Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1953 (6. évfolyam, 11-51. szám)
1953-06-13 / 24. szám
minden arról tesz vallomást, hogy milyen nagyot fordult az, élet az oly sokéig szolgévé alázott Magyarországon. A régesrégi Sárospatakon a szabadság hagyománya és a felszabadult haza sokféle képe együtt fogadja a látogatdt. Rákóczi talpasainak utódai azok a parasztok, akik a termelőszövetkezetekben munkálkodva megteremtik a magyar falu uj arculatát. Hiszen a kuruc ősök is az uj faluért, a szabad paraszti életért keltek élet-halálharcra Bécs ellen, papok ellen, labancok ellen. A látogató meghatottan lépi át a pataki vér küszöbét: a bolthajtésok alatt régi idők illata csapja meg. És a kapualjban választhat, hogy merre menjen előbb: a múlt vagy a jelen felé? Balkézről a múzeumba lép, jobbkéz felől művészek, festők, muzsikusok alkotó otthonát rendezte be a nép állama. Sárospatak fénykorában II. Rákóczi Ferenc innét kormányozta az országot, innen irányította a magyar nép szabadságharcét, itt fogadta a követeket, itt tartott országgyűlést. A látogató végigjárhatja a vezérlő fejedelem hálószobáját, könyvtártermét, beléphet a hatalmas fogadócsarnokba és visszaidézheti maga elé a kétszázötven év előtt kezdődő világraszóló küzdelmet. A fogadóterem pompás boltivei alatt a belépő önkénytelenül leveszi a kalapját, mintha személyesen Rákóczi elé lépett volna... A majtényi bukás után a fejedelem bujdosásra kényszerült, a világ vándora lett, vára pedig idegenekre szállt. A császáriak felrobbantották a hadijellegű erődítményeket, a lakásnak való rész pedig osztrák hercegek kezére jutott, azoké is maradt egészen a felszabadulásig. A magyar nép, a környék népe is, ki volt rekesztve Rákóczi várából, Lóréntffy Zsuzsanna kertjéből. A szabadságot csak az egykori jobbágyok ükunokái nyerték el, amikor a Szovjetunió felszabadította és amikor a népi demokrácia nekikadta végre az ősi földet. Az osztrák hercegek elillantak, a birtok a népé, a gyönyörű várba bárki beléphet. A Lóréntffy-szérnyban és az idegen hercegek építette uj részben a nép művészei alkotják müveiket, a vénséges Vörös-toronyban és a Perányi-szárnyban a muzeum van. Ott készülnek az ünnepségre, Rákóczi harcának 250 éves évfordulójára, junius 14-re. A szabad haza nagy elődjét ünnepli a szabadsághősben, s megüli az ünnepet itt, egykori otthonéban is. És a környék uj életet élő népe, amelyből nem egy arc oly nagyon emlékeztet a hajdani kuruc vitézekre, hálás meghatottsággal gondol a vezérlő fejedelemre .
