Magyar Hiradó, 1978. január-június (70. évfolyam, 2-17. szám)

1978-03-16 / 11. szám

magyar híradó tfvtíÜÖAt *ES BŰNÜGY MMMMMMMMM Aki az smberi kapzsiságra alapozta Jövőjét BOSTON — 1903-ban érke­zett Bostonba mint bevánáerió. Akkor 21 éves volt és nagyon elfogta a honvágy. Még angolul sem tudott beszélni. Tizenhét évvel később egy bostoni bank feje lett, 106,000 dollárt érő birtok tulajdonosává vált és egy 20,000 dolláros Locomobile autón járta a várost. Akkorra mintegy tizenöt millió dollár jutott a kezéhez. Charles Ponzi volt a neve, akinek technikáját még ma is használják. Ponzi arra alapozta sikerét, hogy az emberek természetében benne van a kapzsiság, és meg akarnak minél előbb gazdagodni anél­kül, hogy megdolgoztak volna érte. Saját élete is bizonyította, hogy ennél semmi sem egysze­rűbb. Csupán egy kis időre van szükség. Amikor Ponzi Bostonba érkezett, pincérként és segéd­munkásként dolgozott. Lassan­ként megtanulta az uj nyelvet és 1917-ben feleségül vette Rose Genecót, egy bostoni gyümölcs­kereskedő lányát, majd az üzlet vezetését is átvette. Ez nem sikerült neki, ezért egy import­export ügynökséget nyitott. Mivel ez sem ment neki, végre előállt a nagy ötlettel. 1919. december 20-án meg­nyitotta az úgynevezett Securi­ties Exchange Co.-t, néhány ügynök alkalmazásával. Már az első napon 200—300 dollár között volt a nyeresége. Azt ígérte az embereknek, hogy ha a nemzetközi válaszbélyegeket alkalmazó tranzakcióban részt vesznek, akkor 1 dollárért 3.50 dolláros nyereségük lesz. Ugyanakkor megígérte, hogy a neki kölcsönadott összegnek 40 százalékát visszatéríti kilencven napon belül. Az ügylet lassan ment eleinte, de később Ponzi már 50 napon belül kifizette a kölcsön­vett összeg első részletét. Ez megtette a hatást. A nagykö­zönség áradni kezdett irodájá­ba. Februárban Ponzi alig kapott 6,000 dollárt, de márci­usban több mint 28,000 dollár és áprilisban 141,000 dollár érkezett a kezéhez. Később Ponzi igy mondta el sikerét: ,,Nem tettem közzé hirdetéseket. Nem volt rá szükség. Az ötlet futótűzként teijedt. Egyik személytől a másikig jutott. Minden megelé­gedett vagy reménykedő ügyfe­lem hozott 10-15 újabb ügyfe­let. Először csak egy tucat ügyfelem volt, majd százak és ezrek lettek belőlük.” Természetesen, mindez egy William McMasterst vá­lasztotta ki arra, hogy tegye közzé a beruházási ügyletet. Ponti azt mondta a riporternek, hogy mostantól kezdve a beruházott összegek 50 százalé­kát 45 napon belül visszafizeti. A Boston Postban megjelent cikk lángra lobbantotta az érdeklődést. Munkások, hiva­talnokok, üzletemberek és öz­vegyek ostromolták Ponzi irodá­­-; v >: i • jL. Charles Ponzi fordítva épülő piramishoz ha­sonlított, vagy levélláncolathoz, vagy egy felfújt léggömbhöz, ami hamarosan szétdurrant. Ponzi egyszerűen azzal a pénzzel fizette ki előző ügyfele­it, amit később hoztak neki kölcsönzés céljából. Julius 1-től 26-ig mintegy 6.5 millió dollárt szedett be. Sőt az egyik napon három óra leforgása alatt egymillió dollár érkezett hozzá. Az aranyfolyam árvizzé da­gadt. A pénz olyan gyorsan folyt a kezéhez, hogy fiókok­ban, szeméttartókban és dobo­zokban helyezte el. Egy bostoni bank felett megszerezte az ellenőrzést. Harmincöt más irodája nyílt New Englandben, egy New Yorkban és kettő Jersey Cityben. it. De McMasters gyanút fogott és nem hitte el, hogy becsületes utón szerzi Ponzi a pénzeket. Ötezer dolláros kockázattal egy cikket jelentetett meg arról, hogy Ponzi irodáinak sikere csaláson alapul. Az emberek erre rohantak Ponzi ügynökei­hez, hogy visszavegyék pénzü­ket. Ponzi hidegvérrel fizetett és interjúk során hangoztatta, hogy mindaz, amit ellene felhoztak, valótlan. Az újság hatására azonban hivatalos vizsgálat kezdődött el. Kitűnt, hogy Ponzi több bűn­­cselekményt is elkövetett a múltban, amelyekért elitélték hosszabb-rövidebb börtönbün­tetésre. A pénzügyi vizsgálat kimutatta, hogy Ponzi csődbe jutott, mert mig hét millió A magyar tiltakozók kivándoroltak BONN — Sajtókonferenciát tartott két magyar filozófus, akik a kormány ellen kifejtett tiltakozó tevékenység miatt „önkéntes száműzöttek” lettek. Mindketten, feleségeikkel, el­hagyták az országot, mert — mint kijelentették — nem haj­landók elfogadni a rezsim elveit és módszereit. Márkus György és szocioló­gus felesége, Mária, egyelőre Nyugat-Berlinben telepszik le. Fehér Ferenc és felesége, a szintén filozófus Heller Ágnes, 3 éves ösztöndíjat kapott ausztrá­liai tartózkodásra és tudomá­nyos működésre. Mind a négyen azok között voltak, akik a múlt évben tiltakozó körözvényeket írtak alá. Már az 1968. évi cseh­szlovákiai szovjet-benyomulás, és az abban történt magyar rész­vétel ellen is tiltakoztak. KUBAIAK IS HARCOLNAK ERITREÁBAN RÓMA — Az eritreai felke­lők először jelentették, hogy a kubaiak együtt harcolnak az eti­­ópiai katonákkal a kétfrontos összecsapás északi szárnyánál. Mintegy ezer kubai katona vett részt az elmúlt hetekben az etió­­piai haderővel egy sikertelen támadásban Asmara térségé­ben, közölte Ámde Michael Kahsai, az Eritreai Népi Felsza­­badítási Front képviseletében. A szóvivő azt is mondta, hogy az etiópiaiak súlyos veszte­ségeket szenvedtek és nem voltak képesek áttörni az eritreai felkelők gyűrűjét. A Felszabadí­­tási Front nyomozói felfedezték, hogy kubai katonákból álló nehéztűzérségi egységek és szov­jet gyártmányú rakétaegységek vettek részt az összecsapások­ban. Az eritreaiak korábban azt hangoztatták, hogy a kubaiak mint tanácsadók vesznek részt az északi fronton. Az Egyesült Államok hivatalos jelentése sze­rint több mint tízezer kubai katona és néhány ezer orosz és más külföldi katonai van Etió­piában. A kubaiak közvetlenül résztvesznek a másik fronton kifejtett hadicselekményekben is, ahol a szomáliaiak által támogatott lázadók harcolnak az Ogaden-sivatag délkeleti részében. Az Eritreai Felszabadítási Front egy másik szóvivője szin­tén megerősítette Kahsai állítá­sát, hogy Asmarától délre súlyos harcok folynak a külföldiek támogatta kormánycsapatokkal. A 300 ezer lakosú Asmara már a múlt év óta az eritreai támadá­sok tüzében áll. Terjessze lapunkat dollárral tartozott, a tulajdoná­ban levő ingó és ingatlan értékek csupán négy millió dollárt értek. Ponzinak biróság elé kellett állnia, ahol azzal vádolták, hogy a szövetségi postát hasz­nálta íel a csalásra, öt év börtönbüntetésből három évet leszolgált. De megint biróság elé került és ekkor hét évre ítélték, „mint közönséges és notórius tolvajt.” Büntetésének letöltése után előbb Olaszországba ment, majd 1939-ben Braziliába hajó­zott, ahol olasz, Lancia és angol nyelvtanításból tartotta fent magát. Amikor 71 éves korában meghalt, összesen 75 dollár megtakarítót pénze volt. Ez éppen elég volt ahhoz, hogy tisztességesen eltemessék. Elköltözésük előtt konferen­ciát folytatott velük Pozsgai Im­re kultuszminiszter, aki később nyilatkozatot is adott a sajtónak. A miniszter beismerte, hogy Márkusék és fehérék távozása „veszteség a magyar kulturális életre és társadalomra nézve”. Kijelentette azonban azt, hogy „összeférhetetlenség” van felfo­gásuk és a rezsim álláspontjai között, és így „drasztikus meg­oldás helyett” inkább távozásuk kívánatos. Tiltakozó tevékenysé­güket a kormány nem engedheti meg. Heller Ágnes beszélgetést folytatott egy olasz tudósítóval, akinek azt mondta, hogy „első­sorban a rendszert, nem annyira annak mai vezetőit” kritizálták, mert annyit beláttak, hogy „a Kádár-rezsim egy ilyen rendszer mellett igyekszik olyan messze elmenni, amennyire csak lehet”.

Next

/
Thumbnails
Contents