Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1953 (6. évfolyam, 11-51. szám)
1953-10-03 / 40. szám
Hírek a magyar népi demokráciából 25 Az Országos Szépművészeti Múzeumban augusztus 20-án nyílt meg az átrendezett Űj Magyar Képtár, mely egyesíti magáiban a Szépművészeti Múzeum és a volt Fővárosi Képtár magyar gyűjteményének anyagát. Az első emeletén lévő kiállítás 14 teremben és 6 kabinetben a magyar festészet 150 éves fejlődésének legfontosabb állomásait és legjelentősebb mestereit mutatja be és feladata, hogy művészetünk kiemelkedő remekeit. legtartalmasabb képeit’ szemléltesse. Nem egyes- mesterek elszigetelt, egymástól független bemutatása a kitűzött cél, hanem a fejlődés, a folyamat érzékeltetése. A kiállítás a XIX. század első felének két kimagasló mestere, Mar kő Károly és Brocky Károly alkotásaival kezdődik. Barabás Miklós Pestre való letelepedése jelenti a rendszeres képzőművészeti élet kezdetét. Az ő képeivsl együtt bemutatott Borsos, Giergl, Molnár József stb. művek a reformkor és a szabadsághárc idejének kiszélesedő képzőművészeti kultúráját bizonyítják. A következő termiekben kiállított Madarász-, Wagner-, Székely-művek a Bach-korszak alatt és után kialakult történelmi festészetnek a hazafias nevelésben fontos eredményeiről beszélnek. A kiállítás bemutatja a magyar festészetnek a kiegyezés okozta kettészakadását is. Az egyik vonal, melyet Benczúr, Lotz, Liezenmayer, Kelety stb. képvisel (az akadémizmus), a feudális kapitalizmus hivatalos művészete. A másik irány, a kritikai realizmus a nép sorsával foglalkozik, annak életét tükrözi. Ennek legjelentősebb, példaadó mestere Munkácsy, a legnagyobb magyar festő. \ Munkácsy-termekhez kapcsolódik a kritikai Tealista irány többi nagy mesterének (Bihari, Fényes, Kernstok, Koszta, Tornyai, Mednyánszky) fő-műveit bemutató terem. A kritikai realistákkal-párhuzamosan látható a magyar tájképfestészet nemzeti irányának kibontakozása. Mészöly és Deák-Ébner eredményei mellett Szinyei-Merse Pál jelenti az első kiemelkedő állomást. Munkácsy és Szinyei örökségét a nagybányai festők folytatják. Vezetőjük Hollósy Simon az új magyar festészet egész generációját nevelte az őszinte, következetes realista művészet elveire. Hollóssy és körének a nagybányai iskola későbbi vezető mestereinek, Ferenczynek, Rétinek, Tkormának, Iványi-Grünuialdnak és Csók Istvánnak műveit három terem mutatja be. A kiállítás utolsó része áttekintő képet nyújt a két világháború közötti festészet fejlődéséről, bemutatja a parasztság festőit, Kosztát, Nagy Istvánt, Rudnayt, Berény, Bernáth, Pór, Szönyi alkotásait, Nagy-Baloghot és Derkovics Gyulát.
