Magyar Hiradó, 1978. január-június (70. évfolyam, 2-17. szám)
1978-01-26 / 4. szám
4. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ OLVASÓINKHOZ! Az elmúlt évben lapkiadási költségeink 50%-kai emelkedtek. Az új év is áremelkedés jegyében indult meg. Az újságpapír ára tonnánként 20 dollárral, a postázási költségünk 70%-kal emelkedett. Miután el akarjuk kerülni a lap nívójának és terjedelmének leszállítását, kénytelenek vagyunk az előfizetési díjat és a példányonkénti árat felemelni. 1978. FEBRUÁR 15-TŐL KEZDVE AZ ELŐFIZETÉST ÉVI 20 DOLLÁRRA, A PÉLDÁNYONKÉNTI ÁRAT 40 CENTRE EMELJÜK. KANADÁBAN LAPUNK ÁRA PÉLDÁNYONKÉNT 50 CENT Február 15-ig mindenki a régi áron újíthatja meg előfizetését, ahány évre csak akarja. Aki a HÍRADÓ mellett a SZABADSÁG vagy NÉPSZAVA című lapunkra is előfizet, az 10 dolláros engedményt kap, vagyis csak 30 dollárba kerül a két lap. Bízunk abban, hogy olvasóink megértik az áremelés szükségességét. A magunk részéről ígérjük, hogy a kipróbált szerkesztőségi gárda írásai mellett sok új rovattal és riportcikkel fogjuk gazdagítani lapunkat. AZ ÚJ ELŐFIZETÉSI ÁRAK 1978. FEBRUÁR 15-TŐL KEZDVE AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: EGY ÉVRE 20 DOLLÁR FÉLÉVRE 11 DOLLÁR Elárusítóknál példányonként 40 cent. Kanadában lapunk ára példányonként 50 cent. Aki a HÍRADÓ mellett a SZABADSÁG-ra vagy a NÉPSZAVÁRA-ra is előfizet, kedvezményes áron: évi 30 dollárért, félévre 16 dollárért kapja majd a két lapot. 1978. FEBRUÁR 15-IG MINDENKI A RÉGI ÁRON: EGY LAPRA ÉVI 15 DOLLÁRÉRT, KÉT LAPRA (HÍRADÓ—SZABADSÁG vagy NÉPSZAVA) ÉVI 25 DOLLÁRÉRT FIZETHET ELŐ. Február 15-ig bármilyen hosszú lejáratra elfogadunk előfizetéseket a régi áron. Kanadai előfizetőinktől is amerikai dollárértéket kérünk, miután a kanadai dollár értéke alacsonyabb. CSENDÉLET A NÉZŐTÉREN LONDON —Tíz év alatt az angolok legkedveltebb szórakozásává lépett elő — a verekedés a futballmeccseken. Az angol kupabajnok Manchester United futballcsapat ötvenezer, mindenre elszánt szurkolója fenyegető áradatként zudult Franciaországra a Manchester United —St. Etienne labdarugótalálkozás alkalmából. Az angol hatóságok beavatkoztak „műhelytitkaikba” francia kollégáikat, s közölték velük a stratégiát is, amellyel minimálisra csökkenthető az áldozatok száma. íme, néhány javaslat: először is, a két csapat szurkolóit már a városban, jóval a meccs előtt, hermetikusan el kell zárni egymástól — az idegenből érkezett csapat szurkológárdáját a megérkezést követően kutyákkal körülvett karanténba zárni. A stadion tribünjeit ajánlatos betonfalakkal és vasrácsokkal ellátni, s igy más meccseken is lehetetlenné válik a két szurkolótábor „összekeveredése” — és összeverekedése. „Melegen ajánljuk e rendszabályok életbeléptetését — hangzott az angolok intő szava —, különben a legroszszabbra kell felkészülniük! A franciák azonban nem vették komolyan a veszélyt, s csupán néhány vékonyka rácsot állítottak fel a nézőtéren. Az eredmény: 31 súlyos sebesült a stadionban, 20 az utcán, s egymillió frankos anyagi kár... INNEN-0NNAN Újabb hid épül a Boszporuszon — jelentette be a török közlekedési miniszter. Az Európát Kis-Ázsiával összekötő isztambuli függőhíd építését, külföldi kölcsönökből, a jövő év májusában kezdik, felavatását 1982-re tervezik. A hídon kívül a tervek között szerepel egy Boszporusz alatti alagút és egy függőhíd építése a Dardanellák felett. ☆ ☆ ☆ Leon Colbyn 60 éves angol férfit súlyos sebesüléssel szállították kórházba. A sérülést az okozta, hogy teljesen belegabalyodott ágyának a rugószerkezetébe. Csak öt nap után, a szomszédok segítségével tudott kiszabadulni onnan. ☆ ☆ ☆ Csak néhány hónapja, hogy sokak tiltakoztak a fókabébik tömeges vadászata miatt. Brigitte Bardot is közbelépett az ügyben a kanadai kormánynál. Nos, most az lett az eredmény, hogy a kormány elrendelte, növeljék hat százalékkal a vadászható állatok számát. Birten lapunkban! BUDAPESTI KÉP A VIETNAMI HARCOKRÓL Nemzetközi feltűnést kelt ez a kép, mint az első a maga nemében, amely a Vietnam és Kambodzsa között folyó harcokkal kapcsolatos. Vietnamot hír szerint a Szovjet, Kambodzsát pedig Kína támogatja. A kép a Magyar Távirati Iroda szerint ,, Vietnamban készült és egy kambodzsai támadás áldozatainak rögtönzött koporsóit mutatja temetés előtt”. NEMZETISÉGI PROBLÉMÁK OROSZORSZÁGBAN TASHKENT — 1944-ben Sztálin sok tízezer krimi tatárt arra kényszeritett, hogy hagyja el szülőhazáját és Közép-Ázsiába költözzék. Egy 55 éves asszyon, névszerint Adzimelek Mustafayeva sírva emlékezik vissza a szörnyű történetre: ,,1944. május 18-án jött a katonaság és azt mondta, hogy tizenöt percünk van a felkészülésre, mert utána Közép-Ázsiába deportálnak bennünket. Az utazás 19—20 napig tartott és egy-egy tehervagonba 50 családot zsúfoltak be. Adtak egy kis pénzt, hogy kenyeret vegyünk útközben, de vizünk egyáltalán nem volt. A deportáltak fele meghalt az utazás ideje alatt.” A becslések szerint 110,000 tatár pusztul el éhség, szomjúság és a szenny miatt e deportálás során. A megmaradtak harminc év óta egy Tashkent közelében levő településen élnek. Mrs. Mustafayeva leányával már megpróbált viszszatérni a Krim-félszigetre, Simferopol városába. De ugyanúgy jártak, akárcsak a többi tatárok. Amikor odaértek, nem tudták bejelentetni magukat, ezért vissza kellett térniük. Amikor a leány mint egyetemi hallgató a moszkvai területi ügyészséghez ment panaszával, akkor ezt mondták neki: „Miért olyan büszke a tanultságára, ha nem tudja megérteni, hogy önt nem kívánják Krim szigetén?” Hasonló helyzetben vannak nagyon sokan a tatárok közül az egész országban. Az 1960-as években ezren és ezren Írtak folyamodványt a szovjet kormányhoz, hogy engedjék őket visszatérni Krímre. Akkor több százan börtönbe kerültek, de a múlt év december 22-én az utolsó bebörtönzött vezetőt is szabadon engedték. Jelenleg csak mintegy 7—8 ezert tatár él Krím félszigetén, mert csak annyinak adtak eltelepedési engedélyt. Egészen 1967-ig árulóknak bélyegezték őket, és csak akkor oldották fel ezt a vádat. A háború előtt mintegy 200,000 tatár élt Krim-en, amely akkor autonóm köztársaság volt. A terület jelenleg Ukrajnához tartozik.
