Magyar Hiradó, 1977. július-december (69. évfolyam, 28-48. szám)
1977-09-15 / 38. szám
' ^2. ÖLDAL MAGYAR HÍRADÓ Mogadishi AFRICA Azelőtt: — Formerly: Magyar Herald (Magyar Hírnök) New Brunswick, N. J. Perth Amboy Herald (Híradó) Perth Amboy. N. J.. Free Press( Szabad Sajtó) Passaic, N. J„ Independence (Függetlenség) és Jersey Herald (Jersey Híradó) Trenton, N. J. és Hungarian News (Bethlehemi Híradó) Bethlehem, Pa. Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday Posta dm: Mai! Address: P. O. Box 27, New Brunswick N. J. OIKS Irodánk ebne — Office Address: 21B SOMERSET ST. NEW BRUNSWICK, N. J. 08S01 Szerkesztőség ebne: — Editorial office. 222 Amboy Avenue, Metuchen, N. J. 08840 Telefonszám: (201) 548-1369 Szerkesztő: LÁSZLÓ I. DIENES. Editor________ Előfizetési ára: egy évre $15.00; fél évre $8.00. Subscription: $15.00 per year: $8.00 for Vi year. Külföldre $20.00 egy eyre. Foreign Countries $20.00 per year. Egyes szám ára 30c. Single copy 30c. Second class postage paid at New Brunswick. N. J and at additional mailing offlev MAGYAR HERALD Egyesült magyar hetilapok — United Hungarian Weeklies költségvetés előkészítésében, mert sok szakértőt abból a munkából kellett kivonni... Nem csak civilek vállalnak különféle mellék-munkákat, hogy a megélhetési kiadások hullámaival megküzdhessenek. Egy most befejezett vizsgálat szerint a hadsereg önkénteseinek 17 százaléka, 137 000 ember részidőre munkát vállalt a magánéletben. Ezt szabad napi órák és a hétvég alatt végzik... Vance külügyminiszternek általános nézet szerint főként azért van oly kedvezőtlen sajtója, mert nem tart maga mellett „public relations” specialistát. Kissinger erre mindig ügyelt, sőt, mindig tett olyan, számára fontos nyilatkozatokat, amelyeket egy meg nem nevezett „magasrangú tisztviselődnek kellett tulajdonítani — újságírókkal kötött megegyezés alapján... SAUDI ARABIA /j______ j ^—\/ NORTH / .. YFAAFKI / SOUTH Mqssowq^^S 'tMtN / YEMEN v _ -jés-S ethiopiY^^^^P Ababaj«»4U' c Horror^\^^ SOMALIA >'X i . »Ginir) V® / É <&bS (y / m V BALE Jfr. / Jm & V Jssk SIDAMO \ sA&M Mexikónak nem tetszik a Panama-egyezmény KENYA Eddig igyekeztek tagadni a katonai és gazdasági csapásokat, amelyeket északon eritreai, délen szomáli zendülőktől szenvednek — de most két drámai beismerést tettek. Az egyik az, hogy elrendelték az általános mozgósítást; országszerte viszik katonának a fiatal és idős embereket egyaránt. A másik az, hogy nem tagadják élelmi ellátás már is elég súlyos fogyatékosságát. Nemzetközi megfigyelők szerint éhínség következhet be, mert az előnyomuló szomali csapatoknak sikerült elvágniok a fő vasútvonalakat a tenger felé. A kikötőket már csak kis részben használhatják az abesszinek — és idegen hajók már nem hajlandók azokba betérni. A legújabb hadszintéri közlések szerint egyetlen ütközetben, két nap leforgása alatt, több, mint 1000 abesszin esett el, mig a szomáli veszteség ennek alig egyötöde volt. Mengistu ezredes, az abesszin diktátor, elrendelte, hogy 100 000 főnyi hadsereg vonuljon délre a szomáli csapatok ellen. TITÓ ÚTJA NYOMÁN REFORM LESZ KÍNÁBAN (Folytatás az 1. oldalról) vezetőségen belül; egyes jelentések szerint még hosszú ideig eltart a mostani tájékozódási időszak, gyakorlati reform nélkül. Bizonyos tekintetben ideológiai és politikai egyezkedés is folyik a kínaiak és a jugoszlávok közt. Az is erre mutat, hogy Tito -mint megfogadta — soha el nem ment Kínába, világkörüli utjai során, amig Mao élt. Most annak ellenére, hogy közben 86 éves lett és egészsége sem kifogástalan, elment oda. MEXICO CITY — Egyre nyíltabban beszélnek mexikói hivatalos körökben arról, hogy miért nem jelent meg Mexikó elnöke Washingtonban a Panama-csatornára vonatkozó egyezmény ünnepélyes aláírásán. Az előző elhárító nyilatkozatok helyett több magasrangu külügyi tisztviselő kifejtette külföldi tudósítók előtt a mexikóiak ják Torrijos tábornokot is, Panama elnökét, noha ő a nemzetközi sajtó szerint bár „tekintély-uralmát” folytat, nem korlátlan hatalmú diktátor. Legtöbbjükkel Mexikó nem áll diplomáciai kapcsolatban. Ilyen és egyéb okokból a mexikói elnök helyett a külügyminiszter jött el az aláírás ünnepségére. A mexikói elnök olyan egyezmény Torryos Washingtonban Cártérrel találkozik Megkezdődik a nyárvégiőszeleji forgalom Washingtonban: már szállingóznak vissza a politikusok és más közéleti személyiségek a többé vagy kevésbé megérdemelt vakációról. Hadd idézzünk — minden garancia nélkül — egyetmást abból, amit kilátásba helyeznek... A Bert Lance költségvetési igazgató bank-ügyeleteit illető vizsgálat számos, azzal össze nem függő lemondást fog hozni, mert váratlanul egyéb kínos adatok is felmerültek... Howard Baker republikánus szenátor, a Szenátus kisebbségvezére, kényelmetlen helyzetben van. Ha a Panama-egyezmény ellen fordul, a konzervatív csoportok őt, a haladó szelleihű republikánust, olyan konzervatív színben fogják feltüntetni, amely ártana neki politikailag. Ha viszont támogatja az egyezményt, veszít a konzervatívoknak, sőt egyes mérsékelteknek a támogatásból, most, amikor a párt olyan kicsi lett, hogy minden szavazat számít. Mindez azért oly fontos most a számára, mert tudvalevő, hogy a republikánus elnökjelöltségre pályázik. Mondale alelnök továbbra is nagy szerepet játszik a Fehér Házban, mondhatni minden téren — és ehhez most még nagyobb befolyást fog nyerni. A Fehér Ház személyzetének átszervezése keretében egy olyan bizottság alakul, amelynek nagy szava lesz abban, hogy milyen javaslatok kerülnek Carter elnök elé. A bizottság feje Mondale lesz. A republikánus pártvezetőség kampányt kezd, amelynek célja: átalakítani azt a képet, amelyet a tömegek a republikánus pártról alkottak maguknak a múlt alapján. Egy közvélemény-vizsgálat eredménye ez. A következő kérdést tették fel: „Véleménye szerint mely 2 történelmi alak testesíti meg legjobban a republikánus pártot, jóban-rosszban?” A válasz, hatalmas többséggel: „Herbert Hoover — és Richard Nixon”... A demokraták egyre jobban aggódnak amiatt, hogy a fiatalemberek, akiket Carter a Fehér Házba hozott délről, nem csupán nem ismerik a fővárosban uralkodó belpolitikai viszonyokat, hanem nem is képesek eléggé alkalmazkodni ahhoz, amit már megtudtak. Tip O’Neill, a Ház elnöke, most újból figyelmeztette erre az elnököt... A Pentagonban különleges katonai csoportot szerveznek az emlékezetes entebbe-i mintára. A feladat esetleg amerikai foglyok kimentése lenne Ugandából, olyan módszerekkel, amilyeneket az izraeliek alkalmaztak... A különböző nagybank-vezérek ügyleteinek kivizsgálásával kapcsolatban, ide értve Búrt Lance tevékenységét, komoly késés állt elő a jövő évi nemzeti aggodalmait. Az első kifogás az, hogy az Egyesült Államokra akaija bírni Mexikót a maga „hagyományos semlegesség”-ének változtatására. Mexikó nem óhajt „katonai övezet”-be lépni, mondják, és elhessegetik azokat az érveket, amelyek szerint Mexikó mindenképpen pánamerikai közös védelmi hálózatba tartozik. A második kifogás az, hogy az Egyesült Államok katonailag az uj paktum életbe lépése után is Panamában marad: csapataink lesznek a Panama-csatorna körzetében. A harmadik a diktátorikus kormányok ellen irányul: Mexikó élesen szembefordul Közép- és Dél-Amerika egész sor katonai diktátorával. Ezek közé számitlétrehozatalát sürgette hónapokon át, amely teljesen kizárta volna az Egyesült Államokat a Panama-csatorna fölötti kontrolból. A Mexico City-beli amerikai diplomaták hangoztatják az ottani sajtó képviselői előtt, hogy az egyezmény elsőrendű külpolitikai és katonai fontosságú és a Carter-kormány nem válogathatja meg, hogy melyik latin-amerikai országnak ki álljon az élén — ki írja alá az egyezményt... ABESSZÍNIÁT ÉHÍNSÉG FENYEGETI ADDIS ABABA — Az abesszin kormány már nem titkolja, hogy helyzete súlyos.
