Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1953 (6. évfolyam, 11-51. szám)
1953-05-02 / 18. szám
HUS ELS EJ EX A nemzetközi munkásosztály harci ünnepét - május elsejét - 1890. dta a magyar munkásosztály is mindig magáénak vallotta és a legsúlyosabb elnyomatás éveiben is megünnepelte. A tőkések tehetetlen dühvei voltak kénytelenek tudomásulvenni, hogy ezen a napon a munkások hosszabb-rövidebb időre beszüntetik a munkát, harcos tüntetéseken mutatják meg évről évre növekvő erejüket, szolidaritásukat a nemzetközi proletáriátussal. 1390-ben 60 ezer budapesti munkás gyűlt Ő3sze az "Aréna előtti téren". Hatalmas, soha addig nem látott szervezett erőt és egységet tükrözött a magyar munkásosztály első május elsejei tüntetése. A gyárosok, bankárok, arisztokraták rettegve lapultak meg elfüggönyözött ablakaik mögött'. A következő évben a hatalmasok mér megegyezésre jutottak az árulő szociáldemokrata vezetőkkel. A Népszava közölte, hogy "gazdasági kényszernek engedve" "jövőre halasztják" a felvonulást. Ugyanebben az évben - 1891. május elsején - történt Orosházán: A tüntető műnk ások"z á s zldj át a csendőrség elragadta és három vezetőjüket letartdztatta. A munkások harcosan követelték társaikat és zászldjukat. Katonaságot vezényeltek ki a "zendülés" leverésére. Amikor a katonaság már megérkezett, a főszolgabird felszántotta a tömeget, hogy oszoljanak szét. A munkások kitartottak követelésük mellett. A katonaság és a csendőrség szuronyt szegezve támadt a fegyvertelen munkásokra és sokakat megsebesített. A tőkések lakájai, a szociáldemokrata munkásarisztokraták hiába próbáltak népünnepéllyé szelídíteni május elsejét. A munkásság ünnepének jelentősége együtt nőtt a munkásosztály erejének, harci elszántságának növekedésével. 1912.május elsejére irta Ady Endre : "Ez a világ nem testálddott Tegnaphoz húzd rongy pulyáknak, Legkülönb ember, aki bátor, S csak egy különb van: aki bátrabbl" 1915-ben Így irt az akkor már szociálsoviniszta Népszava:
