Magyar Hiradó, 1977. július-december (69. évfolyam, 28-48. szám)
1977-09-08 / 37. szám
1G. OLDAL MAGIAK HÍRADÓ MAGIAK VÁROSOK A FALUSIAS NYÍRBÁTOR NYÍRBÁTOR, Szabolcs Szatmár megye — Létezik valahol egy kisváros Szabolcsban, melynek középkori templomában minden nyáron hangversenyeket rendeznek. A Zenei Napok plakátján elömlik a fény, az előtér hatalmas oszlopa kővé még természetesen katolikus) templomot. A XVI—XVII. században háborúk, tűzvészek, rablótámadások követték egymást. Pusztultak a szentélyek, pusztult a város. A rablók előbb kifosztották, majd kíhajigálták a kriptákból a bebalzsamozott lein a tárgyakat, embereket képzelek hozzájuk. Itt alkudozott Fráter György 1549-ben F.rdélv sorsáról a császári követtel. A tárlókban, a falakon tárgyak: a történelem groteszk fintorai. A/ idők megszelídített, becses ékkövei. Sárkány, nyaka köré tekercdett farokkal, kitördelt sárkányfogak: a Báthoriak címere. Fegyverek. Adománylevelek. Bethlen Gábor kardja. A nagy ütemben folyik a lelátók építése, a világítás szerelése, a díszletek készítése. Az Isis-szentély ugyanis tizenötödik éve augusztusban mindig nyári szabadtéri színházzá alakul. A Savaria ünnepi napok rendezvényeinek jó része ott zajlik. Augusztus 5-én és 7-én csendültek fel Mozart Varázsfuvolájának. a Savaria-rendezvények hagyományos előadásának hangjai. Megszámolták a tiszafákat SZENTGÁL, Veszprém m. —A szentgáli tiszafa-erdőben nemrég törzsszámlálást hajtottak végre. A Bakonynak ezen a — Szentgál községhez közel eső — részén három foltban mintegy 120 000 tiszafát vettek leltárba. A részletes felmérés megerősítette azt a feltevést, hogy itt található a világ egyik legnagyobb összefüggő tiszafa-erdeje, megközelítő nagyságú tiszafást a Kaukázusban tartanak nyilván. A védett területen gyalogösvényt képeztek ki a könnyebb megközelítés céljából. A Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem szakemberei a tiszafásban egy vizsgálati sort is megjelöltek, amely tudományos megfigyelésekre szolgál. László fcirály emléke ESZTERGOM, Komárom megye — Kilencszáz esztendeje, 1077-ben koronázták királlyá I. Lászlót, aki 1095. julips 29-én halt meg. Az évforduló alkalmából az esztergomi Keresztény Múzeumban emlékkiállítást nyitottak. Festményekkel, freskók színes reprodukcióival, régi kiadású krónikákkal szemléltetik I. László életét, a hozzá fűződő legendák, közt a Nógrád megyei tereskei templom hires falfestménysorozatának színes fotóit. Az emlékkiállítást dr. Lékai László bíboros, prímás, érsek nyitotta meg. Képünkön: részlet a kiállításról. SIMONTORNYA VÁRA vált testőr, őrzi a gótikus angyalszárny-ablakokat. A csillagrácsos boltozat hálójába fogja a teret, és a gyámköves kőbordákhoz simul. A valóságban a két templom és a városháza tűztornya messziről uralja a városképet. Súlyos, és mégis könnyedén lebeg a református templom csúcsívben érlelt terhe, az óriási ablakok fokozzák a falak nyugtalan lendületét. A templom mellett a zsindelyes harangtorony szinte eltörpül. Harsány, rusztikus tömbje, mint egy népviseletbe öltözött menyasszony, 1640 óta kíséri elegáns, gótikus vőlegényét. A templombelső egyedülálló térélményt nyújt. A szemközti falban reneszánsz ülőfülke és ajtó,' finoman vésett szentségtartó fülke, elöl szarkofágok. Vörös márványból faragott vitéz alussza örök álmát az alapító Báthori István vajda sírlapján, aki 1479-ben Kinicsi Pállal Kenyérmezőnél tönkreverte Ali bég seregét. A hadizsákmányból kezdte építtetni előbb a minorita, majd a református (akkor A minorita templom homlokzata tetemeket. A negyedórányira fekvő minorita templom faragott szobraiból egekig csap a barokkosán megfogalmazott fájdalom. Mintha egy országrész öszsz.es oltárát itt állították volna fel. A híres-neves Krucsay-oltár passió-színházában véres húsvéti dráma játszódik. Felbomlik az idő és tér, bármelyik jelenetnél elkezdhetjük a történetet, de befejezni csak a keresztre feszítésnél lehet. Mennyi szenvedés és szenvedély: a démonikusan kifejező, átszellemült arcok művészete! Nyírbátor még ma is falusias, földszintes település: jó tíz-húsz év múlva bizonyára műemlékeihez méltó város fog itt állni. A fejlődést két adat szemlélteti: féltucatnál több a nagyüzem, s a tizenhárom ezer lakos fele az iparban és a kereskedelemben dolgozik. Ma a teljesen helyreállított műemlékben országos hirű és rangú múzeum várja a látogatókat. Járom a termeket, nézegekuruc idők és az 1848—49-es szabadságharc emlékei. Fazekasok, tímárok, kádárok, halászok szerszámai. Patinás bútorok. A múzeum legszebb tárgya a stallunt, a reneszánsz ülőpadsor (odalopództam. hogy beüljek valamelyik hajdanvolt országbíró helyére). Fényképek a múlt századi iparosításról: a Bónigyár volt a megye első nagyüzeme. Tárgyak és kövek. A történelem egész ereje, vadsága, lángolása, hatalma, kifinomultsága véste beléjük rajzát. Horváth Tamás Savariai ünnepi napok SZOMBATHELY, - Felújították a szombathelyi Isisszentélyt, hazánk egyik legjelentősebb római kori emlékét. A város központjában levő antik templom több mint hárommillió forintos költséggel uj bejáratot, fogadóépületet és kerítést kapott. A megszépült szentélyben SIMONTORNYA, Tolna me| A főutaktól kissé távol eső festői tolnai dombvidék és a Siótól átszelt balatoni síkság találkozásánál fekszik Simontomya. A most restaurált, múzeummá és művelődési központtá alakított vár gazdag történelmi és régészeti érdekességekben. □ □ □ A 700 éves erődítmény a Döröcske nemzetségbeli Simon alországbirótól kapta nevét, ám az eredeti Simontomya már nem létezik. Két méter vastag alapfalai csupán a várpincében láthatók. Birtokosai közül a hires Laczkfyak, Garay László nádor s a fura nevű Ozorai Pipó érdemelnek említést. Garay éppen ebben a várban szőtt összeesküvést Újlakival és más főurakkal Mátyás király ellen, 1458. julius 26-án. Az akkori hírközlés gyorsaságát jelzi, hogy Mátyás és Szilágyi Mihály már másnap értesült a sötét tervekről. Az egy ideig királyi tulajdonban, levő vár Mátyás halála után Buzlay Mózes királyi főajtónálló, Fejér megyei főispán, a sárkányrend lovagjának birtokába került. Ö a régi középkori erődítményből reneszánsz várpalotát, előkelő főúri rezidenciát építtetett. A köveken megmaradt kézjegyek igazolják, hogy Jagelló-kori reneszánsz építészetünk egyik legszebb alkotását a hires krakkói Wawel egyik olasz mestere készítette. A nagy gonddal kiépített várkastély puskalövés nélkül jutott török kézre és másfél évszázadig a simontornyai bég székhelye volt. □ □ n Később a reneszánsz várkastélyt erődítménnyé átalakító császári csapatok vandál pusztítást végeztek. A lakótoronyból ágyutorony lett, a nagy reneszánsz ablakokat lőrésekké alakították, a finom mészkőfaragványokból meszet égettek. Sok értékes faragott követ, köztük a sasos Buzlay címert a befalazott ablakok szétbontásakor találták meg az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei.
