Magyar Hiradó, 1977. július-december (69. évfolyam, 28-48. szám)
1977-10-13 / 42. szám
l'otoÄL magyar híradó MEXIKÓI SZÍNFOLTOK SZEGÉNY ORSZÁG GAZDAG HAGYOMÁNYAI MEXICO CITY, Mexikó -Amint Mexikóvárost, a sokmilliós nyüzsgő metropolist elhagyja az ember, egyszerre az ,,altiplano” — a mexikói fennsik — különös, egzotikus világa veszi körül. A naptól szikkadt barna földeken végtelen kaktuszültetvények. Itt-ott egy-egy indiánfalu, ,,pueblo”, aprócska, lapos tetejű házikói a kókuszpálmák között. A távolban az 5500 méteres tűzhányó, a Popocatepetl hósipkás csúcsa... Szinte drámai erejű a változás, amikor egy hegygerincre érve, hirtelen elém tárulnak Teotihuacan piramisai, palotái, az alvó vulkánok kúpjai között. Megértem: miért nevezik az „istenek városának” a krónikák. Amikor a hóditó aztékok időszámításunk 14. századában rábukkantak az óriási építményekre, azt gondolták: emberkéz nem alkothatott ily hatalmasat, csak az istenek. Szent helynek tekintették, maga Montezuma is kijárt imádkozni a piramisok közé. Az azték „honfoglalás” idejében már közel fél évezrede állt elhagyottan Teotihuacan. A nép, amely létrehozta, addigra nyomtalanul eltűnt. Még nevét sem őrizte meg a hagyomány. Aztán a spanyol hódítók a 16. század elején szétzúzták az azték birodalmat is, és az „istenek városára” ismét a feledés homálya borult. Csak századunk elején bukkantak nyomára, s kezdték meg feltárását a függetlenné vált Mexikó régészei. Azóta sok millió köbméter földet távolítottak el, hogy felszínre hozzák a vastag rétegek alól a Nap - és a Hold-piramist, a Pillangók Palotáját és a halott város többi épületét. Ma Teotihuacan feltárt területe több i ónt 15 négyzetkilométer: Latin- Amerika civilizációjának egyik legnagyobb és legfontosabb régészeti együttese. Sokféle á'- vány kincse, kőolaja, évente .szer termő földjei ellenére Mexikó szegény ország. Marom és fél < ^százados gyarmati sors, majd a sűrű egymásutánban következő intervenciók véreztették, amerikai monopóliumok fosztották meg kincseitől. Az „istenek városa” körül elterülő hajdani lakóváros feltá-i a mai amerikai határig n .Tolt. Fővárosát, Tulát, sok 4 tartó munkával tárták fel a incsikói régészek. Közepén piramisszerű magaslaton óriási, kőből faragott szobrok, egy ha . lani templom tartópillérei, laszai”. Körülötte napfényben szikrázó, hófehér oszlopsorok: közöttük nevezetes sport.ncrközések folytak, az ókori Mexikó olimpiái. A régészek gyönyörű kerámiákat, terakottaszobrokat, féldrágakövekből faragott tégelyeket es más használati tárgyakat találtak Tulában, freskókat, s, i ties domborműveket — de gvetlen olyan emlékre sem bukkantak, amely fegyveres : hódításra utalna. Békés, dolgos nép volt ez — de kész arra is, bog . megvédje országát minden <11 őséggel szemben. MintlegentM-.as nősük, aki szembeszállt az Ixnibei áldozatot követelő sárit b nyal és legyőzte azt. i ulában — mint mindenütt, . .01 Mexikó ősi múltjának ak.t láthatók — látogatók sokasága hullámzik reggeltől ke. délutánig. Sok a külföldi turista, a többség azonban \ mexikói. A munkások és az alkalmazottak jelképes, csekély összegért, a fiatalok ingyen tekinthetik meg az egész országban a múzeumokat, a régészeti feltárásokat. Élnek is a lehetőséggel, tömegesen — azzal a lelkes tanulni vágyással, amely annyira jellemzi ezt a nehéz sorsából szívós munkával, tanulással kiemelkedni próbáló nemzetet. rására most kerül sor. De munkálkodnak a régészek az ország sok más részében is. Magában a fővárosban számos jelentős leletre bukkantak napja-* inkban: a Chapultepec sugárút kiépítése során került napfényre’ a hajdani azték város, Tenochtitlan fejlett vízvezeték-rendszerének egyik részlete. Miközben a metró egyik alagutját mélyítették, azték piramis alapjaira bukkantak. Mindezeket nemcsak megőrzik, hanem — módosítva az építési terveket —helyszíni múzeumokat létesítenek, hogy mindenki megtekinti hesse a múlt emlékeit. Mexikóváros egyik terén egy azték piramis, egy spanyol barokk templom, s egy korunk építészetének „funkcionális” stílusát idéző épület vonalai olvadnak különös, mégis harmonikus együttesbe. Egy márványtáblán elgondolkodtató felirat; „Az ősi mexikói kultúra és az európai civilizáció véres, szepvedésekkel teli találkozásából egy uj, harmadik keletkezett”. Lényegében a mai mexikói nemzet született e vajúdásból: a hóditó és a meghódított egy néppé oh .idt össze az évszázadok során; miközben múltját keresi — önmagát találja meg. (íh Milyen békés, alkotó civilizáció lehetett például a toltékoké! Országuk az „altiplanótól” Major, v „Osztályellenségek Olaszországban99 RÓMA — Dr. Robéttö Anzalone, a milánói orvosázövetség elnöke éppen távozott a munkahelyéről, amikor vállon ragadta valaki. Azután, mielőtt mozdulhatott volna, egy jól öltözött fiatalember hét golyót lőtt a lábába, összetörve a combcsontját és a térdkalácsát. Mielőtt lenyugodott volna a nap, a „Prima Linea” nevezetű terrorista csoport magára vállalta a felelősséget a lövöldözésért. Azzal magyarázták cselekedetüket, hogy Anzalone áz osztályharc ellensége volt. Lényegében az orvos az ellen harcolt, hogy hamis orvosi igazolásokat állítsanak ki lábadozó dolgozóknak, és éppen ezért hadat üzenve a proletárok „szent jogai” ellen. Néhány nappal korábban három farmerruhás leány, a „Red Brigades” nevű gerillacsoportból, a római egyetem közgazdász professzorának lábát lőtte keresztül. Úgy indokolták tettüket egy kiadványban, hogy a megsebesített professzor a keresztény demokraták egyik teoretikusa volt. Még júniusból, a „Red Brigades” másik két terroristája négy golyót eresztett Indro Montanelli-be, az egyik milánói újság kiadójába, és megsebesítették a combján. Az „osztályellenségek” elleni akció Olaszországban 1976 elején kezdődött. Abban az esztendőben nyolc térdroncsoló lövöldözés történt. Ebben az évben eddig 21 hasonló esetet tartanak nyilván. „Rer. Moon”, a dél-koreai szektafőnök, aki állítólag az ottani titkosrendőrség egyik nemzetközi ügynöke, megvásárolta a legszebb és legnagyobb washingtoni templomok egyikét, a mormon nagytemplomot (képünk). A templom a főváros egyik legszebb középületének számít, de a környék annyira leromlott, hogy egy idő óta már zárva van. A ,,Moon"-szekta mindössze SOI) 000 dollárt fizetett a márványtemplomért, amelynek képünk csak egy részletét mutatja. Titkos terv USA érdekek közel-keleti WASHINGTON - Nem erősítik meg, de nem is tagadják a „Washington Post”-nak azt az értesülését, amely szerint Carter elnök utasítására egy közös katonai és diplomáciai bizottság titkos terveket dolgozott ki a közel-keleti USA érdekek védelmére. Gyors kongresszusi bizottsági tanácskozás és elnöki jóváhagyás után villámgyors katonai lépések biztosítanák elsősorban azt, hogy a tenger- és légi hajózás és az olajtelepek biztonsága meg ne szakadjon. A riporterek szerint a tervek abból a lehetőségből indulnak ki, hogy az 1980-as években a Szovjetuniónak is nagy mértékben szüksége lesz közel-keleti olajra. Ezt a föltevést jelenleg sokan vitatják, számos szakértő kétli. Az amerikai olajszükségletnek jelenleg 41,3%-a kerül ki a Közel-Keletről. A „Post” szerint Carter már két héttel ezelőtt aláírta a terveket, amelyek nem csupán a védelmére Közel-Keletre, hanem világszerte minden olyan körzetre kiterjednek, amelyek az Egyesült Államok számára stratégiailag fontosak. WASHINGTON - Carter elnök hosszas interjú keretében megjegyezte a „Washington Star” egyik munkatársa előtt, hogy „mielőbb” határozott „béke-állásfoglalást” vár Izraeltől és az araboktól. „Ha nem látok e téren komoly haladást a közel jövőben, és ha arra a meggyőződésre jutok, hogy a felek nem jóhiszeműek a békére irányuló igyekezetben, úgy beszüntetem erőfeszítéseimet arra, hogy összehozzam őket. Ha az idén nem érünk el semmi eredményt, kétlem, hogy a jövő évben változzék a helyzet. Már eddig is túl sok időnket vette el a Közel-Kelet, miközben oly sok súlyos nemzetközi problémával állunk szemben”, mondotta az elnök.
