Magyar Hiradó, 1978. január-június (70. évfolyam, 2-17. szám)
1978-02-16 / 7. szám
g.OtDAL MAííVaR HlitAÍV) A NAGY TALÁNY írta: HALÁSZ PÉTER 1968-ban, tehát kereken tiz esztendővel ezelőtt, megalapításának századik évfordulóját ünnepelte az amerikai „World Almanac”, az évenként megjelenő „Tények Könyve” s abból az alkalomból centennáriumi kiadásokban jelent meg. A „World Almanac” első kiadásának éve: 1868 történelmi esztendeje volt Amerikának, a véres polgárháborúból való lassú eszmélés korszaka, a „nemzet sebeinek bekötőzése”, mint Lincoln mondotta és amely, Halási Péter irta a szerkesztő az évkönyv előszavában, csaknem ugyanolyan fájdalmas folyamatnak bizonyult, mint maga a háború. Az első évkönyvet a New York World című napilap adta ki. összesítve benne minden fontos tényt és hasznos tudnivalót, igazán jelentőssé azonban csak 1886-ban lett, amikor a makói születésű, kamaszkorában Amerikába vándorolt Pulitzer József megvásárolta az újságot, Amerika legnagyobb napilapjává fejlesztette, az évkönyv attól kezdve, mint címoldala büszkén hirdette, az ő irányítása alatt „az egyetemes tudás kompendiuma” lett. A centenná-| riumi kiadás bevezetője visszapillantott az elmúlt száz esztendőre, fölidézte a század nagy eseményeit és nagy egyéniségeit, a háborúkat, a fölfedezéseket, a találmányokat, a remekműveket, jelentős regényalakok létrejöttéről sem feledkezve meg, arról például hogy dr. Conan Doyle 1886-ban alkotta meg Sherlock Holmes-t, az ünnepi kiadás azonban jó alkalmat kínált a szerkesztőnek arra is, hogy fölkérje Isaac Asimovot: Írja meg, mit igér, mit rejt a elkövetkező száz esztendő, milyen lesz a világ, az emberiség élete — 2068-ban? Okos választás volt Asimovban ugyanis kiválóan egyesül képzelőerővel a tudás, a bostoni egyetem orvostudományi tanszékének életvegytan-professzora, aki eddig — most 57-esztendős — körülbelül száz könyvet irt a tudományos tényeknek és a tudományos fantasztikumnak csaknem minden területéről és témaköréből. Az ilyen jellegű írást azonban, szerzőjének nagy tekintélye ellenére is, csak könnyed érdeklődéssel olvassa az ember, minthogy — idézve, egy a harmincas esztendőkben Budapesten megjelent népszerű regénynek a címét: — „száz év múlva mindegy.” Amikor Asimov megírta jóslatát, igen-igen kevés olyan újszülött élt a Földön, akinek reménye lehetett arra, hogy megéri a 2068-as esztendőt. Azóta azonban eltelt tiz év. 1978-at írunk. A mágikus, mese-dallamu „száz esztendő”ből sokkal valószínűbb „kilencven év” lett, a szuperszonikus idő áttörte a realitás-határt, ha száz év múlva mindegy, akkor kilencven esztendő múlva már nem mindegy, ma már sokkal több olyan emberi lény él a Földön, aki megéli 2068-at s különbenis, Asimov folyamatot vetít előre, ami 2068-ra valóság, annak körvonalai 2018-ban, tehát mától „alig” negyven érve már jól láthatók. Most, az uj esztendő elérkezésével azért is érdemes ujra-olvasni Asimovot, mert bizakodó és hisz az emberiség jövőjében. Mindazokra a gondokra és válságokra, amelyek oly kínzón nehezednek az emberiségre, a tudomány az elkövetkező évtizedekben, szerinte, választ talál. Az energia-krízist ennek az évszázadnak a végére megszűnteti a nukleáris erő bölcs alkalmazása, a jövő század elejére a világ óceánjaiból az ember — energiatermelő üzemanyag céljára — olyan mennyiségű deutériumot, nehézhidrogént tud kitermelni, amely bőséggel elegendő lesz: évmilliókra. 2068-ra azonban messze továbbmegy ennél is, olyan világűr-állomások keringenek már akkor a Föld körül, amelyek fölszivják s a Földre továbbítják a napenergiát, évmilliárdokra energiaforrást biztosítva. S minthogy az emberi boldogulás egyik kulcsa az energiaforrás kimeríthetetlenségében rejlik, a jövő emberének az energia pazarolható bősége lehetőséget kínál mindenre: édesvizet nyer a tengerekből, annyit, amennyit csak akar, fémet von ki silány salakból, minden tisztátalanságot a levegőből s a vizekből, minthogy a technológiáját mindennek már ma istneri az ember, alkalmazását csak a roppant költségek akadályozzák. De az energia-bőség eljövendő korszakában a tudománynak módja lesz arra, hogy a Földön — 2068-ban élő — hatmilliárd embernek sokkal nagyobb jólétet teremtsen, tisztább levegőt, folyókat, tengereket, olcsóbb élelmet, kényelmesebb életkörülményeket biztosítson, mint ma hárommilliárdnak. A városok zsúfoltsága, a közlekedés torlódása, a helyhiány, a lakásínség megszűnik, az ember ugyanis földalatti városrészeket épit, remekül világított, szellőztetett, egyenletesen kellemes hőfokon tartott lakótelepeket, megszabadul az időjárás viszontagságaitól, esőtől, hótól, széltől, viharoktól, sőt még a napszakok változásaitól is. Ezeket a földalatti városokat kompjuterek tervezik, programozzák, s miután az ember független lesz az éjszakák s nappalok ciklusától, megszüntetheti a különböző időzónákat éí áttérhet a palnétáris időre: A Föld minden kontinensén és minden országában ugyanazt az időt jelzik az óramutatók. Az ember azonban nem kényszerül arra, hogy kapcsolatot teszitsen a természettel, éppen ellenkezőleg, közelebb kerül hozzá, mert mig most a városi ember hosszú utat tesz meg ahhoz, hogy kijusson a szabadba, a jó levegőre, akkor néhányszáz métert liftezik csak fölfelé — minthogy a városok a föld alá kerülnek, odafent csodás parkok, ligetek, mezők várnak reá, télidőben pedig ragyogóan fehér, füsttől, gáztól nem szennyezett, hófedte tájak. A kifogyhatatlan energiakészletek, a kompjuterek addigra megszabadítják az embert minden nehéz fizikai munkától, tömérdek ideje marad szórakozásra, alkotásra, arra, hogy szebbé és teljesebbé tegye az életet, fokozatosan leomlanak a társadalmi korlátok és az anyagi jólét megteremti az egyelőséget. Eltűnnek a gettók, a sivár kültelkek, a nyomortanyák. Asimov szerint a kompjuter, az elektronikus agy integráns része lesz nemcsak a társadalom, de a családtagok életének is, kompjuter ellenőrzi a számlákat, iija ki a csekkeket, könyveli a háztartási kiadásokat, étrendet állít össze, bevásárlási listát, működteti a háztartási gépeket. A népesség-szaporulat ésszerűsítése megoldott kérdés lesz és nem csak a szaporualté — az emberi minőség is ellenőrizhető lesz, minthogy a gének analizisa, értékelése, regisztrálása oly egyszerű és magától érthetődő lesz, mint ma az ujjlenyomat-vétel. Az anyának pedig, aki meg akar szabadulni a terhesség folyamatától és a szülés fájdalmaitól, módjában áll, ha úgy kívánja az „eetogenézis” eljárását választani, a magzatnak az emberi testen kivüli fejlesztését. Az embriót olyan — számára — tökéletes feltételek mellett lehet majd (Folytatás a 11. oldalon) FÓKUSZ Kémek az USA-ban • Mialatt a Kongresszus semlegesíti az amerikai nyomozó hatóságokat az egyik kezével, és a másik kezével fülön ragadja a koreai megvesztegetési akcióban részeseket, addig a külföldi kémek tovább ténykednek az Egyesült Államokban. Az ország a szó szoros értelmében véve a régi világ ellentétes ideológiáinak csataterévé változott, miközben a katonai, ipari és kereskedelmi titkok legnagyobb kincseskamrája a szabad világban. Úgy tűnik, hogy a détente hangoztatása miatt (Folytatás a 9. oldalon) APROPÓ NŐK AZ ŰRBEN Amikor az amerikai asztronauták és a szovjet kozmonauták kezet ráztak egymással két évvel ezelőtt, akkor férfiak találkoztak az űrben. Nem biztos, hogy az 1980-as évekre tervezett következő űrbéli találkozás minden tekintetben hasonló lesz az elsőhöz. Az orosz űrhajós gárda tagjai között már évek óta vannak nők is, és most a NASA szintén be akar vonni nőket az asztronauták gárdájába. A nemrégen kiválogatott uj 35 kandidátus között ugyanis 6 nő is van. (Folytatás a 9. oldalon) x Carter elnök a „State of the Union” üzenetében megemlítette, hogy 25 billió dolláros adócsökkentést javasol, hogy ezáltal fellendüljön a gazdasági élet. Ez a kilátásba helyezett adóreform bizonyos mértékben hasonlit az elődei által ígért adóreformokhoz, de csupán halvány árnyéka annak a változásnak, amit valamikor ígért. Jimmy Carter azért érte el a Fehér Házat, mert azt gondolták felőle, hogy ő más, mint az elődei. Azonban a második év kezdetén sem sikerült neki több friss levegőt pumpálni gazdaságpolitikájába. Az egyetlen dolog, ami által szakíthatna a múlttal még nem került elő gazdasági reformjavaslataiban. Uj munkaalkalmat teremtése például nem több, mint Mr. Carter szemének kacsintása. Márciusra tanácsadói megpróbálják kidolgozni, hogy miként költsék el az előirányzott 400 millió dollárt a munkanélküli teenagerek és kisebbségi munkások alkalmaztatására. Az pénzt a kevés képzettséggel rendelkező munkások támogatására fordítják, de a kormány még nem határozta el, hogy milyen módon történik mindez. Az elnök beszédéből azonban legjobban az hiányzott, hogy miként tervezik az infláció letörését. Ha az ország nem tud ebben az évben jelentősen előrelépni az infláció elleni harcában, akkor a következő év már sokkal nehezebb lesz, mivel uj szerződések tárgyalása lesz soron a teherfuvarozási, gumigyártó és autóipari vállalatoknál.
