Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)

1977-02-03 / 6. szám

2. OLDAL AMERIKAI MAGYAR VILÁG Magyt MAGYAR HERALD Egyesült magyar hetilapok — United Hungarian Weeklies Azelőtt: — Formerly: Magyar Herald (Magyar Hírnök) New Brunswick, N. J. Perth Amboy Herald (Híradó) Perth Amboy. N. J„ Free Press( Szabad Sajtó) Passaic, N. J„ Independence (Függetlenség) és Jersey Herald (Jersey Híradó) Trenton, N. J. és Hungarian News (Bethlehemi Híradó) Bethlehem, Pa. Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday Posta cim: Mall Addrass: P. O. Box 27, Now Brunswick N. Irodánk elme — Office Address: SIS SOMERSET ST. NEW BRUNSWICK, N. J. 08901 Szerkesztőség elme: — Editorial office. 722 Amboy Avenue, Metuehen, N. J. 0*4o J. 01(08 Telefonsáéin: (201) 548*1369 Szerkesztő: LÁSZLÓ I. DIENES, Editor Előfizetési ára: egy évre $15.00: fél évre $8.00. Subscription: $15.00 per year; $8.00 for Vi year. Külföldre $20.00 egy eyre. Foreign Countries $20.00 per year. Egyes szám ára 30c. Single copy 30c. Second class postage paid at New Brunswick, N. J and at additional mailing office Washingtoni levél írja: VÁNDOR PÉTER A tényállás az, hogy Amerika földjére milliók és milliók vándorolnak be ellenőrzés nélkül. Évről évre több a törvénytelenül bevándorlók száma, mint a tör­vényesen. A Bevándorlási Hivatal sze­rint körülbelül 6—8 millió em­ber lakik törvénytelenül az Egyesült Államokban, csaknem annyi, mint a munkanélküliek száma az 1977-es év kezdetén. 1975-ben 655 814 illegálisan Amerikában tartózkodó egyént deportáltak szabályos bírósági végzés nélkül, 23 438-at bírósági végzéssel, akiknek legnagyobb része mexikói. De ez csak a forgóajtó: amilyen gyorsan de­portálják őket, olyan gyorsan térnek vissza megint. Mexikó népessége rakéta­­sebességgel nő és nem lehet olyan magas fal a 2000 mérföldes határon, amely meggátolná az embereket abban, hogy szegény országból gazdagba szökjenek. A törvényesen bevándorlók kérdése más és jobban kezel­hető. A Kongresszus bevezetett egy ,,keret-szisztémát”, amelyet elsősorban európaiakkal igye­keztek feltölteni. 1965 óta más földrészeknek is nyitottak „keret számot”, aminek következtében csak Mexikóból 62 000 ember jött. Több mint hat európai államból együttvéve. Az elnökké választott Carter meglehetősen komoly gazdasági és szociális kérdésekkel, prob­lémákkal kell szembenéznie a jövőben: Hogyan oldható meg a munkanélküliség problémája, ha több a törvénytelenül beván­dorló az országban, mint a munkanélküli? Milyen hatással lesznek erre a nemzetre az ázsiai és latin­amerikai bevándorlók? Talán ennél is fontosabb, hogy mi történjék egy olyan nemzettel, amely tele van mun­kanélkülivel, akik nem végzik a munkájukat? Helyettük millió és millió bevándorló vet, arat és gyógyít, mert a kórházak tömve vannak kiejthetetlen nevű gya­korló orvosokkal, akik kisebb közösségeket is szolgálnak, ugyanis a nemzet képtelen produkálni amerikai orvosokat, akik vállalnák a falusi doktor magányos, de bátor, önfeláldozó munkáját. Alapvető kül- és belpolitikai kérdések ezek, amelyek Ford elnököt is foglalkoztatták Puerto Rico 51. állammá tétele alkal­mából. Kérdések ezek, amelyek az Egyesült Államok jövőjét érintik, viszonyát szomszédaival, bevándorlóinak forrását, törvé­nyeinek hatásosságát, gazdasági életét, saját nemzete hajlandó­ságát, hogy elvégzi saját munká­ját. Érdekes lesz megfigyelni, hogy Carter szentel-e komoly figyelmet ezekre a régóta megé­rett problémákra. „SZABADSÁG” CSEH MÖDRA PRÁGA — Prágában Pavel Kohout drámairó valódi drámát él át ezekben a napokban, melynek ő az egyik főszereplője. Kohout drámáját egy hónappal ezelőtt mutatták be a Broad­­wayn, nagy sikerrel. Kohout 300-ad magával alá­irt egy Charter 77 nevű kiáltványt, melyben követeli a Helsinkiben biztosított emberi jogok és szólásszabadság betar­tását a kommunista kormány részéről. A manifesztumot Prá­gában fogalmazták meg, de Nyugaton nyomtatták ki és ebből támadt minden későbbi nehéz­ség, törvénytelenség. Ugyanis a kiáltványnak nagy lett a külföldi visszhangja, s ma már nemcsak az osztrák Bruno Kreisky államfő és Willy Brandt támo­gatja a Charter 77-ben kifejezett jogos igényeket, hanem a magyar kommunista intellektue­­lek is! Kohout jelenleg „házi őrizet­ben” van, ami még nem börtön, de nem is szabadság, mert minden egyes mozdulatát figye­lik. A házi telefonja „elromlott”, a kocsiját is „felül kellett vizsgálni”, s ha kilép az utcára, Skodák és Tátrák követik. Brutalitásról egyelőre nincs szó, noha Kohoutnét hajánál fogva „invitálták” be a rendőr­kocsiba 10 nappal ezelőtt. A Külügyminisztérium sajtó­­osztályának vezetője, Gustav Smidt véleménye az ügyről: „Ezeket az embereket Nyugatról irányítják. Ezekre igen nagy szükség van itt, akik a nyugati propaganda eszközei. Figyelje csak meg Alexander Szolzsenyi­­cin esetét. Most, hogy nyugaton él, nem nagyon hallunk róla, az újságok nem igen szellőztetik. Addig jelentett csak értéket a nyugatiaknak, amig a Szovjet­unióban élt. Abban a percben, hogy Nyugatra került, senki sem hallgat rá többé.” „CAFE OLE!” KIÁLLTJÁK A BRAZIL ÜLTETVÉNYESEK NEW YORK, N.Y. - „Éljen a kávé!” — kiáltják A KÜLVILÁG SZEMÉBEN EURÓPA MÉG MINDIG EGY TEKINTÉLYES HATALOM BRÜSSZEL — Az 50-es években úgy tűnt, hogy sikerül egy egyesült Európát kialakítani, de gazdasági és egyéb bajok miatt ez a terv nem sikerült. Ha világpolitikai problémáról van szó, az Európai Gazdasági Közösség államai erősen együtt­működnek céljaik elérésében. Az államok fővárosaiban azt állít­ják, hogy az együttműködés erősödni fog, nemcsak politikai­lag, de gazdaságilag is. Legtöbb állam a saját gazdasági problé­máival van elfoglalva, de közeli csúcstalálkozójukon napirendre kerül a nyersanyagok drágulásá­nak problémája, különösen az olaj esetében. Maga a közösség a világ egyik legnagyobb gazdasági köz­pontjának számit és sok ország, például Kanada és Japán próbál jó kapcsolatokat kialakítani vele. A legfrissebb probléma az, hogy a saját gazdaságuk érdeké­ben a tagállamok vámokat állítanak fel, ami sérti az exportáló országok érdekeit. A mezőgazdasági árak kiegyenlíté­sének a problémája is egyre égetőbb, különösen a gyorsan változó árfolyamokat tekintetbe véve. Nyugat-Németország a leg­­fejletteb tagállam és sok költsé­get ő visel, politikusai mégis azt állítják, hogy mindent meg kell tenni az. együttműködés fenntar­tása érdekében. Ugyanakkor a közösség nagy piacot biztosit az országnak és tagsága erősen hozzáköti az országot Nyugat­hoz, ami egy háború esetén fontos tényező lenne. Szó van arról is, hogy meg Brazíliában és Colombiában egyaránt 1975 óta, mióta a latin-amerikai fagy és áradás felemelte a kávé árát. 1975-ig egy font kávéért 39 centet kapott a brazil ültetvé­nyei, a colombiai pedig 30-at. Akkoriban a kávé ára New Yorkban $ 1.29 volt. Ma ugyanezt a kávét $ 3.17- ért árulják New Yorkban, s az ültetvényes $ 1.30 kap fontjáért Latin-Amerikában. Miután a zöld kávét megtisz­tították, megszáritották és hajó­ra rakták, a $1.30 alapárból 1,51 lesz. A tengeri szállítás, a hajóból kellene nagyítani a közösséget, de ez gyengülést jelenthetne, mert Spanyolország vagy Portu­gália gazdaságilag gyengébb és a tagállamoknak kellene őket tá­mogatni. Előrejelzések azt mutatják, hogy a munkanélküliség csök­kenni fog és a kereskedelem mérlege kedvezően fog alakulni, de a növekvő nyersanyagárak megváltoztatják a helyzetet. A gazdasági fellendülést Nyugat-Németországnak kellene vezetni, de a belföldi kereskedel­mi kereslet nem erősödött meg, igy csak a tengerentúli kereslet tartja a gazdaságot jobb erőben. Franciaországban is tornyosul­nak a fellegek, mivel az infláció növekszik, a politikai botrányok szaporodnak és az adók növe­kednek. Ezeken a problémákon kívül a munkásság lázadozik és a kommunista pártok befolyása egyre növekszik. Anglia nagyösszegű hitelt kapott több szervezettől, de még igy sem tudja az ország gazdasá­gát helyreállítani. Ezenkívül a font gyengülése az inflációt segíti és a bérek befagyasztása egyre tarthatatlanabbá válik. Olaszország is segélyek után kutat és korlátozza az áruk behozatalát, hogy valutájának romlását meggátolja és a kisebb­ségi kormány, kommunista tá­mogatással, megpróbálta a bé­rek befagyasztását, ami a nép ellenállásába ütközött. Az or­szágnak nincs sok belföldi energiaforrása, igy a növekvő olajárak sok problémát okozhat­nak. való kirakodás további 80 cent emelést okoz: $ 2.31 lesz az uj ár. A kávét meg is kell pörkölni, ami fontonként 4 cent. A pörkölés sulyveszteséget okoz, ami 37 centtel emeli meg az árat, tehát már $ 2.89 a kávénk értéke. A kávét el kell szállítani a viszonteladóhoz, amit ingyen senki sem végez, tehát 9 centtel megint csak nő a kávé értéke: $ 3.17-nél tartunk. S ha azt akarjuk, hogy a kávé ezen az áron maradjon, akkor hagyjuk ott a pulton, hátha sikerül befagyasztani az árát!

Next

/
Thumbnails
Contents