Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)

1977-02-03 / 6. szám

MAGYÁR HIRADÖ : f Aj- IJC 6. OLDAL A CIVILIZÁCIÓ ÁTKA FÓBIA — BETEGES FÉLELEM, SZORONGÁS A fóbia, amelynek sok fajtája van, valaha ritka betegségnek számított. Ma milliókat és milliókat bénít meg. A repüléstől való félelem több, mint 20 millió amerikait nyomorgat. Azoknak a nőknek és férfiaknak a száma, aki képtelenek elhagyni ottho­nukat valami érthetetlen szoron­gás miatt, öt millióra rúg. Egy csinos fiatalasszony mentőöv nélkül nem hajlandó belépni a fürdőkádba: ,,Olyan érzésem van, hogy a kádnak nincs feneke és ha belépek süllyedni fogok. Fulladozók, nem kapok levegőt. Ez az érzés előjön, ha bármilyen kis tavat vagy patakot látok.” Egy harmincötéves férfi na­ponta 80-100-szor mos kezet. A villanykapcsolókat könyökével nyomja meg, pánikba esik, ha meglát egy szemétkosarat. Egy huszonnégyéves pszicho­lógus fél kinyitni bármilyen könyvet, újságot, attól való félelmében, hogy esetleg meglát egy kígyót. A leggyakoribb fóbia a kicsi, zárt helytől való félelem. Sokak képtenek a liftet használ­ni. Egy asszony 35 emelet lépcsőt mászott meg, hogy eleget tegyen egy vacsora meghívásnak. „Többnyire ezek az emberek érzékeny, nagy képzelőerővel megáldott, értelmes személyek” — mondja dr. Manuel Zane manhattani orvos, aki a fóbiák kezelésében specializálta magát. „Képesek arra, hogy magu­kat a jövőben lássák és azt, hogy mi történhet.” ,,A fóbiában szenvedők problémája az, hogy annyira é­­lethüen látja mi történhet, hogy nem veszi észre azokat a tényeket, amik valószerűt­lenné teszik, hogy megtörtén­jen.” Nehéz megérteni. Az átlag ember képtelen felfogni, hogy félhet valaki bemenni például egy áruházba. így a magányos szenvedők problémáját még súlyosbítja, hogy félelmüket takargatni kell. „Három nehéz problémával küzdenek a fóbiá­­sok. Az egyik, hogy összeszedett­nek lássék. A másik, hogy úgy viselkedjen, mntha misem tör­ténne. A harmadik, hogy mene­küljön a számára katasztrofális dologtól amilyen gyorsan csak lehet, de ne feltűnően.” — mondja dr. Zane. Az évek során ezek az betegek minden segítség, útmu­tatás nélkül kínlódnak. Legfőbb ideje, hogy az orvosok komolyan foglalkozzanak a problémával. Az alábbiakban közöljük a fóbiák tudományos neveit: Ac­rophobia — magasságok, tetők, szélek Agoraphobia — Nyitott térségek, ahol sok ember gyűlhet össze. Aquaphobia — viz, általában sok viz Aviophobia — repüléstől való félelem Claustrophobia — zárt helysé­gek (olyan helyek, ahol a személy maga nem tudja kontro­lálni az ajtók, ablakok nyílását, csukását) Mysophobia — piszok, vírusok, fertőzés Nycotophobia — sötétség vagy éjszaka Ophidiophobia — kígyók (lehet csak kép, vagy „s” betű, vagy anvag mintája, stb.) Pyrophobia — tűz Zoophobia — állatok (Cynopho­­bia kimondottan kutyáktól való félelem, Ailurophobia macskák­tól való félelem) A VILÁG EGYETLEN MÁSFÉL SZÍVVEL ÉLŐ EMBERE CAPE TOWN 'Leonard Cossról nagy tévedés lenne azt állítani, hogy ,,nagy szive van”. Dél-Afri­ka e hires kórházában, aho' többek között Dr. Barnard is dolgozik, a világhírű szivspecia­­lista, Leonard Goss, 49 éves férfi szivoperáción esett keresztül. Gossnak már régebben volt egy szívátültetése, azonban a­­mellett az eredeti szive is tovább él, többek között annak eredmé­nyeképpen, hogy, Dr. Christian Barnard, a hires szivspecialista kollégái és más orvosok tanácsa ellenére úgy döntött, hogy ismét megoperálja őt. Goss egy fertőzés következ­tében olyan veszélyes helyzetbe került, hogy esetleg meg is halhatott volna. Dr. Barnard vállalta az operáci­ót — annak ellenére, hogy mindenki ellenezte azt. „Elnézést, Len, de kénytelen vagyok a két szived közül az egyiknek a felét kioperálni” — mondotta Dr. Barnard régi jó ismerősének, korábbi páciensé­nek, Leonard Gossnak. Tizennyolc hónappal ezelőtt operálták meg Gosst, amikor egy uj szivet ültettek be a sajátja mellé. Csupán nyolc embernek volt két szive — ezek közül négy halott volt, nem sokáig élt. Az operáció előtt Barnard közölte a beteggel, hogy az egész szivosz­­íályon ő az egyetlen, aki javasolja a fél szív eltávolítását. A beteg vállalta a kockázatot, s ma normális életet él. Leonard Goss a szivopcráció után otthonában,az uszó-mcdcncéjébcn Dél-Afrikában egy normális életet él ttjra. A MODERN ÉLET ÁTKAsAZ UNALOM „Unom magam” — hangzik a háziasszony szobájából. A legidősebb nemzedék szótlan­ságba merevül. Ezek a példák szakemberek szerint nem elzárt esetek. Társadalmunkban az unalom majdnem járványszerű. Dr. George Coelho, a Natio­nal Institute of Mental Health kutató pszichológusa: „Az or­vosok nem elég érzékenyek a problémával szemben. Az unalom csapda lehet a depresz­­szióhoz vezető utón.” A National Institute of Mental Health kutatói hangsú­lyozzák, hogy a depresszió a legelteijedtebb népbetegség. É- vente egybillió dollárt költenek 500 000 ember kezelésére. Az unalom növeli a társa­dalmi problémákat, beleértve az alkoholizmust a válást, a fiatal­kori bűnözést. Dr. John B. Imboden,. a Baltimore-i Sinai Hospital pszichiátriai igazgatója és a John Hopkins pszichiáter pro­fesszora bőven foglalkozik azok­kal az okokkal, amelyek una­lomból eredő depresszió­hoz vezetnek: ,,Ha úgy érezzük, hogy amit csinálunk vagy mondunk, semmit sem változtat a helyzeten, halálosan unottá teheti életünket.” A szakemberek leglényege­sebb megállapításai a követke­zők: „Az unalom veszély a társa­dalomra, amely a technológiára és a gépekre bízta magát. Az iparnak elkerülhetetlen változta­tásokat kell bevezetni, azért, hcKy kizáiják az unalmat.” „Egyre több fiatal nő fel unottak, ártalmas tevékenység­gel. Tömjük őket szórakozással, tétlenséggel, ahelyett, hogy segí­tenénk megtalálni saját társadal­mukban lelki és szellemi önma­gukat. Kell, hogy érezzék a társadalomhoz való tartozásu­kat, végtelen lehetőségét a megoldandó feladatoknak, mert enélkül kitaszítottnak, elveszett­nek és unottnak érzik magu­kat.” A mai unott fiatalokról a szakértők véleménye a követke­ző; ők a holnapi statisztika szomorú része, s ez a holnapi statisztika; a válás, az öngyilkos­ság, az alkoholizmus, az elitél­tek, és az elmebetegek. KONYHASAROK> Gombás egytálétel Hozzávalók 4 személy részé­re: 60 deka gomba, 10 deka húsos (kolozsvári) szalonna, 1 fej hagyma, 1 gerezd fokhagyma, só, pirospaprika, 1 leveskanál liszt, 2 deci tejfel, 1 csomag, zöldpetrezselyem, 10 deka re­szelt sajt, 1 leveseskanál zsemle­­morzsa, 2 deka vaj. — A megtisztított és megmosott gom­bát vastag szeletekre felvágjuk. A szalonnát és a hagymát felkockázzuk, együtt sütjük, mig a hagyma üveges lesz. Hozzá­tesszük a gombaszeleteket, az összetört fokhagymát, sózzuk és rövid ideig saját levében párol­juk. Paprikázzuk és liszttel meghintve kötjük. Ha pirulni kezd, felöntjük tejfellel, röviden forraljuk és megszóljuk finomra vágott zöldpetrezselyemmel. Rá­szóljuk a reszelt sajtot, meghint­jük zsemlemorzsával, tetejére csipegetjük a vajat és előmelegi­­tett sütőben megsütjük. Hustorta Hozzávalók 4 személy részé­re: 2 fej hagyma, 3 deka füstölt szalonna, 3 deka zsir, 20 deka sárgarépa, 50 deka darált hús, 2 darab tojás. 1 darab zsemle, só, törött bors, piros-paprika. — Az egyik hagymát finomra összevág­juk. A szalonnát hosszú szeletek­re vágjuk. Mindkettőt kevés zsírban üvegesre pirítjuk. A megtisztított sárgarépát felkari­­kázzuk és kevés sós vízben félpu­hára főzzük. A darált húst erősen fűszerezzük, beletesszük a pirított hagymát, a tojást, az áztatott, kicsavart zsemlét. Jól összedolgozzuk. Egy magas szé­lű sütőformát, vagy kerek tűzálló edényt kikenünk a sült szalon­nával és a sültszalonnaszeleteket az alján sorba rakjuk. Körberak­juk a sárgát épa és a második hagyma felkarikázott szeleteinek a felét. Rátesszük a hús kisebbik részét, majd újból répa- és hagymaszeleteket, végül az egész maradék húst. Sütőben, lassú tűznél jól átsütjük. Ha elkészült, a sütőből kivéve 10 percig állni hagyjuk, majd előmelegített tálra kiborítva tálaljuk. Jó étvágyat!

Next

/
Thumbnails
Contents