Magyar Hiradó, 1977. július-december (69. évfolyam, 28-48. szám)
1977-11-17 / 47. szám
16. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ BARANYA PECSÉTJE Ócsárdi aratók, Sósvertike ekéje, a gödrei szőlő teljes panorámája látható a falu felett magasodó várheggyel, s az alatta kanyarodó Dunával. A baranyabáni pecsét pedig olyan pontos és részletes, hogy még az egyes házak építési stílusát is fel lehet ismerni rajta. Más véglet: a mai Rózsafa község pecsétjét készítő mester még azzal sem volt tisztában, hogy a feliratot tükörirással kell bevésni a nyomóba. Emiatt a betűk fordítva látszanak — igy használták a pecsétnyomót majd száz esztendeig. Talán észre sem vették a hibát... A viasznyomatok vizsgálata sok érdekes adalékkal szolgálhat a feudális kori közigazgatást, gazdálkodást, néprajzot, építészetet, nemzetiségi életet tanulmányozó szakembereknek. Bezerédy Győző fontos felfedezése Viszló — ma: Diósviszló — 1607-ből és az azóta megszűnt Hernádfa 1671-ből, azaz a török hódoltság idejéből származó pecsétje. Mindkettő arra vall, hogy a török hatóságok engedélyezték vagy legalábbis tűrték a magyar falvak közigazgatási szerveinek működését. Nem kevésbé érdekes. hogy Harkány 1774. évi és Dunaszekcső 1710. évi pecsétjén még ott látható a török hatalmat jelképező félhold. Iglói Zoltán AZ UTOLSÓ HABÁN-FAZEKAS SZEKSZÄRD, Tolna megye — A múzeumnak is beillő házat Szekszárdon, a hegy tetején tízegynéhány éve vásárolta Steig István, az ország egyetlen habán fazekasa. De nemcsak az ő érdeme, hogy muzeum lehetett belőle: a sárközi szobában apja és nagyapja munkái is díszítik a falat. ★ A családot a Báthoriak telepítették ide 1700 tájékán. Azóta ez a mesterségünk is — meséli a mester. — Ki tudja, hányadik korongot koptatja itt a családom. Ma hárman dolgozunk a lányommal és a vejemmel, de ha meghalok, a Steig név sajnos, kihal, fiam nem született. Ezért aztán, mióta nyugdíjban vagyok — nemrégen, hiszen alig múltam hetven! — szinte csak habánt készítek, egyéb fazekasárut már nem is; azt szeretném, ha minél több eredeti habán fazekasmunka maradna. Érdekesek ezek a tányérok, butéliák és miskakancsók, mert ezzel a technikával, s ezekkel az alapanyagokkal ma már nem sokan dolgoznak. Svájcban és Csehszlovákiában tudok még egy-két öreg mester... De nem először a szőlőt. A Duna menti Kölked halászfalu 1724. évi pecsétnyomóján két hal utal a halászatra. Kiskőszeg pecsétjén révészcsónak jelzi a dunai átkelőhelyet. Tapolca — ma Kistapolca — megkülönböztető jele a fürdőmedence, fürdőző alakokkal. A hajdani vésnökök képzeletgazdaságára vallanak az úgynevezett beszélő pecsétek. Bár a viasznyomó köriratába belefoglalták a község nevét, ezt rajzban is ki akarták fejezni. Gyűrűfű pecsétjén az eke mellett ott a gyűrű is, Szajkón a fészkén ülő szajkó. ...ÉS A FÉLHOLD A legszebb pecsét — ha lehet rangsorolni — Dunaszekcső és Baranyabán községben készült. A miniatűr tájképnek is beillő vetésen Dunaszekcső Gazdag ősz TISZAZUG — A hires kadarka hazájában javában folyik a szüret. A dél-alföldi pincegazdaság tiszakürti pincészete 50 ezer mázsa szőlő átvételére szerződött, de a hozam 25 ezer mázsával meghaladja a tervezettet. A szüret és a termés átvétele szeptember közepén a kadarkával kezdődött, majd a tájra jellemzői szlankával, a sárfehérrel és a kövidinkával folytatódott. A termelőknek az átadott szőlő és must ellenértékeként hatmillió forintot fizetnek ki. Dzsámi a templomból PÉCS — Csatornaépítés közben rendkívül érdekes épületmaradványokra bukkantak Pécs város történelmi negyedében. Az ásatásoknál kiderült, hogy egy 1301-ben épült ferences templom eredeti szentélyét találták meg. A templom falait a XVI. században a török megszállók lerombolták, s helyén Merni pasa dzsámiját alakították ki. A régészek feltárták a pasa fürdőjét is, amelynek minden jellegzetes részlete megmaradt, s igy nagyszerűen rekonstruálható. Pécsett egyébként — mint ismeretes — számos török emlék, köztük két dzsámi, minaret és több más érdekes épület látható. A most megtalált teljes épületkomplexumot is helyreállítják. \ Tizedik forduló Eredmény Gólok Nérók t. DÓZSA—MTK-VM 0:0 8 000 BP. HONVÉD—D. KOHÁSZ 3:2 (0:1) Na*.» (?). Poetik, Szepesi (2)2 000 CSEPEI.—BÉKÉSCSABA G:1 (4:0) V«J <81. Ozsvátli. Somogyi. Tóth 1.. Magyar. Budavári 1 500 HALADÁS—VASAS 0:2 (0:1) Kovára, Múllrr 8 000 ZTE—TATABÁNYA 0:0 2 000 DVTK—KAPOSVÁR 4:0 (1:0) Váradi. Magyar, Oláb, Grolmmx 4 000 SZEOL—PÉCS 1:0 (0:0) Birinjri 3 000 BÁBA—FERENCVÁROS 1:2 (1:2) Vcpi. Szokolai. Mile 10 000 VIDEOTON—MÁV ELŐRE 5:2 (3:1) Szabó (SÍ, Kovács J„ Nagy II.. Lechaer, Havasi 6 000 A B\,l\l»KSAC \I.I. W\: l/C. Dózsa 2. Vasas :i. MTK’-YM 4. Tiuahunya 5. Videoton «. Ilp. Iloitvvd 7. Csepel 8. OVIK 9. FcrencváToi 1«. Pécs II. ZTfc 1*2. Dunaújváros 13. Haladás 14. Rába 13. Békéscsaba 16. SZEOI. 17. Kaposvár 18. MÁV Előre Ül b i — Ül- 3 i m 7 i ? r»- 'i i ni i; 5 i i - 7 i Irt 3 S 2 1.1-1: i ül » 2 :: M-u i ni *» — 4 M-p> í 116—4 |!l-n 1 1* 4 S :: 13-11 II Irt 1 * | 18-14 pi Irt 1 l 4 II-Irt 9 Irt • j il-i*; 9 in 2 4 4 14-2*1 3 10 3 *5 i U-H 8 Irt 2 I 5 11 -U 7 Irt 2 I 3 12-22 7 10 í — 7 9-21 6 HI I .1 6 12-21 .» 10 ! 1 7 Irt-26 5 GÖI.LÖVÖI.1ST A: 8: Kozma (Bp. Hon védi. 1: Nagy (Ú. Dózsa). Tieber (Videoton). Szokolai (Ferencváros). 6: P. Nagy (Tatabánya). 5: Bureau. Aláver. Szabó (Videoton), Ozsvútli (Csepel). Tórőesik (Ü. Dózsa). A HÉT MÉRKŐZÉSE Vasas—Haladás 2:0 (1:0) PÉCS, Baranya megye — A pécsi levéltár gazdag gyűjtemént őriz: több mint félszáz baranyai falu XVII—XIX. századi pecsétjének viasznyomatát. A hajdani községpecsétek történetét és magyarázatát évek óta kutatja Bezerédy Győző helytörténész. A megmaradt példányok felirata többnyire latin vagy magyar, a nemzetiségi falvakban német, vagy horvát. A viaszképeken valósággal megelevenedik a régi, baranyai jobbágyfalvak élete. A legtöbb pecsét ugyanis jellegzetesen egyéni, magán viseli a tervező — a biró, a jegyző, az esküdt, a tanító — fantáziagazdagságát, s a kivitelező, többnyire egy-egy tehetséges kovácsmester kézjegyét. Amikor ezek a községpecsétek készültek, a lakosság nagy többsége nem tudott olvasni. A rajz minden korban az Írástudatlan emberek olvasókönyve volt, ezért törekedtek rá a falusi elöljáróságok, hogy egyéni rajzolatú, a község jellegzetességeit feltüntető pecsétet készíttessenek. S mert a legtöbb településre a mezőgazdaság volt a jellemző gazdálkodási mód, a bevésett jelek között igen gyakori a mezőgazdasági szerszám és termék: ekevas, csoroszlya, kasza, sarló, gereblye, kapa, búzakéve, cséphadaró, oltókés, szőlőtőke és sok más. CSÓNAK, FÜRDŐ Sósvertike község 1726-os keltezésű lenyomatán például barázdált szántóföld látható, rajta jármos eke, mellette csaholó kutya. Hatvan — ma: Somogyhatvan — 1724-es pecsétjén két ökör vasboronát húz, amelyen ostoros gazda áll. ócsárd község pecsétjén 1726- ból: három ember sarlóval aratja a búzát, mögöttük egy negyedik a markot szedi, s kévébe kötözi, felettük madarak szállnak. Baranya bortermelő megye, ennek megfelelően több pecséten is fellelhető a szőlő. A német falvakén — például Bár, Gödre — karózott, a magyar falvakén — például Tésenfáén — karózatlan tőkék láthatók. Ez is megerősíti azt a gazdaságtörténeti tényt, hogy Baranyában az odatelepült németek karózták hiszem, hogy eredeti meisseni festékalapanyagaik lennének. Nekem még maradt egy kevés... Oklevelek közt lapozgattunk. Van itt olyan, amit az 1906-ós milánói kiállításon még a nagyapja kapott, s van, amelyik Los Angelesből nely érkezett. Furcsa a sors. Az öreg nem járt arra soha — most már aligha fog — de a munkája előtt ezrek tisztelegtek ott is. ★ — Jó multkoijában egy mérnökember járt itt. Hosszan rácsodálkozott egy tányéromra. Félkész darab volt, akkor festettem. Figyelte erősen, miként lesz olyan jellegzetesen ráczos festésű a tányér pereme anélkül, hogy ecsettel hozzányúlnék — aztán csak annyit mondott: ,,Ez olyan egyszerű, hogy egy mérnökember rá se jönne.” Igaza volt, ehhez itt kell élni, a műhelyben. Eddig huszonhárom inasom volt, talán hárman maradtak híven a mesterséghez. Az egyik a lányom — itt dolgozik velem. A másik egy porcelángyár vezérigazgatója — ő volt az első inasom — végeredményben fazekas maradt. A harmadik meg művészember lett, keramikus. Juszt László )HAZAI EREDMÉNYEK ÉS A BAJNOKSÁG ÁLLÁSA Szombathely, 5000 néző, vezette: Lauber. Változatos, kiegyensúlyozott volt az első félidőben a küzdelem, de a Vasas játszotta a korszerűbb labdarúgást. Gyors, kevés húzásból álló akciói gyakran jelentettek veszélyt. Ugyanakkor a hazaiak meglehetősen körülményesen, sok oldaladogatással szőtték támadásaikat, amelyekbe igy nem volt nehéz közbeavatkozni. A 22. percben Gass futott el, jó labdáját Kovács fejjel küldte a hálóba: 1:0. A félidő vége felé egy szabálytalan belemenésnél a válogatott Török megsérült, ölben kellett levinni a pályáról. Szünet után a 45. perc nagyobb részében a Szombathely birtokolta a labdát, á V Vasas fogja beszorult, de védőfalán a változatlanul sokat tili-tolizó hazai csatárok nem találtak rést. A piros-kék ellentámadások viszont mindig gondot okoztak a Haladás-védőknek. A 80. percben Müller a kapussal egyedül állva, óriási helyzetet hagyott ki, három perc múlva azonban belőtte Váradi ragyogó beadását: 2:0.
