Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)

1977-01-27 / 5. szám

20. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ MÓRICZ ZSIGMOND: Hosszú ideig csöndben voltak. A forró levegő egyre elviselhe tétlenebb lett. Szeretett volna felállani Szeretett volna egy kicsit elmenni innen, s ürügyet keresett, hogy mehessen.- Az enyém, az enyém - mondta aztán Vilma -, senkinek sem­mi joga hozzá. Az enyém. Mért akarják elvenni tőlem! Hogy me­részelik megszentségteleniteni!- Kedves Vilma, az élet nagyon bonyolult. Az ember nagyon sokszálú lény. Számtalan szál köti az embert az emberiséghez Nem. Ö az enyém És én imádom őt És én nem akarom, nem akarom. Mindnyájan az Isten kezében vagyunk.- Az Isten nekem adta őt . Igen Akkor az enyém, csak az enyém. Igen Akkor csak az történhetik, amit én akarok Igen. Akkor meg kell tiltani az egész világnak, hogy az ő nevét hiába felvegye. Fábján hallgatott Később azt mondta, mintha önkívületben mondaná: Vilma! Volt maguk közt valami? Koztunk?- Az utolsó hónapban Boldog volt maga? Én? Boldog volt, Vilma? Senkinek semmi köze hozzá- Drága Vilma, úgy látszik, minden ember az emberiség tulaj dona Érti, hogy gondolom?... Csak ilyenkor látszik meg, mikor az életről van szó. Az emberiség, minden ember, aki csak a leg­távolabbi vonatkozásban is volt valakivel, egy ilyen helyzetben lelkiismereti felelősséget érez azért, akivel közülök baj történt.- Nem! Gazemberek és gyilkosok azok, akik erőszakkal bele avatkoznak a más lelki életébe- Ez igaz. Ez is igaz... S annál veszélyesebb. Az ember élete nyitott könyv lesz az emberek szeme előtt, s akinek tiszta a lelke, csak egy kötelessége van: kitárni mindent, s megmutatni magát.- Mit mutassak még meg?- A maga szent és tiszta arcát. Ki kell állani az emberi szemek elébe, s akkor elhallgatnak a köpök, akik űzőbe vették a vadat, s ha elfogják, könyörtelenül széttépik. Most még itt van az ideje. Mert csak egy sugár van. ami ezeket a vérszomjas kopókat vissza tudja riasztani: az őszinte és igaz ember pillantása- Nem tudom, mit beszél, nem is akarom tudni.- örült vagyok - mondja halkan Fábján. - Engedje meg, hogy elmenjek.- Nem. Nem megy el. Mindent el kell mondania. Hát nem látja, hogy megőrülök, ha magamban maradok? Mindent tudnom kell.- Mit akar tudni?- Mindent, amit maga tud. Mondjon el nekem mindent. Fáb­ján, ne kínozzon, legyen benne egy kis jóság, egy kis szív...- Ezt nem mondhatja, kedves Vilma, nincs a teremtésben em­ber, aki forróbb szeretettel volna magához. Véremet és életemet adnám, hogy magát megkíméljem ennek a kálváriának a stációi­tól, de nincs hatalmamban. Itt csak maga tehet valamit- Mit kell tennem?- Nem tudom- Beszéljen.- Ne kívánja, hogy beszéljek. Minden szavam tőrdöfés a maga szive ellen. Pedig én csak jót akarok, s csak egy érzés van ben­nem: hogy megmentsem magát.- Mitől akar engem megmenteni?- A szenvedéstől.- De értse meg, hogy a legnagyobb szenvedés, ha sötétben kell ülnöm Megőrülök. Fábján hallgatott. Érezte, hogy az asszonynak igaza van, s még­sem tudott szólani Mit mondhat? Se hallgatnia, se beszélnie nem lehet.- Mondja - szólt hirtelen Vilma -, ki az a gonosz asszony? Fábján megdermedt.- Milyen asszony? - mondta, és érezte, hogy megfagy a ve­rejték a homlokán.- Aki kavarja ezt a boszorkánykonyhát.- Nem tudok semmiféle asszonyról.- Aranyossyné ?- Aranyossyné?... - kérdezte rá Fábján. - Mért mondja ezt a nevet?- Beszélt vele?- Nem- Meg merne esküdni rá?- Hogyne.- Akkor ki?- Csillapodjon. Vilma Blanka szorosabban ölelte Vilmát, mintha vissza akarná tartani attól, hogy valaki, akit szeret, a vesztébe rohanjon- Akkor ki?- Nem értem, Vilma.- Mondja ki a nevét, mondja ki a nevét!- Vilma!- Nekem ne hazudjon, nekem már mindenki csak hazudik. Fábján! Maga az utolsó barátom. Senkiben se bízom, csak ma­gában Rettegek Mondja meg, ki az? Fábján hallgatott, de már az ajka mozgott Már azon a ponton volt, hogy csak egy szó, s beszél.- Ki az ?- Nem érdemes beszélni róla. Egy undok, aljas perszóna- Ugye. Mégis. Az én érzésem! Nem csal. Mondja meg. Fáb­ján!- A jegyzőné. Vilma visszaesett, kitátotta a száját, s elmeredten, halálra vál­­tan bámult a férfira a forró félhomályban.- Kicsoda?- A faluban. A jegyzőné.- A jegyzőné ? Fábján szégyellte, hogy kimondta, bár érezte, nem tehetett másképp, s ennek meg kellett történnie.- Mi köze hozzá! - rebegte Vilma. Vilma mereven, soká nézett Fábjánra, azzal az asszonyi kettős nézéssel, hogy amíg néz, egyszersmind a múltat kutatja végig, szorgalmasan, gondosan, aprólékosan.- A jegyzőné - mondta- Igen. Vilma rémülten nézett:- Nála volt a gyűrű?- Nem. Ó dehogy. Isten ments. Kicsit megnyugodott. A gyűrűhöz nyúlt, fölemelte, megsimo­gatta. Arcához szorította ... Lehunyta a szemét, s gondolta, de hát mi köze hozzá? Nem szólt, megijedt, hogy ha kérdi Fábjánt, el fog hallgatni vagy el fogja mondani... Ez mindennél különösebb volt neki, hogy a jegyzőné hogy kerül bele ebbe az egész érthe­tetlen és szörnyű zűrzavarba.- Csak mondja el, Fábján - szólt lemondással. Fábján kényelmetlenül mozdult.- Ennek az asszonynak az a rögeszméje jött, hogy ő a gyilkos.- A jegyzőné! - kiáltott fel Vilma őszinte csodálkozással. (folytatjuk) REMÉNYSÉG ü N (61) A legfontosabbhoz, Dániel pró [féciáinak 9. fejezetéhez értünk. Ez a /prófécia az egész Biblia egyik legszebb Sközbenjáró imájának (Dán.9:4—19) ^megválaszolása volt: „Hajtsd én 'Istenem a te füledet hozzánk és [hallgass meg...mert nem a mi igazsá­gunkban, hanem a te nagy irgalmassá­godban bizva terjesszük elébed a mi sesedezéseinket." A válasz Gábriel 'angyalfejedelem által jött: „Dániel, (most jöttem ki, hogy értelemre tanítsa­lak...és értsd meg a látomást.” S(9:22—23). Ez utalás az előző fejezel k8:14, 26—27) látomására: 2300 estéig [és reggelig, azután kiderül a szenthely Vigazsága...te azonban pecsételd be a ylátomást, mert sok napra való...és ^álmélkodtam ezen látomáson, cs senki sem értette.” Ez az újabb prófécia (9:21— 27) az gégész Bibliában a legpontosabb és ^legfontosabb összefoglaló vázlatprófé \iia. Egy olyan mester-kulcs, amely, [megnyitja előttünk a Messiás első /jövetelének helyes magyarázatát, és /ismerteti velünk azokat az állapotokat, ^amelyek a Messiás második dicsőséges keljöveteléhez vezetnek. Az időprófé- / mákban: egy nap egy évvel egyenlő. /( „Egy-egy napot egy-egy esztendőül yszámitottam”. Ezék.4:6 és IV Móz. _ ^14:34.) A zsidó év csak 360 napból áll í prófétai időszámításban. Ez a „lunar”x ?év 356 napjának és a „solar” év 365 V /napjának középarányosa! Ezért egyé vónap 30 nap a prófétikus időszámítás § Ában. Hasonlítsd össze az időpróféciá Á < kát: Dán.7:25, ami 3,5 év, tehát 1260/ /nap. Sötét középkor. Olv. 59./ »cikkünket. Ugyanerről ir. Jelenéseky ^ 12:6, amikor az egyház 1260 napig§ ^száműzetésben élt. Jel.13:5-ben a fene- Cvad (Dánielnél a kis szarv) nagy /káromlást szólt 42 hónapig, y Térjünk vissza Dán. 9-hez, Gábriel ^magyarázata: „Hetven hét szabatott a Álé népedre és a szent városodra x(9:24). Ez 490 év, ami a különböző /részre van osztva: (a) hét prófétikus éhét, ami 49 év, a város újraépítéséig. § y b) hatvankét prófétikus hét, ami 434^ íév a város újraépítésétől a Messiás' ^fejedelemig, (c) egy hét, ami 7 év, Jézus /keresztségétől a Jordánban, István ^diakónus vértanúhaláláig. Gábriel Áangyalfejedelem azt is közli, hogy a 70, xhét mikor veszi kezdetét: „A Jeruzsá /lem újraépítése felől való szózat »(rendelet) keletkezésétől...” (9:25). §Kr.e. 457-ben Artaxerxes, perzsa király Ábocsájtotta ki ezt a rendeletet. Ezsdrá c7:12—13, 21. Ettől számítva 69 hét /tehát 483 év a Messiáshoz vezet Kr.u. *27-hez. Ekkor keresztelkedett meg* fcJézus, ekkor szállt le rá a Szentlélek! {testi ábrázatban (Lk.3:21—22), ekkor /lett felkenve a hatalommal, a Szentlé »lekkel. (Csel. 10:38). Keresztségét a omegkisértés követte, majd ezt az {evangélium hirdetése: „Betelt az /idő..." Mk.l:14—15. Ezzel Dániel ?9:25 próféciájára hivatkozott. A hét »felén (3,5 évvel nyilvános szolgálata Sután, kereszthalálával) véget vet a véres {áldozatnak és az étel áldozatnak... C(9:27). Jézus megáldozásával nem volt /többé szükség a szertartási áldozatok­éra, amit a kettéhasadt kárpit igazolt ^(Mt.27:51). Jézus feltámadását köve­tően 3,5 évig az apostolok először aj (zsidóknak hirdették az evangéliumot, /de amikor István megkővezésével y(Csel.7:51—60) azt mint nemzetet, ^végképp elvetették, Isten Ígéretei az ő (igaz egyházára szálltak át. Ajánljuk [2.OO dolláros „A Megváltás Története” ?c. könyvünket. P.O. Box 322, Perth /Amboy, N.J. 08861. Tel.: 201-251-2318.1

Next

/
Thumbnails
Contents