Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)
1954-04-17 / 16. szám
Hírek a magyar népi demokráciából 17 g Újra itthon! — Közel negyedszázadnyi távoliét után 1947. decemberében léptem először magyar földre — kezdi élményeinek elbeszélését Horváth Ferenc, aki évtizedekig élt Belgiumban és most három éve, hogy végleg hazatelepült. — Annakidején Antwerpenben is bemutatták a Budapest pusztulásáról készült filmet és az ott látottakkal összehasonlítva fel tudtam mérni, hogy már addig is milyen sokat végeztek. Odakint még érintetlenül hevertek a romok, s itt, ebben a sokat szenvedett, fasiszták által kifosztott országban már állt két új Duna-híd: a Szabadság-híd és a Kossuth-híd. Gyors iramban folyt a háborús sebek begyógyítása . . . Már akkor megérlelődött bennem a szándék: hazajönni! — Hat hónap múlva ismét itthon voltam látogatóban. Népes csoporttal jöttünk, belgákkal együtt. . . Nagyon meglepett, hogy félév alatt mennyire megjavult az élet. Amíg 1947. decemberében még meglehetősen „hadi“ íze volt a kenyérnek, addig 1948-ban már olyan kitűnő kenyeret kaptunk az üzletekben, hogy a belga látogatók valósággal csemegének fogyasztották, pedig Belgiumban csak hófehér kenyeret, sütnek. Alig tudtunk betelni a sok kitűnő magyar ennivaló pompás ízeivel, a gyümölcsök zamatával ... A másik nagy élmény az újjáépítés akkor már teljes erővel kibontakozó lendülete volt. . . — Miért vándorolt ki? — Hát természetesen a munkanélküliség miatt. Többévi katonáskodás és hadifogság után, érettségi bizonyítvánnyal a zsebemben, a régi Magyarországon nem akadt számomra munkahely. Ezért hagytam el hazámat 1923-ban ... 1924 óta állandón Belgiumban éltem, szakmát tanultam és mint szakmunkás dolgoztam. — Amikor elhatároztam, hogy hazajövök, nem vártam, hogy fenékig tejfel lesz itthon' minden. Tudtam, hogy egy új ország, egy új társadalom felépítése kemény munkával és sok nehézséggel is jár, de tudtam azt is, hogy az a munka, amit erre a célra fordítunk, jó befektetés! — Hogyan élnek itthon? —- Nagyon jól érezzük magunkat, bár még vannak megoldatlan problémáink is. A kis családi házunk — Rákosszentmihályon —■. elég messze van a munkahelyünktől, sok időt vesz igénybe az utazgatás, de még érnél is nagyobb baj, hogy a házban még nincs vízvezeték .. . A távolság miatt ritkábban jutunk cl színházba, operába, mint szeretnénk ... Ami a munkát illeti: én az egyik legnagyobb külkereskedelmi vállalatnál előadó vagyok. Önálló munkaköröm van, szeretnek, megbecsülnek ... Feleségem a Jelmezkölcsönző Vállalatnál dolgozik, színházi jelmezeket varr. Nagyon szereti ezt a változatos, szép munkát . . . Ott dolgoztt a lányom is, amíg férjhezment. Kalapokat és fej