Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1953 (6. évfolyam, 11-51. szám)
1953-10-03 / 40. szám
4 Hírek a magyar népi demokráciából KRISTÓF ISTVÁN BESZÉDE A III. SZAKSZERVEZETI VILÁGKONGRESSZUSON A Bécsben, október 10-én megnyílt szakszervezeti világkongresszuson 74 ország szervezett munkásságának 710 küldötte tanácskozott. A magyar dolgozókat tíztagú küldöttség képviselte. Kristóf István, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke — a magyar küldöttség vezetője — a világkongresszus október 12-iki ülésén felszólalt. Beszédében a többi közt a következőket mondotta: — Nekünk, a magyar dolgozók küldötteinek is az a véleményünk, hogy a Szakszervezeti Világszövetség szervezettségében rejlő ereje és hatalmas tömegbefolyása révén, a nemzetközi munkásmozgalom jelentős tényezőjévé, a világ dolgozóinak megbecsült szervezetévé vált. A Szakszervezeti Világszövetség ereje megnövekedésének oka megítélésünk szerint elsősorban az, hogy célkitűzései a világ minden dolgozójának és minden dolgozó rétegének vágyait és akaratát fejezik ki. — Most a munkásosztály egységének kérdése jelenti a szakszervezeti kongresszus fő feladatát. A munkásosztály, a dolgozók érdeke ellen vét, aki ellenzi vagy akadályozza az egység megteremtését. A Szakszervezeti Világszövetség 1949-ben megtartott II. kongreszszusa óta a magyar szakszervezetek is jelentős eredményeket értek el. 1949. óta, a Szakszervezeti Világszövetség II. kongresszusa óta eltelt időben gyökeresen megváltozott országunk arculata, mondhatnék úgy is, hogy új Magyarország született. A régi, 1945 előtti Magyarországot úgy ismerték az egész világon, mint a hárommillió koldus országát, mint olyan országot, amelyben a munkanélküliség az egész dolgozó nép állandó réme. A mai Magyarországot, a dolgozók Magyarországát egészen más jellemzi. Végleg megszűnt Magyarországon a munkanélküliség. A magyar dolgozó nép bizakodva néz a holnap elé, mert tudja, hogy nem fenyegeti sem őt, sem családját a bizonytalanság, a nincstelenség. ■ • — Az ország fellendülését mi sem jellemzi jobban, mint a dolgozó nép fiai, lányai iskolázottságának fejlődése. Míg 1938-ban csak 30 000 fiatal kapott középiskolai képesítést, addig ebben az évben százezer fiatal végzi el a középiskolát. Ugyanakkor 30 ezer felnőtt esti tanfolyamokon kap középiskolai képesítést. Hatvannégy fajta újtípusú szakiskolát létesítettünk, ahol középiskolai fokon ebben a tanévben 119 000 tanulót tanítanak. Forradalmi változás ment végbe Magyarország főiskolai oktatásában: 1938-ban 16 egyetem volt Magyarországon, most 28 van. 1938-ban alig 12 000 volt a főiskolai hallgatók száma, most közel 50 000. Amíg régebben a tanulás az úri osztály kiváltsága volt, addig most a tanulók 67 százaléka munkás- és parasztszármazású.
