Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)

1954-04-17 / 16. szám

tíírek a magyar népi demokráciából 25 szer megy, Moliére „Harpagon“-ját most már a második évadban nem lehet levenni a műsorról, Schiller „Ármány és szerelem“ című drámá­ja száz előadást ért el eddig. S nemcsak prózai darabokat ját­szanak. A társulat létszáma 160-ra emelkedett, s nemcsak jól képzett és elmélyült művészetű prózai szí­nészekből áll, hanem külön operett­­művész gárdája is van, amely lehe­tővé teszi, hogy a színház nagy si­kerre vigyen olyan előadásokat, mint Kacsóh „dános vitéz“ című daljáté- Ita, vagy Jacobi „Leányvásár' c. operettje, s a Fővárosi Operettszín­ház után itt tűzték először műsorra a Puskin novellájából készült „Álru­hás kisasszony“-t. Szeptembertől június—júliusig minden este játszik a színház, s mi­nimálisan 4-—5 hétig próbálják a darabokat! A KULTURÁLIS ÉLET KÖZÉPPONTJA Természetesen a színház egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy nagy szerepet játsszon az új magyar drámairodalom kialakításá­ban. Régen, a színészekhez ha­sonlóan, a drámaírók sem érezték szívügyüknek, hogy vidéki színhá­zak számára dolgozzanak. Most vi­szont például a kecskeméti színház számára az ország három ismert írója is dolgozik. Füsi József a migy drámaíróról, Katonáról ír da­rabot, Hubay Miklós színműre dol­gozta fel a múlt század nagy ma­gyar kritikai realista írójának, Mik­száth Kálmánnak a „Beszélő kön­tös“ c. regényét, amely Kecskemé­ten játszódik, Németh László „El­hagyottak,“ c. drámája a multszá­­zadvégi alföldi parasztniozgalom hőseit kelti életre. A város, a táj helyi hagyomá­nyainak életrekeltése, ápolása és to­vábbfejlesztése a kecskeméti szín­háznak is — mint minden vidéki színháznak — egyik legszebb fel­adata. Az elmúlt két évben a szín­ház körül kialakult a helyi írók cso­portja, amely szorosan együttműkö­dik a színművészekkel, dramatur­gokkal. Egy fiatal kecskeméti író, Breinel Antal színművét ,,Fergeteg“ címmel az idén mutatják be: az író itteni parasztnép mai életéből me­rítette drámája témáját. A városban új üzemek, új válla­latok, s új iskolák létesültek és most már az egyszerű parasztemberek, munkások és a tanulóifjúság népesí­tik be a nézőteret. Ma már joggal el lehet mondani, hogy forr és pezseg az újjászülető színházi kultúra vidéken is, — „Thália“ sorsa vidéken sem mos­toha többé. KULTŰRHÁZAT AVATTAK PETÖFIBANYÁN Petőfibányán felszabadulásunk 9. évfordulóján avatták fel a bányatelep egyemeletes kultúrházát, melyet államunk többmillió forintos költséggel építtetett. A kultúrházban több mint 25 helyiség és egy 500 személyt be­fogadó előadóterem van, színpaddal.

Next

/
Thumbnails
Contents