét, s annak gazdag tanítását. — Nagy erőssége a regénynek realizmusa, mellyel a béresek munkáját konkré­ten, szinte plasztikusan ábrázolja. Már a Keleti Főcsatornában folyik a Tisza vize Április 9-én Tiszalök sok tanúja volt. Az em- kezdték a víz adagolását és Hajdúszoboszló kö- berek meghatottan néz- a rizstelepek elárasztá­­zött már a Keleti Főcsa- ték a tajtékzó, áramló sára. Hajdúnánáson ta­­tornában folyt a Tisza. vizet, amely áldást, bő- valy 410 holdon termel- A nagy „dugót“ — egy séget visz a hajdúsági, tek rizst és csak nagy hatalmas földtöltést — bihari szikes területek- kerülővel jutottak víz­­átszakították, és a szőke re. A víz egyenlőre még héz. Az idén már 742 Tisza haragos vize hőm- csak Hajdúszoboszlóig holdon termelnek rizst pölyögve megindult Haj- jut el, mert a csatorna és nyílegyenes úton, dunánás, Hajduszobosz- azon túl még épül. sokkal bőségesebben, a ló irányába. Az ünnepé- A már elkészült csa- főcsatornából kapják lyes pillanatnak igen tornaszakaszból meg- már a vizet.

Next

/
Thumbnails
Contents