Magyar Hiradó, 1978. január-június (70. évfolyam, 2-17. szám)
1978-02-09 / 6. szám
ivmiTi Ait nmrtmi ŐSEINK NYOMÁBAN MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE (TÁRAH-I ÜNGÜRÜSZ) írta: HALMI DEZSŐ Történelmünk csodás, de egyben vértől áztatott lapjai, a legszomorubb eseményt idézik, a „Mohácsi Vészt”. A „Mohi csata” talán több áldozatot követelt, de a király életét megmentették. II. Lajos Mohácsnál eltűnt. Az érettségi tételek bőven kutatták a „Mohácsi Vész” előzményeit, okait. Mátyás király halála után a viszályok kora vette kezdetét. II. Ulászló gyenge kezű uralkodó volt, ki nem tudott gátat vetni a fő- és köznemesség, a nemesség és jobbágyság, főpapok és városok, az idegen lovagok és a szabad magyar urak között dúló viszálykodásnak. Ulászló éveken át harcolt Miksa német-osztrák király trónigényével szemben. Fegyveres erővel nem tudta Miksát térdre kényszeríteni, igy a Mátyás által elfoglalt területeket adta át neki. 1514-ben a köznemes Dózsa Györgyöt nevezte ki Bakócz Tamás érsek a kereszteshadak parancsnokául. Az összegyűlt jobbágyság sem ruházattal, sem élelemmel ellátva nem volt és az elégedetlen tömeg fellázadt urai ellen. A jobbágylázadást vérbefojtották, a vezetőket kivégezték. A megfélemlített parasztság néma ajakkal várt az alkalomra, amikor visszafizetheti azt a sok igazságtalanságot, melyet a lázadás leverése után kellett elszenvednie. Elégedetlenség, a közbiztonság teljes hiánya, szegénység jellemezte az ország életét. 1517-ben Luther Márton kihirdette reformációját, mely mindenütt meghallgatásra talált, hol a szegénynemes, jobbágy nem kapott sérelmeire orvoslást, igy hazánkban is. Szulejmán elérkezettnek látta az időtt Magyarország megtámadására, bár amint azt követei utján kihangsúlyozta, célja a Habsburg teijeszkedés megakadályozása. A magyarok semmilyen egyezkedésre nem voltak hajlandók. 1526 aug. 23-án a török haderők átkeltek a Dráván és 29-én Mohácsnál Szulejmán megsemmisítette a magyar sereget. A törökök mindent felégettek, elpusztítottak, ami útba került. 1543-ban elfoglalták Székesfehérvárt, a királyi könyvtár a tűz martaléka lett. A janicsárok kéziratok, papirusztekercsek lángja mellett melegedtek. — Az égő városban tartózkodott Tardzsuman Mahmud, a szultán íródeákja. Látva a felbecsülhetetlen értékű könyvek megsemmisitését, közbelépett s azokból néhányat sikerült megmentenie. A papirusztekercsre irt kéziratok a török, udvari könyvtárba kerültek. Ezek egyikét, mely Magyarország történetét örökítette meg Tardzsuman latinról lefordította török nyelvre. Az eredeti kézirat elveszett. A fordítást Vámbéri Ármin fedezte fel és 1861-ben egy példány a Magyar Tudományos Akadémiához került, de nem hozták nyilvánosságra. Mindent, ami magyar származást igazol és eltér a finnugor elmélettől, lakat alatt kellett és kell tartani. Az eredeti példány, illetve fordítás Isztambulban maradt. Fehér M. Jenő történész a kézirat másolatát megküldte (feltételezem az isztambuli múzeumban készíthetett arról microfilmet) Dr. Blaskovics József professzornak, ki a legképzettebb turkológus. Magyar származású, de Prágában él. Eredetileg a Károly egyetem magyar szakos tanára volt, majd a prágai Magyar Intézet vezetője, most pedig a turkológiái tanulmányokat adja elő. Beszéli a magyar, cseh és török nyelvet. A kéziratból még csak 15 oldalt fordított le (1976. 1.2. Feltételezem a kézirat ma már teljes fordításban meg van. Érdemes volna utánnanézni. Részemről magyar vonalon keresem a kapcsolatot. Amennyiben további történelmi leírások állnak majd rendelkezésemre, azt közölni fogom.) Tardzsuman Mahmud — szokás szerint — a szultán dicséretével kezdi fordítását. A törökök hóditó hadjáratait igazságosnak tűnteti fel: „Mivel sok vár nem hódolt meg és nem vetette alá magát a padisah parancsának, az tengernyi hadat vont össze ellenük, megtámadta őket és a Korán harminc fejezetének a jegyében legyőzte őket”. Tovább igy folytatja: „Usztolni Belgirád (Székesfehérvár) nevű várban egy latin kifejezésű könyv került a kezembe. Midőn megtekintettem, láttam, hogy Üngürüsz tartományának a régi időktől fogva való történelmét tartalmazza, hogy virágzott fel, miért és mi módon lett a neve Üngürüsz, Budin (Buda. Ez nem azonos a mai Budával, hanem feltétlenül Vetus-Buda, melynek régi létezését a magyar történészek nem akarják elismerni) nevű fővárosát miért nevezték Budinnak, régi fővárosunknak mi a neve, kik voltak a királyaik egymás után és ki ellen harcoltak és háborúskodtak, mennyi ideig uralkodtak és hogyan töltötték életüket. Mindezt a nyilvánosságra hozom én, Tardzsuman Mahmud, aki ezt a könyvet lefordította.” A magyarok története egészen a Hunor-Nimród-Csodaszarvas mondákig megy vissza. HUNOR ÉS NEMROD A régi időkben a magyar törzsnek a nemzetsége Nemrod gyermekeitől származott és jött létre. Nemrodnak volt egy Ankisz nevű felesége. Ettől a feleségétől két fia született, az egyiket Magornak, a másikat Hunornak hívták, ők voltak Nemrod első fiai és állandóan atyjuk palotájában tartózkodtak. Egy nap Nemrod vadászatra ment és magával vitte fiait is. — Vadászat közben Nemrod egy elejtendő vaddal találkozott, azonnal nyomába eredt és üldözni kezdte. Fiai nem követték, ők nem láttak vadat, csak később, amikor „egy csodálatos vad tűnt fel előttük, amely különféle színekben pompázott”. Nyomban lóra pattantak és űzőbe vették.” A vad azonban elmenekült az Adzsem (Perzsia, mai neve Irán) határán a hegyek közé érve eltűnt”. — A két királyfi sokáig kereste, majd azon tanakodott, mitévő legyen. Úgy határoztak aztán, hogy visszatérnek hazájukba. Szentélyt építettek és ott éltek öt esztendeig. „Azonban a 6. év kezdetén a két legény elméjét a világörömeinek az ize megremegtette. Szivünk rejtekében felébredt az uradalom utáni vágy.” — Magor és Hunor Adzsem országának közelében egy bég két lányát vette el feleségül. „Mivel ez igy történt, az elbeszélő szavai azt bizonyítják, hogy Üngürüsz népe Hunor nemzetségéből származott. Mivel Hunor neve később Hüngürüszre változott és Nemrod halála után Hunor egész népével apósához, a tatár kánhoz folyamodott és ő nála telepedett le.” — Midőn Nemrod meghalt, Adzsem trónjára egy másik padisah került. Azt a vidéket pedig (amelynek Hunor volt a fejedelme) Dzsiddaja tartománynak nevezik és tatár tartomány, amely Szamarkandtól a Fekete-tengerig teljed. Hunor népét támadás érte később, s ez elől Pannónia tartományba költözött. „Amikor abba a tartományba érkeztek, látták, hogy csodálatosan bőséges folyamai vannak nagy számban, sok gyümölcse és bő termése van ennek az országnak és az ő nyelvükön beszélnek. Mondták: Ennél jobb ország mikor kerül a kezünkbe? „Itt maradtak hát s amikor Pannónia királya meghalt, Hunor alattvalója lett az egész nép. Sőt az otthon maradottak is felkerekedtek és fegyveresen jöttek. A CSODASZARVAS LEGENDA Hunor felkiált:,,Ha ezt a vadat elejtem, ebben az országban sikerül elérnünk a nyugodalmunk, de ha nem sikerül elejtenem, sorsszerűén el kell foglalnunk Pannónia tartományát, amelyről kedvező híreket kaptunk!” A vad elmenekült... megindult a sereg, az egész nép.. *** Dr. Balskovics prof. szerint a könyvet, illetve a történetet, a negyedik évszázadban Írták. Atilláig tizenegy nemzetséget találunk a műben. A leirt történetek mind a Közel-Keleten játszódnak le. Miért nem a tundrák havas vidékein? A krónikásnak nem volt érdeke a szájhagyományt megmásítani, akkor még nem kellett harcolni a (Folytatás a 13. oldalon) Alois Hergouth: Haza Halkan ejtsd ki ezt a nevet! Hagyd a dobpergést, lengő lobogókat! 1 Elég, ha érzed, mennyire otthon él benned, milyen kezdettől ismerősen, milyen védetten, biztonságban, ahogy te benne. Ejtsd ki olyan egyszerűen, ahogy azt mondod: édesanyám, vagy: kenyér... ahogy a jó barátot, a testvért, a kedvest megáldod. Még amikor messze állsz és hallgatsz, jócsengése ennek a névnek akkor is ott a szívedben. Mert amit szeretünk, s ami olyan bensőségesen, mélységesen megadja magát, azt nem kell kényszerítenünk. Hangos unszolással csak megölnénk. Idegen kertekben is ragyog a fény olyan tisztán, mint nálunk. Városról-városra, országról-országra minden határon és tengeren át nyomok vezetnek, élnek emberek, anyák, gyermekek, apák, testvérek, mint te és te. Csak érezd, hogy a szívedhez ez van a legközelebb, itt a helyed, örökséged, ez az ország... csak szeresd: és az elég. Németből ford. Túrmezei Erzsébet
