Magyar Hiradó, 1977. július-december (69. évfolyam, 28-48. szám)

1977-09-08 / 37. szám

12. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ KÖTELEZŐ FOLYTATÁS Irta: PAPP VARGA ÉVA Közérdekű ügyben írtam legutóbbi cikkemet, de nem foglalkoztam benne a nőkkel, bár a probléma, amelyet lapunkban olvashattunk a minap, főleg rájuk vonatkozik. „A Nők italozása”, ha nem is uj, de terjedése meglepő, épp igy erkölcseik meglazulása is. A társadalom mindkét kilengés ellen harcol, de sajnos, nem sok eredménnyel. A második világhá­ború agyoncsapta a vallásosérzüle­­tet nagyon sok férfiben, a nőkben pedig szinte megölte a szemérmet. A világégést követő években még találhattak az ilyen nők mentséget; egyik azért tért le a tisztesség útjáról, másik azért kezdett inni, mert lelkifájdalmukat feledni akarták, mind ez azonban csak mentségük lehetett, de nem felmentésük is... és a maxi nők már nem is keresnek okot, csak alkalmat arra, hogy minden téren kielégüljenek. Az ilyen nőknek ital és kábítószerek helyett lelkigyógymód kellene, mert mig az idő meghozná fájdalmukra a feledést, ők már rabjai lesznek egy szenvedélynek azok a modern nők pedig, akik csak ízért isznak, mert az „divat”, jól tennék, ha gondolnának az ivás szépség és házasságrontó cövetkezményeire. A közelmúltban egy rendkívül fényes „partyn” 'ettem részt, a Hilton hotelben. Az estélyen résztvevő cözönség között sok volt a feltűnő szép nő. Remekül ésült hajuk a fodrászat művészetét hirdette és reme­iül kikészített arcuk is. A nagyteremben a falak nentén végig bár-asztalok voltak, ahol a pincérek ha­la töltögette az italokat. Eleinte a„hangulatcseppek- 7Ő1 csak a férfiak iddogáltak, de lassanként odaszál­­ingóztak a nők is és fodros-bodros tüllruháik, mezte­­en vállaik szinte eltakarták a pezsgés asztalokat. Mi a közelben egy külön kis asztalnál kaptunk íelyett. Onnan figyeltem a lassú mérgezést, az ital tatását a nőkön. Közben arra gondoltam, hogy a egerősebb erkölcsi prédikációnak sem lehetne olyan íatása, mint ha ezek a fiatal nők önmagukon, vagy egymáson figyelték volna azt a szépségromboló nunkát, melyet az ital fokozatosan végzett rajtuk. Közelünkben két fiatal nő ült. Az egyik érdekes­­ircu, de a másikhoz mérten szinte jelentéktelennek nondható lány volt. Nyilván ennek tudatában szinte eménytelenül nézegette a férfiakat, különösen egy lágyon jóképű fiatalembert, aki szemben velük, egy iszlophoz támaszkodva a közelünkben állt. En a násik lányt bámultam, aki több volt, mint szép; nesterien kikészített arca, gyönyörű vállai kiemelked­­ek a mélyen kivágott estélyiruhából, ő is a közelben lló férfire nézegetett és annak nemsokára meg is volt l hatása; az estély rendezőjét magához intette a iatalember és az nyilván kérésére bemutatta őt a két ánynak. A szebbiket azonnal táncra kérte és mikor isszakisérte, megálltak a közelünkben levő bár-pult­­lál, ahonnan csak jó félóra múlva jöttek el, kezükben gy-egy itallalal. A fiatal azalatt a félóra alatt mintha gy évet öregedett volna és ez igy ment az este olyamán aszerint, hogy hány üres pohár maradt lőtte. A gavallér szorgalmasan hozta az italokat az sztalhoz és kínálta a másik lányt is, de csak kóstol­­atta a pezsgőt. A fiatalember ivott ugyan, de látszott, ogy biija az italt és közben inkább szép partnerével jglalkozott mint a pohárral... ott a szemeim előtt ontakozott ki a fiatal lány nagy sikere, mert a férfi «,1 hevesen udvarolt, hogy bár a szavakat nem értettem, de az érzés lángja szinte felém is átcsapott... sajnos, azonban annak is tanúja voltam, hogyan aludt ki az a láng még azon az estén. A szép teremtésről eleinte csak az üde bőrt mutató púder hervadt le, de lassan utána ment a festék is, a rózsák és a szem alatti fekete is. Mindezeket izzadsággal vegyesen mázolta el a púder­pamacs, amelyet a lány — mig elég józan volt — időnként elővett. Aztán, mikor ismét távoztak együtt és vissza jöttek a bár-pulttól újra, már a nyakában lógott a gyönyörűen elrendezett haja is... Elővette kis zsebtükrél, de nem tudta megcsinálni. Barátnőjét kérte, igazitsa meg. Az bár készséggel, de láthatólag szánakozó mosollyal babrált a festettszőke hajban és a nagy igyekezetben (nem hinném, hogy szándékosan, bár az sem épp lehetetlen...) a haj betétje kiesett és ez nagyon lerontotta a szépségét... A nő még mindig elég józan volt ahhoz, hogy segíteni kivánjon magán, tehát FÉRFI SAROK SZEXUALITÁS AZ ÖREGKORBAN Az öregek életéből sem hiányzik a szexualitás, és nem is kell, hogy hiányozzék, erről szól Alec Comfortnak, a Good age című bestseller írójának alábbi cikke. Az öregedő ember szexuális teljesítőképessége is csökken. De az e téren következő változások funkcionálisan csekélyek, ha összevetjük például az izomerőben az öregedés folyamán mutatkozó változásokkal. A szexualitás mindkét nembelieknek sokkal tartósabb lehetőségeket biztosit, mint az ember legtöbb más funkcionális rendszere. Egészségeseknél időnként egész hosszú életükben is megmarad a szexuális érdeklődés, és sokuknál a teljesítőképesség is. Ez éles ellentétben áll az általános nézetekkel, sőt még a kórházak és öregek otthonai felelőseinek előítéleteivel is. Végül a tények ellentmondanak sok idős ember meggyőződésének is. Ezeket az időseket a szexuális tevékenységüket elitélő társadalom kiszorí­totta a szexuális területéről, mint számos más értékes és még öregek által is kiválóan ellátható tevékenységi területről is. Tapasztalataink szerint az idősek vágj' fizikai erőnlétük teljes elvesztése miatt, vagy pedig azért adják fel szexuális életüket, mert félnek attól, nevetségessé válnak. A legfontosabb azonban a társadalomban az „öreg férfiak mocskos vágyairól” és a szex nélküli, gusztustalan öregasszonyokról” kialakított kép hatása. Mint oly sok más szexuális vonatkozásban, az akadályok önmagukat újítják meg és biztosítják fennmaradásukat. Nem érdeklődtek az öregeknél szexuális aktivitásukról, mert feltételezték, hogy az nem is létezik, és miután nem érdeklődtek a valódi helyzet után, megmaradtak a feltevésüknél. A betegek kórképének összeállításánál nem szerepeltek ilyen kérdések, mert zavarba hozhatták volna a megkérdezetteket. Ifjúsági elképzelésünk a szex nélküli öregekről később saját öregedésünk modelljévé válik, vagyis lezajlik a klasszikus folyamat a szociális elvárások boszorkánykonyhájában. egy ,,exuz”-zal eltűnt a Powder-roomban. Ebben a beállított szünetben a férfi közelebb jutott a másik lányhoz. Eleinte lassan, aztán fokozott élénkséggel beszélgettek, én meg nézegettem a mula­tókat, aztán kifelé indultam magam is. Mikor visszajöttem, csodát láttam a szomszédasztal mellett: Az előbb még színtelen lány valósággal kivirultan diskurált barátnője partnerével. A férfi láthatóan fokozódó érdeklődéssel foglalkozott vele, közben az üres üvegekre mutatva ajánlkozott, hogy megy italt hozni. A lány azonban igen élénken tiltakozott; ő ugyan szereti a bort, de csak étkezés után, mértékkel... Érthető kíváncsisággal vártam a folytatást. Mikor a másik lány visszajött, a haja már teljesen helyre volt igazítva, de a helyzete végleg felborult... ő maga is észrevehette, hogy az ő udvarlójában a barátnője olyan érdeklődést keltett, amelyet két-italtól mámoros szép szem nem tud csökkenteni. Tény, hogy hárman együtt mentek el, de a figyelő láthatta, hogy a gavallér már a józan nőhöz tartozik... Hogy meddig, miképpen és mennyi időre, persze azt nem tudhatjuk, mert mindaz attól függ ugyebár, hogy a férfi mennyire józan! Sokatmondóak az öregek szexuális aktivitásáról készített tanulmányok. Rámutatnak, hogy az öregek mindig is aktivak voltak szexuális téren, és a negativ kulturális beállítottság leépítése megerősítette ezt az aktivitást. Raymond Pearl már 1926-ban megírta, hogy még a 70 és 79 év közötti férfiak 13 százaléka rendszeres nemi érintkezésben vesz részt. Finkle és munkatársai ambulanciájukon 101 férfi beteget kérdeztek meg; 56-86 évesek voltak, és nem szenvedtek potenciát veszélyeztető betegségekben. Vizsgálódásaikból a következőket állapították meg: a 69 éven aluliak 65 százaléka, a 70 éven felüliek 34 százaléka, sőt a 80 éven felüli öt személy közül kettő még rendszeres nemi érintkezésben vett részt. Az eddigi vizsgálódásokból kitűnt, hogy azok, akik fizikailag vagy beállítottságuknál fogva gyengének érzik magukat a szexuális életre, hamar ki is lépnek belőle, gyakran éppen az öregedésre hivatkozva. Az idős emberek társadalmi nyomásra, saját vagy partnerük egészségi állapotának megrendülése, vagy éppen a partner hiánya miatt adják fel szexuális életüket. A fiatal korban aktiv, gondatlan szexuális kapcsolatokat fenntartóknál az öregedés nem befolyásolja a szexuális kapcsolatok igényét, és viszonylag kis mértékben az erre irányuló képességet. ÉLETSTÍLUS A BORISMERET ÉS AZ ÍZLÉS EGYÜTT JÁR Nem irigyli ön azt a személyt, aki egy egy kis bort a szájába vesz és forgatja, Ízlelgeti, majd kimondja véleményét felette: „Egy kicsit még nem ért be, főként a gyümölcsös része...„Vagy azt a vendéglátót, aki bort önt ki egy üvegből, amit a múlt évben tett félre egy kis mellékhelyiségben? önnek is lehet borkamrája, és szaktudásra tehet szert a borok világában. Az a legfontosabb, hogy a borkamrát megfelelő helyen létesítse. Főként a hőmérsékletre kell vigyázni. Annak állandónak kell lenni. 55-65 fok között, és a relativ nedvességtartalomnak is magasnak kell lennie. A raktárhelyiség formájától függ, hogy hogyan (Folytatás a 15. oldalon) VARGA ÉVA

Next

/
Thumbnails
Contents