Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1953 (6. évfolyam, 11-51. szám)

1953-12-19 / 51. szám

16

Hírek a magyar népi demokráciából

zetüket, aláásta hűségüket, s hajlandók voltak behódolni a kiegyezés szégyenteljés eszméinek, csak hogy birtokaikba viszsza ülhessenek.

Ám volt az emigrációnak olyan csoportja — ha nem is népes — amely mindenkor kiállt negyvenkilences eszmeiéi'! és kötelességének tartotta, hogy a szabad ország szabad népét megnyerje a magyar szabadság ügyének.

Ezekhez csatlakozott Prágay. Kitünően tudott angolul. Szervezett, szónokolt, cikkeket, brosúrákat, tanulmányokat írt a magyar ügyről. (Legfontosabb kiadványa: The Hungarian Revolution — A magyar forradalom — New-York, Putnam, 1850.) Eszébe se jutott, hogy a technika országában előszedje kofferjából mérnöki diplomáját, végérvényesen belekerült a forradalom sodrába, hivatásos forradalmár lett. Prágay beszélt newyorki meetingeken, sajtófogadást tartott Buffalóban, előadott a bostoni egyetemi hallgatóknak és a philadelphiai quakereknek, szónokolt New Jerseyben és Saratoga Springs-ben és közben gyönyörű, iskolázott angolsággal, kerek, kidolgozott stílusban írta magvas, nagyerejű írásait.

De rá kellett jönnie, mint később Kossuthnak is, hogy mást, mint alamizsnát nem kaphat. Mikor már kezdett elkedvetlenedni, találkozott New Orleansban egy másik hivatásos forradalmárral, Narciso López habanai ügyvéddel. López a spanyol gyarmati elnyomás ellen küzdő eubai forradalmi polgárság vezére volt, a latinamerikai caudillók leghaladóbb, legdemokratikusabb fajtájából. Programm ja: nemzeti függetlenség, a rabszolgaság eltörlése, földosztás, egyház és állam szétválasztása, demokrácia, kötelező népoktatás. Ez a Programm szükségképpen tetszett Prágaynak és mikor López meghívta őt Gubára, vele ment és magával vitte komáromi bajtársait. Tábornok lett, a még nem létező eubai forradalmi haderő főparancsnoka. Ebben az időben írta le naplójában a vele való találkozást Cirilo Villaverde, a eubai forradalom egy másik vezetője: „Prágay mintegy ötvenéves ember. Középtermetű, inkább magas. Haját jobbra fésüli. Szemei mély kékek, arca nagyon szeretetreméltó. Van benne valami egészen különleges kedvesség. Jól beszél németül, franciául, angolul, latinul, olaszul és gagyog valamit spanyolul...“

Prágay bajtársaival 1850 szeptember 8-án érkezett meg Gubára. Szeptember 9-én Pináidéi Rióban kiáltványt bocsátott ki, amelyben minden rabszolgának és peonnak, zsellérnek, aki a forradalmi hadsereghez csatlakozik, szabadságot, földet és adósságtörlesztést ígért. A zászlaja alá tóduló rabszolgákból bámulatosan gyorsan megszervezte a forradalmi hadsereget és november