Magyar Hiradó, 1978. január-június (70. évfolyam, 2-17. szám)
1978-04-27 / 17. szám
16. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ Thursday, April 27, 1978 Halló, Magyarország! Élőszóval mondani valakinek, csaknem bármely részében legyen is a világnak, hogy “Halló”, mindössze annyi, hogy felemeljük a telefonkagylót. Egy ilyen hivás sokkal kevesebbe kerül, mint azt gondolná. Például: egy háromperces, állomásközti közvetlen hivás ára hétköznapokon az Egyesült Államokból (Alaska és Hawaii kivételével) Magyarországra mindössze $9.00 és az adó. Tehát, legyen az üzleti hivás, egy utazással kapcsolatos megbeszélés, vagy csak egy kis terefere családtagok, vagy barátok között — akármelyik országba “elmehet” telefonon. Ez a legközelebbi ahhoz, mintha személyesen ott lenne. New Jersey Bell A SÜMEGI VAR SÜMEG, Veszprém megye — Sümeg már az őskorban lakott település volt: a kőkorszakot idézi kovabányája, ahol most szabadtéri múzeumban láthatók az ötezer évvel ezelőtt itt élt emberek kőeszközei baltái, nyílhegyei, a kőkapák, kővésők. A bronzkort épségben maradt bronzüstök, a keltárakat vastárgyaik, fazekastermékeik idézik. Sümeg határában római kori településmaradványt és egy ókeresztény bazilika alapjait tárták fel. A várban végzett ásatások során Árpádkori cserepek kerültek elő, s a település őrzi a Mátyás korabeli emlékeket; a törökdulás nyomait; Napóleon hadainak pusztításait és természetesen az itt született és élt Kisfaludy Sándor irodalmi emlékeit. A leglátványosabb a hatalmas vár, a régi települést körbefogó kilométernél is hoszszabban épségben maradt fallal. A külső vár területén keskeny sikátor húzódik, a falakon lőrések, az ut mellett boltozatos kapualjak, kazamaták, toronyszobák, farkasvermek. A belső vár kapuja előtti farkasveremnél volt a felvonóhíd a vizesárokkal. Az öreg torony a vár legbelső védelmi vonala, mellette sorakoztak a sütőházak, a laktanyák és az ágyú termek. A várból jól látszik az egész település és leghíresebb épületei, elsősorban Kisfaludy Sándor szülőháza, amely ma emlékmúzeum. A költő 1772- ben született, és itt is halt meg 1844-ben. Házának szobái most életének, költői munkásságának emlékeivel teltek, de van itt emlék öccséről, a drámairó Kisfaludi Károlyról is. A templom két oldalkápolnájának kovácsolt vasrácsa remek iparművészeti alkotás. Közelében áll a település legszebb épülete, a püspöki palota. Mégis e remekművekkel szemben az igazi szenzációt egy kívülről dísztelen, egytomyu plébánia szolgáltatja. A templom belsejét ugyanis Maulbertsch Antal világhírű, az 1700-as évek második felében készült freskói ékesítik. Az egész templombelsőt ellepik az egymás mellett és fölött sorako-1 sok i zó szebbnél szebb, a közelmúltban nagyon szépen restaurált képek. Az egyházi képeken is sorra felfedezhetők az akkor élt emberek szerszámai, munkaeszközei korabeli ruhái. Hirdessen lapunkban! „Lojti fráter” emlékére BUDAPEST — A halálozási hírek között olvashattuk, hogy Mécs Alajos iró, hosszú betegség után 85 éves korában elhunyt, és március 8-án temették el a Farkasréten. Már régóta nyugdíjban volt, nem is publikált, pedig mint néhány éve egy rövid budai sétán elmondta e sorok írójának, még mindig mondanivalója akadna, — az utókor számára. Dehát fogytán volt már az ereje. Mécs Alajos a két világháború közötti újságíró nemzedék egyik legérdekesebb alakja volt, aki a felszabadulás után is hosszú időn keresztül dolgozott. Amikor a pályára kerültünk, nekünk, ifjabbaknak, még Lojzi bácsi volt, aztán lassan hozzánőttünk korban. Mert ő, korán fehérre őszült fejével, szinte örök ifjú maradt, s leginkább arra volt büszke, ha „Lojzi fráternek becéztük. A becenévnek egy zseniális riporteri teljesitményso-j rozat adott külön rangot: amikor | IV. Károly és felesége, Zita, l 1921 viharos politikai légkörű késő őszén visszatért Magyarországra, s az emlékezetes budaörsi csata után a kormány csapatai elfogták és átmenetileg Tihanyban őrizték őket. Mécs Alajos bencés szerzetesnek öltözve követte a volt uralkodót, s mint „Lojzi fráter” szolgált fel a kolostor ideiglenes királyi lakosztályában. Az ellesett öeszélgetések naponta megjelentek Méca Alajos lapjában, természetesen általános feltűnést keltve és aláírás nélkül. Később megtanult japánul, majd Tokióból tudósította lapjait. Japánból 1936-ban tért haza. Ez az év a bikavéré EGER, Heves megye — A bikavérről, s vele egy esztendő eredményeiről, tapasztalatairól számolhat be az ország legnagyobb, legjelentősebb borkombinátja, az Eger-Mátravidéki Borgazdasági Kombinát. Egy éve vált e borgazdaság a termelőerők magas koncentrációja, szakosítása, kereskedelmi tevékenysége, a korszerű technológiák bevezetése, s főként az exportra termelés elismerése révén öt megyére kiteijedő kombináttá. — Mi hirt hallhatunk a bikavérről — kérdem Danz Páltól, a kombinát vezérigazgatójától —, a kombináttá válás milyen eredményekkel járt? — Soha ilyen nagy exportja nem volt a gazdaságnak, mint tavaly. De — figyelmeztet a vezérigazgató — nem a rekordszámok, a nagy mennyiségek igazolják, hogy a kombinát az eddig ismert más szervezeti módoknál hatékonyabban képes egy termelési ágazatot koordinálni, hisz különleges esztendők mindig voltak. A kiegyensúlyozott folyamat az értékes. Már tizenöt évvel ezelőtt a bikavér kedvéért végezték e vidéken a rekonstrukciót. Nemcsak azért, mert a vörös borokat keresi, vásárolja a világ, hanem azért is, mert a tokaji után a bikavér — mégpedig az egri bikavér — a legismertebb, a legkeresettebb exportbor. „Az 1970-es évek elején — mondja a vezérigazgató — három-három és fél ezer hektolitert exportáltunk Nyugat-Németországba, ma: 30 ezer hektolitert.” A márkavédelem példájaként mondta el ezt a történetet Dancz Pál: nem nevet, márkát kell eladni; nagyarányú telepítésekkel, a pénzügyi szervek eddiginél hatékonyabb segítségével egri bikavért kell termelni, mégpedig az 1980-as évek derekáig 300 ezer hektoliter tiszta, kiváló minőségű bort.
