Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1953 (6. évfolyam, 11-51. szám)

1953-04-11 / 15. szám

Ott, ahol a Mecsek lejtői völggyé szelídülnek, 3 a völgy alján utat tör magának a keskeny Sikonda-patak, a sürü erdő közt megbújva világos nagy ház támaszkodik a hegyoldalnak. Körüskörül hegyek kéklenek, sötétzöld feny­vesekkel szegett ut vezet a tornáccal, erkélyekkel díszí­tett szép épületnez, a parkban fürdőmedencék, a fü között tavaszi virágok. Gyönyörű festői vidék. A felszabadulás előtt a pécsi püspökség jdszágaihoz tartozott ez is, s a luxusszálloda jövedelme a püspökség hatalmas vagyonát gya­rapította. Most szanatóriummá alakította £t az állam ezt az épületet - március utolsó vasárnapján itt avatták ha­zánk első éjjeli szanatóriumát. A Szovjetunió példája nyomán létesítették ezt az új­fajta egészségügyi intézményt. Olyan dolgozók kerültök ide, akik résztvehetnek ugyan a termelőmunkába.!, <ie egész­ségi állapotuk szükségessé teszi az állandó -vosi felü­gyeletet, a megfelelő nyugodt életmódot, a 1 ;vegoválto­zást, az orvos által előirt táplálkozást. föbbraiilió forintot fordított az állam a sikondai éj­jeli szanatórium felállításéra. A szanatórium lakóit - Komló bányászait - minden kényelemmel felszerelttermek várják. A bányászok első útja munkából jövet az öltözőbe vezet. Az öltözőben mindegyiküknek külön fehér szekrénye­­van, csizmájuknak pedig külön láda. Fürdés után átöltöznek és az ebédlőbe mennek. Az sbédlőterem köröskörül csupa ab­lak. A fehér asztalok Ízlésesen megtea tve várják a dolgo­zókat. A szomszédos terem a társalgó. A parketten puha sző­nyegek, a falak mellett kényelmes karos3zékek sorakoznak. Könyvtár, gramofon, rádió áll a bányászok rendelkezésére. Mindenfelé zöldelő növények, az ablakokon csipkefüggöny. Szép, ragyogóan tiszta itt minden; az éjjeli szanatórium lakói megkapnak mindent, amire csak szükségük van. Havon­ta százezer forintot fordít a szakszervezet arra,hogy négyhetenként 6O-6O bányász helyreállíthassa egészségét a szanatóriumban. A szanatóriumba már. be is költöztek az első vendégek. 60 komlói bányász lakik a harminc egynéhány szobában.Büsz­kén mutatják a gyönyörű épületet az avatáson megjelent ven­dégeknek. - örül az ember szive, ha itt körülnéz - mondja Kálmán Árpád.- A bányászoknak schse volt olyan becsületek,,, mint most.

Next

/
Thumbnails
Contents