Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1953 (6. évfolyam, 11-51. szám)
1953-12-19 / 51. szám
24 Hírek a magyar népi demokráciából ZALKA MÁTÉ DOBERDO Zalka Máté rövid, alig negyven évnyi életéből húsz év azzal telt el, hogy felváltva karddal és tollal harcolt a népek szabadságáért. Még húsz éves sem volt, amikor már megjárta az első világháború poklát. Amit akkor átélt és amire eszmélt, megvilágították előtte az addig is sej e't igazságot és az orosz fogságban lévő magyar hadifoglyok közül elsők között csatlakozott a szocialista forradalom, az emberi szabadság védelméhez. A polgárháború három esztendeje alatt, mint a Vörös Gárda egyik parancsnoka harcolt Szibériában, az Uraiban, Kösép-Ázsiában, Ukrajnában és a Krímben. Legendás hőstetteiért kétízben is kitüntették. Alighogy végétérit a polgárháború, Zalka Máté újra fegyvert ragadott a nemzéti függetlenség harcát vívó török nép oldalán. Amikor pedig 1936-bam az évezredes rabság alól felszabadult spanyol nép élet-halálküzdelmét vívta, Zalka Máté az egyik nemzetközi dandár élén, mint Lukács Pál tábornok vezette a szabadság katonáit. Spanyol földön ütötte ki kezéből hősi kardját egy gyilkos merénylet. Egyetlen befejezett regényének témájául az első világháború egyik legvéresebb fejezetét, a doberdói ütközetet választatta. Fél-felfakadó, figyelmeztető sebe lett a magyar népnek Doberdó, — „mert az a doboló szóra emlékeztető név felidézne képzeletében a szüntelen pergőtüzet, a vérfergeteget”. Zalka Máté is figyelmeztetőül idézte fel Doberdót. Nem egyszerű frontregény ez a könyv, noha a történet minden sora, a szereplők minden tette és gondol ta a doh'rdói frontszakasz Monte Clara magaslatának elfoglalásáért kapcsolódik. De ezzel a harci akcióval együtt és éppen ennek a segítségével mutatja be az író, hogy ebben a srapnel- és gépfegyverveáte, véres és huUabüzös pokolian, szuronyrohamok és visszavonulások révületében hogyan jutnak el a katonák a „hát nincs menekvés, testvérek . . . meg kell dögiere, csak nem tudom, hogy miért” gyötrelmes kérdésétől a felismerésig, hogy önmaguk adják meg a feleletét a miértre. Zalka Máté írói nagysága a regény felépítésének szerkezeti egységén, egyre fokozódó drámaiságán kívül éppen abban mutatkozik meg, hogy minden eröszakoltság nélkül, magával az események menetével döbbenteti rá az egyszerű katonákban megtestesülő magyar népet és magát az írót (Mátray hadnagy alakjában) az igazságra. A háború és a békés munka, elnyomás és szabadság nagy kérdéseit veti fel és válaszolja meg egyszerű, mindenki számára félreérthetetlenül világos nyehen Zalka Máté a Doberdó című regényében, amely a Szépirodalmi könyvkiadó kiadásában jelertt meg. KISTERENYE község határában gyógyvízforrást tártak fel. Itt már az 1930-as években is kiváló minőségű gyógyvízre bukkantak, amellyel a község és a környező falvak lakói főként gyomorbántalmaikat gyógyították. Ez év augusztusában újra megkezdődött a gyógyvíz feltárása. December 8-án a fúrásnál elérték a háromszáz méter mélységet. A gyógyvíz 19 fokos hőmérséklettel tört a felszínre. A kisterenyei gyógyvíz gyógyhatásával felülmúlja a híres franciaországi vichy-i vizet is.
