Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-01-27 / 5. szám
20. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ MÓRICZ ZSIGMOND: Hosszú ideig csöndben voltak. A forró levegő egyre elviselhe tétlenebb lett. Szeretett volna felállani Szeretett volna egy kicsit elmenni innen, s ürügyet keresett, hogy mehessen.- Az enyém, az enyém - mondta aztán Vilma -, senkinek semmi joga hozzá. Az enyém. Mért akarják elvenni tőlem! Hogy merészelik megszentségteleniteni!- Kedves Vilma, az élet nagyon bonyolult. Az ember nagyon sokszálú lény. Számtalan szál köti az embert az emberiséghez Nem. Ö az enyém És én imádom őt És én nem akarom, nem akarom. Mindnyájan az Isten kezében vagyunk.- Az Isten nekem adta őt . Igen Akkor az enyém, csak az enyém. Igen Akkor csak az történhetik, amit én akarok Igen. Akkor meg kell tiltani az egész világnak, hogy az ő nevét hiába felvegye. Fábján hallgatott Később azt mondta, mintha önkívületben mondaná: Vilma! Volt maguk közt valami? Koztunk?- Az utolsó hónapban Boldog volt maga? Én? Boldog volt, Vilma? Senkinek semmi köze hozzá- Drága Vilma, úgy látszik, minden ember az emberiség tulaj dona Érti, hogy gondolom?... Csak ilyenkor látszik meg, mikor az életről van szó. Az emberiség, minden ember, aki csak a legtávolabbi vonatkozásban is volt valakivel, egy ilyen helyzetben lelkiismereti felelősséget érez azért, akivel közülök baj történt.- Nem! Gazemberek és gyilkosok azok, akik erőszakkal bele avatkoznak a más lelki életébe- Ez igaz. Ez is igaz... S annál veszélyesebb. Az ember élete nyitott könyv lesz az emberek szeme előtt, s akinek tiszta a lelke, csak egy kötelessége van: kitárni mindent, s megmutatni magát.- Mit mutassak még meg?- A maga szent és tiszta arcát. Ki kell állani az emberi szemek elébe, s akkor elhallgatnak a köpök, akik űzőbe vették a vadat, s ha elfogják, könyörtelenül széttépik. Most még itt van az ideje. Mert csak egy sugár van. ami ezeket a vérszomjas kopókat vissza tudja riasztani: az őszinte és igaz ember pillantása- Nem tudom, mit beszél, nem is akarom tudni.- örült vagyok - mondja halkan Fábján. - Engedje meg, hogy elmenjek.- Nem. Nem megy el. Mindent el kell mondania. Hát nem látja, hogy megőrülök, ha magamban maradok? Mindent tudnom kell.- Mit akar tudni?- Mindent, amit maga tud. Mondjon el nekem mindent. Fábján, ne kínozzon, legyen benne egy kis jóság, egy kis szív...- Ezt nem mondhatja, kedves Vilma, nincs a teremtésben ember, aki forróbb szeretettel volna magához. Véremet és életemet adnám, hogy magát megkíméljem ennek a kálváriának a stációitól, de nincs hatalmamban. Itt csak maga tehet valamit- Mit kell tennem?- Nem tudom- Beszéljen.- Ne kívánja, hogy beszéljek. Minden szavam tőrdöfés a maga szive ellen. Pedig én csak jót akarok, s csak egy érzés van bennem: hogy megmentsem magát.- Mitől akar engem megmenteni?- A szenvedéstől.- De értse meg, hogy a legnagyobb szenvedés, ha sötétben kell ülnöm Megőrülök. Fábján hallgatott. Érezte, hogy az asszonynak igaza van, s mégsem tudott szólani Mit mondhat? Se hallgatnia, se beszélnie nem lehet.- Mondja - szólt hirtelen Vilma -, ki az a gonosz asszony? Fábján megdermedt.- Milyen asszony? - mondta, és érezte, hogy megfagy a verejték a homlokán.- Aki kavarja ezt a boszorkánykonyhát.- Nem tudok semmiféle asszonyról.- Aranyossyné ?- Aranyossyné?... - kérdezte rá Fábján. - Mért mondja ezt a nevet?- Beszélt vele?- Nem- Meg merne esküdni rá?- Hogyne.- Akkor ki?- Csillapodjon. Vilma Blanka szorosabban ölelte Vilmát, mintha vissza akarná tartani attól, hogy valaki, akit szeret, a vesztébe rohanjon- Akkor ki?- Nem értem, Vilma.- Mondja ki a nevét, mondja ki a nevét!- Vilma!- Nekem ne hazudjon, nekem már mindenki csak hazudik. Fábján! Maga az utolsó barátom. Senkiben se bízom, csak magában Rettegek Mondja meg, ki az? Fábján hallgatott, de már az ajka mozgott Már azon a ponton volt, hogy csak egy szó, s beszél.- Ki az ?- Nem érdemes beszélni róla. Egy undok, aljas perszóna- Ugye. Mégis. Az én érzésem! Nem csal. Mondja meg. Fábján!- A jegyzőné. Vilma visszaesett, kitátotta a száját, s elmeredten, halálra váltan bámult a férfira a forró félhomályban.- Kicsoda?- A faluban. A jegyzőné.- A jegyzőné ? Fábján szégyellte, hogy kimondta, bár érezte, nem tehetett másképp, s ennek meg kellett történnie.- Mi köze hozzá! - rebegte Vilma. Vilma mereven, soká nézett Fábjánra, azzal az asszonyi kettős nézéssel, hogy amíg néz, egyszersmind a múltat kutatja végig, szorgalmasan, gondosan, aprólékosan.- A jegyzőné - mondta- Igen. Vilma rémülten nézett:- Nála volt a gyűrű?- Nem. Ó dehogy. Isten ments. Kicsit megnyugodott. A gyűrűhöz nyúlt, fölemelte, megsimogatta. Arcához szorította ... Lehunyta a szemét, s gondolta, de hát mi köze hozzá? Nem szólt, megijedt, hogy ha kérdi Fábjánt, el fog hallgatni vagy el fogja mondani... Ez mindennél különösebb volt neki, hogy a jegyzőné hogy kerül bele ebbe az egész érthetetlen és szörnyű zűrzavarba.- Csak mondja el, Fábján - szólt lemondással. Fábján kényelmetlenül mozdult.- Ennek az asszonynak az a rögeszméje jött, hogy ő a gyilkos.- A jegyzőné! - kiáltott fel Vilma őszinte csodálkozással. (folytatjuk) REMÉNYSÉG ü N (61) A legfontosabbhoz, Dániel pró [féciáinak 9. fejezetéhez értünk. Ez a /prófécia az egész Biblia egyik legszebb Sközbenjáró imájának (Dán.9:4—19) ^megválaszolása volt: „Hajtsd én 'Istenem a te füledet hozzánk és [hallgass meg...mert nem a mi igazságunkban, hanem a te nagy irgalmasságodban bizva terjesszük elébed a mi sesedezéseinket." A válasz Gábriel 'angyalfejedelem által jött: „Dániel, (most jöttem ki, hogy értelemre tanítsalak...és értsd meg a látomást.” S(9:22—23). Ez utalás az előző fejezel k8:14, 26—27) látomására: 2300 estéig [és reggelig, azután kiderül a szenthely Vigazsága...te azonban pecsételd be a ylátomást, mert sok napra való...és ^álmélkodtam ezen látomáson, cs senki sem értette.” Ez az újabb prófécia (9:21— 27) az gégész Bibliában a legpontosabb és ^legfontosabb összefoglaló vázlatprófé \iia. Egy olyan mester-kulcs, amely, [megnyitja előttünk a Messiás első /jövetelének helyes magyarázatát, és /ismerteti velünk azokat az állapotokat, ^amelyek a Messiás második dicsőséges keljöveteléhez vezetnek. Az időprófé- / mákban: egy nap egy évvel egyenlő. /( „Egy-egy napot egy-egy esztendőül yszámitottam”. Ezék.4:6 és IV Móz. _ ^14:34.) A zsidó év csak 360 napból áll í prófétai időszámításban. Ez a „lunar”x ?év 356 napjának és a „solar” év 365 V /napjának középarányosa! Ezért egyé vónap 30 nap a prófétikus időszámítás § Ában. Hasonlítsd össze az időpróféciá Á < kát: Dán.7:25, ami 3,5 év, tehát 1260/ /nap. Sötét középkor. Olv. 59./ »cikkünket. Ugyanerről ir. Jelenéseky ^ 12:6, amikor az egyház 1260 napig§ ^száműzetésben élt. Jel.13:5-ben a fene- Cvad (Dánielnél a kis szarv) nagy /káromlást szólt 42 hónapig, y Térjünk vissza Dán. 9-hez, Gábriel ^magyarázata: „Hetven hét szabatott a Álé népedre és a szent városodra x(9:24). Ez 490 év, ami a különböző /részre van osztva: (a) hét prófétikus éhét, ami 49 év, a város újraépítéséig. § y b) hatvankét prófétikus hét, ami 434^ íév a város újraépítésétől a Messiás' ^fejedelemig, (c) egy hét, ami 7 év, Jézus /keresztségétől a Jordánban, István ^diakónus vértanúhaláláig. Gábriel Áangyalfejedelem azt is közli, hogy a 70, xhét mikor veszi kezdetét: „A Jeruzsá /lem újraépítése felől való szózat »(rendelet) keletkezésétől...” (9:25). §Kr.e. 457-ben Artaxerxes, perzsa király Ábocsájtotta ki ezt a rendeletet. Ezsdrá c7:12—13, 21. Ettől számítva 69 hét /tehát 483 év a Messiáshoz vezet Kr.u. *27-hez. Ekkor keresztelkedett meg* fcJézus, ekkor szállt le rá a Szentlélek! {testi ábrázatban (Lk.3:21—22), ekkor /lett felkenve a hatalommal, a Szentlé »lekkel. (Csel. 10:38). Keresztségét a omegkisértés követte, majd ezt az {evangélium hirdetése: „Betelt az /idő..." Mk.l:14—15. Ezzel Dániel ?9:25 próféciájára hivatkozott. A hét »felén (3,5 évvel nyilvános szolgálata Sután, kereszthalálával) véget vet a véres {áldozatnak és az étel áldozatnak... C(9:27). Jézus megáldozásával nem volt /többé szükség a szertartási áldozatokéra, amit a kettéhasadt kárpit igazolt ^(Mt.27:51). Jézus feltámadását követően 3,5 évig az apostolok először aj (zsidóknak hirdették az evangéliumot, /de amikor István megkővezésével y(Csel.7:51—60) azt mint nemzetet, ^végképp elvetették, Isten Ígéretei az ő (igaz egyházára szálltak át. Ajánljuk [2.OO dolláros „A Megváltás Története” ?c. könyvünket. P.O. Box 322, Perth /Amboy, N.J. 08861. Tel.: 201-251-2318.1
