Magyar Hiradó, 1978. január-június (70. évfolyam, 2-17. szám)
1978-04-06 / 14. szám
iiAflJO .at rJ. 14. OLDAL Ö#AfliIl fl/.VTUUNÜ MAGYAR HÍRADÓ AMIKOR EGY HALOTT ASSZONY EMEL VÁDAT írta: DOHNÁNYINÉ ZACHÁR ILONA Azok, akik hisznek a túlvilági életben és a természetfeletti jelenségekben, már számos effajta esetről vehettek tudomást. Viszont ritkán fordul elő, hogy az ilyen túlvilági megnyilatkozás a mindennapi életben a nyilvánosság előtt fellépjen, olymódon, hogy a rendőrség tagjait is befolyásolja, leleplezve a bűnöst és létrehozva annak őszinte és töredelmes vallomását. Nem csoda tehát, hogy a Fülöp-szigetekről származó Teresita Basa esete olyan nagy port vert fel, hogy a Chicago Tribune hosszú cikket közölt róla. Teresita hangja hónapokkal halála után felcsendült, bevádolva azt, aki őt meggyilkolta. Teresita Basa negyvennyolc év körüli nő volt, aki egyetemi végzettsége lévén, az Edgewater kórházban dolgozott mint „respiratory” terápista, de ugyanakkor zenével is foglalkozott, zongoraórákat adva, és egy könyvet írt. Egyedülálló nő lévén, nem voltak lakótársai, de gyakran fordultak meg nála látogatók, olykor férfi vendégek is. 1977. február 21-én, este háromnegyed nyolc körül a szomszédos lakók észrevették, hogy füst szűrődik ki ajtaja alatt. A házfelügyelővel feltörték az ajtót és látták, hogy egy gomolyog égő, füstölgő ruha hever a földön. Felemelték és alatta ott feküdt Teresita ruhátlan holtteste, markolatig a mellébe szúrva egy tőr. Megindult a nyomozás, de csakhamar holtpontra jutott. Hiába kérdezgettek akárkit, senkinek sem volt fogalma arról, hogy ki lehetett a gyilkos. Előbb azt hitték, kéjgyilkosság, vagy erőszak esete forog fenn, a vizsgálat után ezt a gyanút hamarosan elvetették. De mivel a lakás teljesen fel volt dúlva, megmaradt az a feltevés, hogy rablógyilkosságról van szó. Lassanként már meg is feledkeztek az egészről, hiszen a rendőrségnek annyi manapság a dolga, amikor egy csodálatos eset történt, ami végre anyagot nyújtott a nyomozók kezébe. Dr. Jósé Chua és felesége, mindkettő fülöp-szigeteki, jelentkeztek a rendőrségen. Mrs. Chua egy időben mint kisegítő terápista dolgozott a Edgwater kórháznál, akkoriban egyszer-kétszer látta is Teresita Basát, ez volt az egész ismeretségük. A napokban azonban nagyon furcsa dolog történt a házukban. Amikor egy este a házaspár otthon üldögélt, Mrs. Chua egyszer csak felállt és átment a másik szobába, hogy ott a díványra vesse magát. Olyan szokatlanul, szinte álmatagon viselkedett, hogy férje aggodalmaskodva követte, mire feleségén keresztül megszólalt egy idegen hang, amely mégcsak nem is hasonlított az asszony hangjára. Fülöp-szigeteki tájszólásban beszélt és azt mondta, hogy ő Teresita Basa. A meglepett orvos kérdezgetni kezdte, mire a hang elmondta, hogy őt meggyilkolták, és hogy a gyilkos Allan Showery, akivel együtt dolgozott a kórházban. Barátja volt, meglátogatta őt aznap este és egyszerűen leszúrta. Ez a megdöbbentő élmény nagyon felizgatta a házaspárt, de elhatározták, hogy nem szólnak róla DERŰS PERCEK Egy hitoktató élményei Öcsi kidöntött a szoba közepén egy kanna vizet. Édesanyja dorgálja: — öcsi, tudom, hogy te voltál, ne is tagadd! — öcsi védekezik és váltig erősiti, hogy nem ő volt, hanem a nővérkéje. — Ne hazudj! A Szűzanya elárulta nekem, hogy igenis te voltál. Az édesanya közben az éjjeliszekrényen levő Mária-szobor felé mutat. A gyerek elhallgat. Másnap reggel, amint felébred és ül az ágy szélén, tekintete a szobrocskára esik. Veszi a papucsát és hangosan kezd a szoborhoz beszélni: — Kellett neked árulkodni, mi? Azzal odacsap a szobornak. Az leesik, széttörik. Az édesanyja pár hét múlva szerez egy másik Mária-szobrot, az előzőnél valamivel nagyobbat. Egy darabig fel sem figyel a gyerek a változásra. Egyszer aztán észreveszi, elébe áll és megszólítja: — Te is olyan árulkodó leszel, mint a húgod?! • * Elsőáldozási gyónásukat végzik a gyerekek. A lelkiatya legépelt lelkitükröt ad mindegyiknek, hogy húzzák alá a saját bűnüket és csak azt mondják el a gyónásnál. Egy testvérpár is elsőáldozó. Bejön a gyóntatószékbe az idősebbik, a Pityu. Olvasni kezdi a bűneit. Egyszer csak felugrik. Tisztelendő bácsi, a Laciét hoztam be! A hitoktatási helyiségben a plébános saját maga rajzolta képet akasztott ki a tizenkét éves Jézusról. A képen Jézus ráteszi kezét egy nagy könyvre. Az atya megmagyarázza a gyermekeknek, hogy Jézus ezt azért teszi, met ő mindent tud, ami a könyvben van. Ezért is meri kérdezni a körülötte ülő Írástudókat és papokat. Legközelebb megkérdezi a plébános, hogy miért is teszi rá Jézus a kezét a könyvre. Erre felugrik az egyik fiúcska: Azért, tisztelendő bácsi, hogy az írástudók ne senkinek, úgyse hinnék el, hogy igaz, amit mondanának. Az incidens viszont megismétlődött. Mrs. Chua újból elszédült és transzba esett, amikor is Teresita hangja azt a felvilágosítást adta, hogy Showery az ékszereiért ölte meg őt. Elrabolta a kincseit, azokból feleségének, majd szeretőjének adott. Részletesen elmondta, milyenek voltak ezek az ékszerek és könyörgött, hogy tegyenek lépéseket, hogy ezt az embert elfogják. Ezúttal dr. Chua komolyan vette a dolgot és jelentkezett a rendőrségnél. A rendőrfőnök eleinte szkeptikus volt, mert olyen esettel még nem állt szemben, amikor a halott lépett volna fel vádlóként. Mivel azonban annyira aprólékosan meghatározott vád állt rendelkezésére, felkeresték a rendőrök Showeryt, aki immár szeretőjével lakott együtt. Eleinte persze tagadta az egészet. Annyit bevallott, hogy meglátogatta Teresitát azon az estén, de rövid otttartózkodás után eltávozott. Ekkor azonban az egyik detektív észrevett egy gyűrűt az asszony ujján, amely pontosan megfelelt a halott asszony által említett egyik ékszernek. Az asszony bevallotta, hogy férjétől kapta ajándékba múlt februárban. Most már házkutatást tartottak és számos ékszert találtak, melyek mind beleillettek Teresita vallomásába. Showery sem tagadott többé. Mélyen megrendülve beadta a derekát és beismerte, hogy megölte Teresitát az ékszereiért. A halott asszony tehát keresztülvitte azt, amit óhajtott — gyilkosát elérte méltó végzete, tudják kiolvasni a választ. • * A hitoktató magyaráz az Ítéletről, a mennyországról, a tisztítótűzről és a pokolról, ki hová jut az ítélet után. A következő hittan órán megkérdezi: hova jutnak azok a lelkek, akiket a jó Isten az Ítéletnél nem talál egészen tisztának? Egy apró legényke akadozva válaszolja: Azokat Isten a... tisztitóba küldi. Sorok János plébános Világtalan Mellettem még üres a tér. Kezem tétován kaparászik, tapogat körbe, mintha világtalan lennék. Szavam vergődik, verdes, lehull a falról visszhangtalanul. Meglátogat a félelem is. Kinek sírhatok? Miért reszketek? Ki buzdít helytállni ebben a roppanatban, mely fogai között tart? Uram, altasd már el torkomban a jajt! De borzasztóan nélküled tudok lenni! Világtalan, mert hol van az én világom? Félelemben, mert porlik bátorságom — Menekednék, félútról visszafordulok — Tapogatózom, megbotlom, elbukok — De már kezemhez ér Kezed: fogódzzon abba Szerelmed világtalanja. Dobos Hajna'
