Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)
1954-02-27 / 9. szám
30 Hírek a magyar népi demokráciából olimpiai versennyel. Ugyanazt az aranyérmet és oklevelet kapták a szellemi olimpia különböző kategóriáinak győztesei, mint a többi versenypontok. Az olimpia után három évre született meg Mező Ferenc kislánya, s az olimpiai eszme tiszteletére Olimpiának nevezte el. A „sportmúzeum.** egyik értéke az autogrammgyüjtemény. Kis könyvben 600 olimpiai bajnok és helyezett sajátkezű aláírása. Az első oldalon Louis neve. ő volt 1896- ban a marathoni futás olimpiai bajnoka. Az autogr.amm mellett egy kis történet Louisról: postaküldönc volt és úgy edzett, hogy egyik faluból a másikba futott. Ennek a jó edzési módszernek köszönhette a győzelmet, s egyben az egyetlen görög atlétikai bajnokságot. Az 1928 óta gyűjtött autogramm-könyvben mindenkinek a neve ott szerepel, aki a pályán vagy a zöldasztal mellett, olimpiákon vagy más nemzetközi versenyeken szerepelt. Mező dr. most elővesz egy újságot, s hozzáteszi: — Ez volt az első magyar sportújság. „Sport“-nak hívták, s Kolozsvárott jelent meg. Mellette könyv, amely 1716-ban jelent meg Bécsben a bécsi lövészünnepség alkalmából. Kitűnik belőle, hogy már ekkor is megvoltak a magyar—osztrák sportkapcsolatok. A lövészversenyen ugyanis magyar iparosok is részt vettek és díjakat nyertek. Újabb adat: a sporttörténet kutatói szerint Budapesten volt az első magyar torna- és atlétikai verseny. Ezzel szemben a Zala— Somogyi Közlöny 1870 szeptember 17-i számában megjelent a valóban első magyar tomaünnepség hirdetménye, amelyen a tornászok és atléták versengtek egymással. A Mezőféle „sportmúzeumban“ megtalálhatjuk az adatokat az első magyar tornacsarnokról is. Ezt 1863-ban létesítették, mégpedig a mai Puskin és Trefort-utca sarkán. Ebben az épületben volt a Kirpál-féle „vendéglő és szállá“. Ennek három istállójából építettek tornacsarnokot-. Ez kicsinek bizonyult. Ekkor elhatározták, hogy most már komolyabb tornacsarnokot létesítenek. Telket vásároltak az Ősz-utcában — a mai Szentkirályi-utcában. A felépítésére gyűjtést indítottak. 1870. december 4-én avatták fel a Nemzeti Torna Csarnokot. 1911-ben Magyarország elérte azt, hogy Budapesten olimpiai értekezletet tartottak, amelyen megjelent Coubertin, az olimpiai játékok felújítója, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság húsz tagjával együtt, és már akkor kijelentették, hogy Budapest rövidesen megkapja az olimpiai rendé zés jogát. Azóta garmadával nyertük az olimpiai aranyérmeket, azóta volt a számunkr.a annyi dicsőséget hozó londoni, helsinki olimpia. S amikor Pesten járt tavaly Brundage, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, elismerte Magyarország jogát a rendezéshez. Amikor Brundage végignézte Mező Ferenc felszabadulás előtti és utáni adatait és sporttörténeti okmányait, kijelentette, hogy nem találkozott még a világon olyan sporttudóssal, mint a mi Mező Ferencünk. n ,. r>, , Pataki Karoly
