Magyar Hiradó, 1978. január-június (70. évfolyam, 2-17. szám)

1978-03-16 / 11. szám

SO. OLDAL MAGVAK UIKAjUG A JORDÁNIG MÉG EGY FOLYÓ .' ■ =K»*f VL;r. ^ .£'> y,y> SS^r.^r T^Vi '^V~ ‘:' összenevettek.- Én mégis örülök, hogy élek. Te nem, Ellie?- Nem is tudom. Nézd csak, megérkeztünk. Nem akarom, hogy fölgyere ... Én rögtön ágyba esek. Rettenetesen érzem magam ... - Jimmy csak állt levett kalappal, és nézte. Ellen a táskájában turkált a kulcs után. - Nézd, Jimmy, a legjobb lesz talán, ha megtudod... - Elébe lépett, és félrefordított fejjel, szaporán mondta a magáét, csak a villanyfényben meg­csillanó kulccsal böködött Jimmy felé. A köd mint sátor nehe­zült rájuk. - Gyereket várok . . . Stantől. Hagyom ezt a sem­­mirevaló életet, és fölnevelem. Engem nem érdekel, mi lesz.- Istenem! Hogy egy nőnek ekkora bátorsága legyen .. . Bámulatos vagy, Ellie! Ha elmondhatnám, mit...- Dehogyis. - Ellen hangja elcsuklott, s a szeme megtelt könnyel. - Megveszekedett hülye vagyok, ennyi az egész. - Elfintorította az arcát, és kislányosan, kibőgött arccal szaladt föl a lépcsőn.- Jaj, Ellie, annyira akarnék valamit mondani neked . . . A kapu becsukódott előtte. Jimmy Herf ott állt a bérka­szárnya bejárata előtt. A halántéka lüktetett. Legszívesebben benyomta volna a kaput. Térdre esett, és megcsókolta a kő­lépcsőt, ahol Ellen állt. A köd konfettiszínekben kavargott körülötte. Aztán alábbhagyott a rajongó érzés, s mintha mély gödörbe esett volna. Meredten állt. Egy rendőr vizsga szem­mel nézett az arcába, aztán ment tovább, mint egy kék osz­lop, a gumibotját lóbálva. Jimmy hirtelen ökölbe szorította a kezét, és útnak eredt. - Téboly az egész - mondta fenn­hangon, és kabátujjával letörölte a port a szájáról. Ahogy a komp megindul, Larry kisegíti a sportkocsiból. - Köszönöm - veti oda, és megy a nagy kényelmes férfi után végig a fedélzeten. A lanyha folyó menti szél kiviszi a port, a kipufogógáz szagát belőlük. A túlsó rakparton a négyszögle­tes házak ablakai úgy csillognak a gyöngyfényes éjszakában, mint a lehulló rakéták. A hullámok alig paskolják a révhajó előnyomuló orrát. Egy púpos hegedűs a Marianelá-1 nyiszor­­gatja.- A sikernél semmi sem sikeresebb - jegyzi meg Larry dörgő mély hangon.- Jaj, ha tudnád, mennyire nem érdekel most a siker, nem piszkálnál vele... Házasság, siker, szerelem, csak sza­vak.- Az én szótáramban bezzeg vastagbetűsek . . . Azt hi­szem, megszeretnéd az életet Limában, Élaine . . . Hiszen megvártam, amíg szabad leszel ismét, nem igaz? Tessék, most itt vagyok.- Nem leszünk mi sose szabadok . . . Most inkább csak tehetetlennek érzem magam. - A szél sós víz szagát hozza. A Százhuszonötödik utca felett átívelő forgalmi hídon mint a bogarak, úgy mászkálnak az autók. Amint a rév felül a zsá­molyára, már hallják a gumikerekek robogását-sivalkodását az aszfalton.- Gyerünk, üljünk vissza a kocsiba. Imádnivaló vagy, Elaine.- Izgalmas egy nap után visszaérkezni az élet sűrűjébe, igaz, Larry? A maszatos-fehér ajtófélfán két csengő van, az egyik jelzése NAPPAL, a másiké ÉJJEL. Ellen remegő kézzel nyomja meg. Vaskos, patkányarcú, hátranyalt hajú férfi nyit ajtót. Gomba­­bélszínű kezeit tehetetlenül lógatja. Válla meghajlásra gör­nyed.- Kegyed a szóban forgó hölgy? Fáradjon be.- Dr. Abrahams?- Az vagyok. . . Kegyed tehát, akinek ügyében a ba­rátom telefonált. Üljön le, drága ... - A rendelőnek árnika­­szaga van. Ellen szíve kétségbeesetten vergődik a bordái közt.- Ugye megért... - Ellen utálja a tulajdon meghunyász­kodását. Ájulás kerülgeti. - Ugye megért, doktor úr, hogy ez a műtét feltétlenül szükséges? Válók a férjemtől, és ma­gamnak kell megkeresnem a kenyeremet.- Szerencsétlen házasság, ilyen fiatalon . . . Igazán sajná­latos ... - dorombolja az orvos. Aztán sípolót sóhajt, és acé­los tekintettel méreti rá, mint egy gonosz törpe. - Ne féljen, drága, igen egyszerű beavatkozás ez... Akár meg is ejthet­jük mindjárt?- Tessék. Ugye, nem.telik hosszú időbe? Mert ha addig össze tudnám szedni magamat valahogy, ötkor teára vagyok hivatalos.- Igen bátor, drága. Katonadolog, egy óra múlva már el is felejti... Ne haragudjon... de igen szomorú, hogy a be­avatkozás szükségessé vált... Kegyednek, drága, meleg ott­honra, számos gyermekre és szerető férjre volna szüksége ... Fáradjon be a műtőbe, és készüljön elő ... Asszisztens nélkül dolgozom. A mennyezet közepén harsány fényvirág, a borotvaéles nik­kelszerszámok, zománcedények, az üveg műszeresszekrény, mind szikráznak belé. Ellen leteszi a kalapját, és émelyegve lerogy egy kis zománcozott székre. Aztán dermedten feláll megint, és kioldja a szoknyáját. Az utcai dörej, mint a hullám, úgy törik meg rémülete lük­tető kagylóján. Nézi a bórkalapja csurgóra álló karimáját, egyszerre érzi a púdert, a rúzst, az egész maszkot, amely az arcát födi. A kesztyűjét begombolja. - Taxi! - emeli a ke­zét. Tűzoltóautó rohan el, aztán a tömlőkocsi izzadó emberek­kel, éppen a gumiköpenyt húzzák, és az érzés úgy apad el benne, ahogy a szirénasivítás elvékonyul. Fából faragott, ki­festett indián áll az utcasarkon felemelt kézzel.- Taxi!- Igenis, nagysám.- A Ritzhez. HULLÁMVASÚT Az ólmos alkonyat a Broadway felé igyekvő öregúr szikkadt tagjaira nehezül. Nedick bódéjánál megáll, és valami kattan a szemében. Egy tört baba a jólfestett-jólfésült babák sorá­ból kibukik, nyakaszegetten dől a pezsgésbe, kavargásba, szí­nes betúfények forrongó katlanába. - Mind mező volt itt, én még emlékszek — morogja egy odahajló kisfiúnak. LOUIS EXPRESSO TÁNCPALOTA, táncolják a vörös be­tűk Stan szeme előtt. ÖSSZTÁNC. Lányok-fiúk mennek be. Kenguru a kedvesével, vonulnak fel kettesével... A zene­kar csinnadrattája a lengőajtókon át árad az előtérbe. Kinn esik. Előttünk van még egy, jaj még egy folyó! Stan kisimítja a zakója hajtókáját, józan ráncokba vonja a száját, kifizeti a két dollárt, és bemegy a visszhangos, vörös-fehér-kék lam­pionokkal teliaggatott nagyterembe. Kóvályog a feje, azért nekidól a falnak egy kicsit. Még egy folyó .. . Mintha hány­kolódó hajó fedélzetét taposnák szaporán a párok. A söntés valamivel szilárdabban áll. - Gus McNeil megjött - újsá­golja mindenki. - Megjött az öreg Gus! - Nagy tenyerek csapódnak széles hátakon, szájak tátognak bele feketén vörös arcokba. Poharak emelkednek, koccannak, emelkednek, koc­cannak csillogó táncukban. Göndör, mélyen ülő szemű, cék­laarcú, vaskos ember hajlik rá botra támaszkodva a söntés­­pultra. - Hogy megvagyunk, Gus?- Bevágódott a nagyfőnök.- Na szép, hogy az öreg is eljön a végén.- Hogy van, Mr. McNeil? A zsivaj elhalkul. (Folytatjuk) Reménység Hangja (119) Napjaink vallás-politikai^ eseményei indítottak bennünket arra hogy szigorúan bibliai alapon nevezzük' tyMB meg; Kik képezik ma Isten igaz Izrael-i íjét. Ma „Hogyan nyer bfinbocsánatot Isten igaz Izraelje az Ó és az UT-ban?"' 'kérdésre felelünk. i Isten, az Ő törvénye, igazsága, cél­ja változatlan. Ezért beszél a Biblia „örökkévaló evangélium”-ról. tel; 14:6. Ezért a megváltás útja 3500 éweli fzelőtt, Mózes napjaiban, pontosan? ugyan az volt mint ma:tegyedül hit# által! A földi szentély a mennyeik eredetinek hű másolata volt. II Móz.” 25:4, Zsid. 8:1-3, Jel. 15:5; Szemléltette az igazi Istentiszteleti .alapelveit, a törvény és kegyelem* viszonyát, Jézus földi és mennyi zolgálatát mint egyetlen áldozat gyet len közbenjáró. Zsid. 10:10, 12, 14. Ezért az a tanítás hogy a mi: áldozata épp olyan értékkel bír min ézus golgothai áldozata, Biblia ellenes, halálos eretnekség, Krisztus' 'gyalázása! , íme a megváltás útja az OT-ban: A mózesi szentsátor szertartásaiban, a' bűnös embernek: (1) Meg kelleti vallania bűnét! (2) Kézrátevéssel saját, bűnét az ártatlan bárányra kellett át-rá-helyezni! (3) Az áldozati bárán; iáját kezével kellett megölnie! (4) csak ezekután tudott a kiontott vérrel a! pap a szentsátorban kiengesztelés: izerezni. Olvassad el figyelemmel II Móz. 4. fejezetét! íme a megváltás útja az UT-ban:! Az „örökkévaló evangélium” szerim ma pontosan ugyanaz ami volt Mózes1 napjaiban is. 3500 évvel ezelőtt! (1 „Ha megvalljuk bűneinket, hű és iga: ihogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden' amisságtól." I Jn. 1:9. (2) „íme Iste iama báránya, aki elveszi a világ bűneit." Jn. 1:29. "...betegségeinket ő' viselte, megsebesíttetett bűneinkért, a: lUr mindnyájunk vétkét őrá veté.„sokak bűnét hordozta." Ésa. 53. Aki a mi bűneinkért maga vitte feli estében a fára.” I. Pét. 2:24 (3) Bűneimmel én öltem meg, én juttattam' írisztust a keresztre: „...és reámi ekintenek, akit általszegeztek és sirat­ják őt, mint siratják az egyetlen fiút.” Zak. 12:10. (4) Vérontás nélkül nin-i sen bűnbocsánat: „...nem bakok és tulkok vére által, hanem az ő tulajdon vérével ment be egyszer s mindenkorra' szentélybe örök válságot szerezve, isid.9:11-12. A földi szentély szertartásai zemléltette: (a) Bűn egyik személyről( isik személyre áthelyezhető. Enélkül reménytelen volna helyzetünk, (b Kiontott, bűnthordozó vér naponként, pap által a szentélybe lett BEVIVE. Emlékezzünk hogy a mennyben jó é: rossz cselekedetekről jtonto jegyzőkönyvet vezetnek! (c) Évvégén YOM KIPPUR napján a szentsátorból I LETT hozva a bűn és Azázel, tehál z ördög fejére lett át-rá-helyezve! A világ végén a megváltottak bűneiért1 átánnak kell majd szenvednie, a, itetlenek viszont saját bűneikért kell hogy égjenek a gyehennában! Isten1 'ugyan bflnbocsánatot Ígért, de enne! éltétele ma ugyanaz mim Mózes nap­áiban is volt: „Eképpen" — nem' akárhogyan, nem saját fantáziánk, iszerint, hanem egyedül — „Eképpen szerezzék néki engesztelési a pap az ő' bűneiért, amelyet elkövetett, é: ímegbocsájtatik néki." III Móz, 4:35. A megváltás útja változatlanul1 ugyanaz, ami kezdettől fogva volt. Mindkét Testamentomban Isten igaz Izraelje Jézus Krisztust szerető, néki engedelmes hívőkből áll! Mert a keresztény egyházat nem pogányok hanem hivő zsidók, a „szent maradék” alapította. Csak két tábor van: (I) Isten igaz Izraelje, és (2) Sátán Babilonja. Semleges talaj nincs. A közeledő armageddoni küzdelem nem elet és nyugat, nem kapitalizmus és ommunizmus, nem szegény és gazdag nemzetek között, hanem Isten Izraelje s Sátán Babilonja közötti élet-halált üzdelem lesz. Ajánljuk: ,,A* Megváltás Története" c.2 dolláros' önyvünket. P.O.Box: 322. Perth Am-{ ioy. N.J. 08861. Tel.: 201-251-2318. Botansky Igor'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents