Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)
1954-04-10 / 15. szám
Hírek a magyar népi demokráciából 29 ASZTALITENISZEZÖINK GYŐZELMEI HOLLANDIÁBAN A holland nemzetközi asztaliteniszbajnokságban a női párosban a Simonné-Kóczián kettős heves küzdelemben, megérdemelt győzelmet aratott a Gervainé-Kerekesné pár ellen. A döntőmérkőzés eredménye 3:2 (17:21, 21:19, 10:21, 21:11, 21:9) volt. A női egyest Kóczián Éva nyerte. A döntőben Gervainét 3:1 (21:19, 19:21, 21:16, 21:19-re)'győzte le. AZ ELSŐ OLIMPIA MAGYAR HŐSE Nyár volt. Tikkasztó melég. Sokan voltak a dunai uszodában. A bejáratnál óra ketyegett, mutatta a pontos időt. Mellette a naptár: 1882. Rusich János úszómester egy négyéves fiúcskát tanított. A kisfiú megtanulta tőle a tempót, azután „felszabadult“. Szerette az úszást, de akkor még senki sem sejtette, hogy a kisfiúból, Hajós Alfrédből lesz Magyarország első olimpiai bajnoka. Siófokon rendezték Magyarország első- úszóbajnokságát. A 100 méteres versenyt Hajós Alfréd nyerte meg. Ekkor 1895-öt írtak. Még abban az évben a Bécsben rendezett európai úszóbajnoki versenyen Hajós megszerezte a 100 méteres úszás Európabajnokságát. Azután történt, hogy egy fiatal tanár, Coubertin „mozgósította az egész világot“, hogy újítsák fel az olimpiai játékokat. A szeretet és a béke jegyében hívták össze a világ sportoló ifjúságát. 1896-ban az athéni olimpián kislétszámú magyar olimpiai csapat jelentkezett. Hogyan jutottak ki? Társadalmi gyűjtésből szerezték meg a szükséges költségeket. Az ünnepélyes olimpiai megnyitó után másnap került sorra az úszóverseny. A Í7 éves Hajós Alfréd megnyerte a 100 méteres gyorsúszós és az 1200 méteres távúszás olimpiai bajnokságát. 100 méteren 1 p. 22,2 mp időt ért el. Hogyan • úsztak az akkori versenyzők? Főleg erőből. A mai úszó kihasználja testének minden porcikáját könnyedén használja kezét és „propeller" • a lába. A „krall“-úszás korában bizarrul hat már: Hajós váltott karokkal úszott, lábát csak arra használta, hogy segítségével a víz színén fenntartsa a testét. Néhanéha nagyot rúgott a lábával. A rúgásnak különben a szárazföldön is hasznát vette: az első magyar olimpiai bajnok ugyanis az első magyar labdarúgók közé is tartozott. 1897-ben, miután az úszást abbahagyta, egyik alapítója volt a diadalmas magyar labdarúgó sportnak. A Markó-utcai reáliskola tornatermében látta meg először a futball-labdát. Ezután minden szabadidejét labdarúgással töltötte. Tagja volt a Budapesti Torna Club első labdarúgó bajnokcsapatánák és a magyar válogatott csapatnak, amely először utazott Bécsbe, hogy ott alaposan — kikapjon. A magyar labdarúgó sport akkor még „gyermek-futballcipőkben“ járt. Egyes játékosok többször rúgták a levegőt, mint a labdát. Nem volt könnyű dolog azt eltalálni! Egyébként ők maguk szerezték meg az első labdájukat: Ray Ferenc bvTdapesti egyetemi hallgató hozta Svájcból. Minden felszerelésüket maguk vásárolták. Még a lóvasút költségeit sem fizette meg senki. A magyar sportolók hatósági és társadalmi támogatás nélkül, pusztán önerejükre támaszkodtak csak. Hajós Alfréd korán abbahagyta a sportot és hivatásának élt, mint építészmérnök aratta sikereit. 1924- ben, tehát 28 évvel a felújított első modern olimpia játékok után, a párizsi olimpián a szellemi versenyen sportépítési tervekkel vett
