Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1953 (6. évfolyam, 11-51. szám)
1953-08-08 / 32. szám
8 Hírek a magyar népi demokráciából Lovast a másik — szintén kellemes — „csalódás“ másnap és harmadnap érte. Egy ilyen nagy termelőszövetkezetben 1200 tag között van mindenféle ember. A nagy többség szorgalmas, munkaszerető, de akad olyan is, aki még nem érti igazán, mi a szövetkezet. Van aki lépten-nyomon segélyért jön, de ha csak lehet, kihúzza magát a munka alól. Van olyan is, aki szorgalmasan dolgozik, sok munkaegységet szerez, sok pénzt, terményt kap, de nem tud vele gazdálkodni s tavaszra „kiköltekezik“ — kifogy mindenből. Az ilyen is sűrűn jár az irodába — előlegért. Lovas attól tartott, hogy most megnő majd azoknak a száma, akik fejőstehénnek nézik a szövetkezetét — s másnap egész sereg ember rohanja meg az igazgatóságot orvosi igazolvánnyal vagy anélkül, hogy vegyék fel a segélyezettek listájára. De nem ez történt. Mindössze tizenhat embernek kellett segélyt adni nagyrészt magukkal tehetetlen öregeknek. Ezeket is úgy jelölték ki az irodán. Igaz, jöttek az irodára többen is. De nem azért, hogy felvegyék őket a listára. Ellenkezőleg. Több idős ember, aki eddig nem dolgozott, azért jött, hogy adjanak neki valami munkát. Ő még dolgozni akar a szövetkezetben. Az öreg Varga Kálmán, akinek asztmája van, s nemrég tért haza a kórházból, felkereste az orvost. Nem arról kért írást, hogy nem dolgozhat, hanem azt kérdezte: szabad-e dolgoznia. Az orvos beleegyezett, az öreg Varga pedig felkereste a szövetkezet elnökét és azt mondta: új erőt ad neki, hogy a szövetkezet nem hagyja magára, gondoskodik róla, akármi lesz. A bajbajutottakról való gondoskodás a Vörös Csillagban egyre inkább a szövetkezeti élet törvényévé válik. Űj, emberségesebb erkölcs alakul ki és formálja az embereket. A szövetkezet nagy szeretettel gondoskodik az emberekről. Télen például Lisznyai Lajos tíz gyerekének 2500 forintért vásároltak ruhaneműt — ajándékba. Tóth Bálint gyermekei 1500 forintért kaptak ruhaneműt. Sok hasonló kisebb vagy nagyobb esetről lehetne még számotadni. De — száz szónak is egy a vége: Turkevén a Vörös Csillag termelőszövetkezetben nincsenek már elhagyatott árvák, öregek, betegek. Lénárt Gábor (Megjelent a „Szabad Nép“ című napilapban.)
