Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)

1954-04-10 / 15. szám

Hírek a magyar népi demokráciából

5

Tiszaszalka. A „Bajcsy-Zsilinszky“ termelőszövetkezet asszonyai pétisóval trágyázzák az őszi búzát

Végül még néhány ékesen szóló, vádló adat a múltból:

Szabolcsban 1945 előtt minden 100 újszülött gyerek közül 17 meghalt; Szatmárban 18,5 százalékos volt a csecsemőhalandóság.

Az írni-olvasm nem tudok száma a két megyében összesen 65 906 volt. Magyon és Nyírtéten a lakosság 40 százaléka, Nyírtasson a lakosság 32 százaléka nem tudott írni-olvasni. A két megye lakosságának negyedrésze 808 tanyán lakott, de csak 114 tanyán volt iskola..

Folytathatnánk a szomorú számok és adatok felsorolását még oldalakon át. Nincs értelme: ennyi is világosan mutatja, hogyan élt a nép a két „nemes“, „úri“ megyében, a „független, szabad gondolkozás, a vendégszeretet és vonzó társadalmi. élet otthonában“.

Ugorjunk vissza a mába s nézzük meg a tények, számok, adatok tükrében: hogyan él Szabolcs-Szatmár megye 1954-ben, kilenc esztendővel a földosztás után.

Szabolcs-Szatmárban mintegy 87 000 szegényparaszt között összesen több mint félmillió holdat osztottak ki (a megyének ma nagyobb a vetésterülete, mint a harmincas években).