Magyar Hiradó, 1978. január-június (70. évfolyam, 2-17. szám)
1978-04-20 / 16. szám
ÜÁtiYAU HÍRADÓ TB OLDAL ELEVENEN A FÖLD ALATT írta: PÉTER IMRE Úgy látszik, nemcsak az ősember talált menedéket a föld mélyén, hanem a civilizáció is oda tanácsolja az embert. Az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában egyre szaporodnak a földbe vájt, vagy legalábbis földdel borított, modern lakóházak. Tervezésüket és építési technológiájukat egyetemeken tanítják, egyre-másra jelennek meg róluk könyvek és tanulmányok. Építészek, sőt egész kollektívák specializálódnak a föld alatti építésre. Amerikában állami támogatással készülnek kísérleti létesítmények, és a múlt nyáron megrendezték az első konferenciát, amely a földalatti lakásépítés problémáival foglalkozott. Az egyhangú lakótelepek, dobozházak lakói közül kerülnek ki a pionírok, de az energia árának emelkedése is serkenti őket. Ugyanis a fűtés és hűtés költsége 30—70 százalékkal kisebb az újfajta házakban, mint a felszinen, mivel a talaj hőmérséklete kiegyensúlyozottabb a külső levegőnél. Különböző éghajlatú vidékeken éveken át egyidejűleg mérték fönn és lenn a hőmérsékletet és azt állapították meg, hogy még a legegyenletesebb éghajlatú területeken is legalább 10 Celsius fok a különbség a legmelegebb és a leghidegebb nap között, a lenti mérés javára. Hidegebb vidékeken a különbség természetesen még nagyobb: lent jóval melegebb van, mint fenn. A talaj nemcsak, hogy nem melegszik fel és nem hűl le erősen, hanem még azt az előnyt is nyújtja, hogy csak lassan követi a fentebbi hőmérséklet változásait. Ez azt jelenti, hogy a földbe épített házat körülölelő talaj meleg, amikor el kellene kezdeni a fűtést. Viszont akkor leghidegebb, amikor beköszönt a nyár. Mindemellett a föld alatti házak olyan jó energiatárolók, hogy a legjobban szigetelt felszini építmények sem versenyezhetnek velük. Dr. Bligh mérései szerint —30 C fokon még a 200 miliméter vastag szigetelő réteggel ellátott falak hővesztesége is hat és félszer annyi a felszinen, mint a szigeteletlen betonfalé a föld alatt! Szerinte a földalatti épületekben a fűtésre fordított energia 75 százaléka takarítható meg! Még a nem földbevájt, csak vékony földréteggel borított házakban is 30 százalékkal kisebb az energiafelhásználás. A földalatti építkezés hívei a fenntartási és karbantartási költségek csökkenésére, valamint környezetvédelmi szempontokra is hivatkoznak, amikor a modern „barlanglakások” előnyeit ecsetelik. Egyébként ezek az épületek mindenre hasonlítanak, csak barlangra nem, hiszen minden lakóhelyiségük világos, napfényes; az ablakok a földbe süllyesztett kertre nyílnak, vagy pedig szabad kilátást kínálnak a tájra. A tervezők nem is szeretik, ha föld alatti házakat emlegetnek, szívesebben nevezik építészetüket az architektúra mintájára geotekturának. Az ohiói Raven Rocks-i épület tervezője ugyancsak ilyenformán rendezte be műtermét, ahol már számtalan fantáziadus tervet dolgozott ki nemcsak lakóházakra, hanem irodák, bevásárlóközpontok, gyárak építésére is, sőt egy egész földalatti város terveit is elkészítette. Egyik, már felépített lakóházának tetején 73 négyzetméter felületű kollektorok ejtik csapdába a napsugár melegét, a/nit a földdel fedett sziklás talaj hosszú ideig tárol. A ház lakója szerint ez a megoldás annyit jelentett, hogy a múlt télen mindössze 60 dollárt kellett kiadnia fűtésre. Floridában, az Atlanti-óceán partján egész sor 4.5 méter magas tojásházikó áll: ezekről csak a terraszok kagyló formájú nyílásai árulják el, hogy nem természetes dombok. A fűvel benőtt, talajjal borított betonházakba lejtős alaguton át lehet bejutni. Az épület iveit fala mentén lépcsők vezetnek a nappali szobába, ahonnan üvegajtón át szép kilátás nyílik a tengerre. A föld alatti élet propagálói szinte vég nélkül tudják felsorolni a további előnyöket: csönd van, nincs légszennyeződés, ami megrövidíti az életet, a tetőket nem kell folyton javítani, a csővezetékek nem fagynak be, minimális a tűzveszély, a házban nem tesznek kárt a tornádók sem, de még a földrengés sem veszélyezteti úgy, mint a magasba nyúló építményeket, hiszen a talajba süllyesztett A farmernadrág meghódította Magyarországot (Folytatás a 13. oldalról) magyar ruhagyárnak, hogy együttműködést hozzon létre az amerikai Levi Strauss gyárral. A magyar Budapest Május Elseje ruhagyár azt tervezi, hogy a következő öt év alatt a ruhagyár Marcaliban levő részlege 4 millió farmerruhát állít elő. Ezt a részleget 1973-ban nyitották meg fiatal és lelkes vezetőgárdával. Nemrégen nyolc marcali dolgozó három hetet töltött a Levi Strauss Warsaw, Virginiai gyárában tanulmány céljából. Amikor hazatértek, akkor arról számoltak be, hogy tanulmányuk nagyon értékes volt. Egy nődolgozó megjegyezte: ,,Ami a legjobban meglepett minket, az a munkatempó volt. Először alig tudtuk legyőzni meglepetésünket azon, ahogy az ottani dolgozók működtek anélkül, hogy egy egész műszak alatt a legkevesebb fáradtságot árulták volna el. Ellenkezőleg, mosolyogva, könnyedén dolgoztak...” A csoportban levő három nő a Marcaliban dolgozók munkáját nézve ezt mondta: „Amikor hazajöttünk, meglepetve láttuk, milyen lassan dolgozik a mi gyárunk. Ha versenyképesek akarunk lenni, akkor kell leszoknunk a lustálkodásról.” Junius 1-től kezdve Marcaliban teljesítménybért fognak adni, amit eddig úgy tekintettek a marxisták, mint ami a dolgozók „kizsákmányolását” jelenti. Erdély Imre karbantartó munkás szintén résztvett az U.S. látogatáson, és ezt mondta „Jól szervezett munkának voltam a tanúja, és mi idehaza éppen ezt akaijuk elérni.” Levi Strauss a marcali ruhagyárat teljesen átszervezte és uj szerszámokkal látta el három hónapon keresztül, amig Strauss technikusai ott dolgoztak. A gyári termelés júniusban veszi kezdetét. A gyár termékeinek hatvan százalékát átveszi Strauss, a fennmaradó rész pedig a magyar piacra kerül. Eric Bourne The Christian Science Monitor épület együtt mozog a földdel. A betontetőt boritó talaj elnyeli az esővizet, amely ahelyett, hogy lezúdulna a csatornákba; táplálja a tetőn élő növényeket. A betontetőket 15—120 centiméteres földréteggel borítják be, vastagabb rétegekben már fákat is lehet nevelni a ház tetején. Ehhez azonban olyan erősre kell méretezni a tetőt, hogy négyzetméterenként 120—160 kilogramm terhelést is elbiijon, ami többszöröse a hagyományos tetőkre előirt értéknek. Aki megelégszik azzal, hogy csak virágokat termeszt, vagy konyhakertet létesít a háza tetején: olcsóbban megússza az építkezést, mert ehhez 30—45 cm. földréteg is elegendő. A mennyezet szigetelése természetesen alapos munkát igényel, mert gondoskodni kell a talajvíz elvezetéséről is. Mennyibe kerül egy modern, föld alatti családiház építése? A költségeket illetően megoszlanak a vélemények. Vannak szakemberek, akik szerint a föld alatti építkezés költsége 25 százalékkal kisebb egy hasonló méretű felszini építménynél. Más építészek szerint a beruházás 5—10 százalékkal drágább ugyan a hagyományosnál, de az energiamegtakaritás és a fenntartási költségek csökkenése révén ez a többletráfordítás bőven és gyorsan megtérül. Amilyen különösnek találjuk a föld alatti lakóházakat, éppoly természetesnek tartjuk, hogy parkolók, üzletsorok, raktárak, egész gyárak és áruházak épülnek a föld mélyén. Mégis ahhoz, hogy szívesen lakjon, éljen és otthon érezze magát az ember a felszín alatt: még sok vonzó, meggyőző példára van szükség. A fájdalom gazdagsága (Folytatás a 14. oldalról) körülményei felől. Szamárság, mondta mérgesen, gyötrő konvenció, hogy az anya úgy érzi; kötelessége megszenvedni gyermekéért. Szamárság, mondta elnézően a második gyermekét váró mama, amikor fölemlítettem neki a szülész szavait. Jó lenne elhinni, amit Kölcsey ir: „A fájdalom keresztül röpülése gyötrelmes ugyan, de szelíd, emberi érzéseket többször támaszt, mint a gyönyör hosszú folyama. Iskola ez." Jó volna, ha a kínlódó embernek lenne ereje bízni ebben, vagy akár elutasítani ezt. Ha lenne annyi ereje, hogy ne csupán a primitiv fizikai, de egész személyiségére rátelepedő fájdalommal birkózzon, hanem gazdagodjék is. Sokat látott belgyógyász ismerősöm szerint még a fizikai fájdalmakon se kizárólag a csillapító, érzéstelenítő injekció segít. Osztályán két éve nagy volt a rendetlenség, marakodtak az orvosok; dultak-fultak a nővérek, bár minden állítólag nem a betegek előtt játszódott le. A betegek megkapták az előírásos kezelést, de állandóan panaszkodtak. Ebben az időszakban háromszor annyi fájdalomcsillapító fogyott, mint máskor. És mutatta a gyógyszerigénylő lapokat. Nesze nektek, gyógyszerkutatók, nesze nektek, lélekbúvárok. Vagy a következtetéshez nincs is szükség rájuk? Nehéz mindennap újat mondani a betegnek — pedig ő várja ezt. Nehéz annyiszor uj reményeket ébreszteni — pedig enélkül nincs gyógyulás. Jöjjön az atomenergia. Jöjjön a tudomány, a világosság a fájdalom elleni háborúban. De a fájdalmat csak az ember küzdheti le. Egy másik ember segítségével. Pintér Dezső
