Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-01-27 / 5. szám
2. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ MAGYAR HERALD Egyesült magyar hetilapok — United Hungarian Weeklies Azelőtt: — Formerly: Magyar Herald (Magyar Hírnök) New Brunswick. N. J. Perth Amboy Herald (Híradó) Perth Amboy. N. J„ Free Press( Szabad Sajtó) Passaic, N. J., Independence (Függetlenség) és Jersey Herald (Jersey Híradó) Trenton, N. J. es Hungarian News (Bethlehemi Híradó) Bethlehem. Pa. Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday dm: Mail Address: P. O. Box 27. Hew Brunswick H. J. Irodánk cine — Office Address: SIS SOMERSET ST. NEW BRUMSWICK. H. t. 0SSS1 Szerkesztőség elme: — Editorial office. 222 Amboy Avenue, Metuchen. N. J. 0SS4O Telefonszám: (201) 548*1369 Szerkesztő: LÁSZLÓ I. DIENES, Editor Előfizetési ára: egy érre $15.00; fél évre $8.00. Subscription: $15.00 per year; $8.00 for Vi year. Külföldre $20.00 egy évre. Foreign Countries $20.00 per year. Egyes szám ára 30c. Single copy 30c. Secondclass postage paid at New B and at additional mailing d at New Brunswick, N, J office bűnözés, a pornográfia, az erőszakoskodás, a kábitószerfogyasziás és a gyermekek lázadása a szülők ellen... Az amerikai nép ,,a lélek és az értelem békéjét” akarja, azt a jóleső érzést, hogy minden rendbe jön és ha mindezt megkapja Cartertől, akkor igen hosszú ideig fog a Fehér Házban maradni. A kézi lőfegyverek képezik a bűnözés egyik okát Washingtoni levél írja: VÁNDOR PÉTER 3a«V Jimmy Carter véghezvitt néhány „olyan dolgot”, mely az amerikai népnek ismét visszaadja a jövőbe és önmagába vetett hitét. így érzi a két nagy párt vezetőrétege és ezzel az amerikai átlagember, kispolgár érzelmeit tolmácsolják Carter felé. Az amerikaiak többsége úgy érzi, hogy a múlthoz viszonyítva rosszabbodott a helyzete s végre olyan elnököt akar látni a Fehér Házban, aki helyreállítja azt a hiányzó „biztonságot, jó közérzetet”, mely az amerikai nép ismérve volt. Az emberek ezzel egyidőben azt várják Jimmy Cartertől, hogy az elnökségre rátapadt szennyet mossa le, legyen az elnökség ismét „teljesen tiszta”. Ezzel azt akarják mondani, hogy most, miután a Nixon—Ford együttes kivonul a Fehér Házból, annak minden rossz emléke távozzék a Watergate névéi együtt. A nemzet vesse ki emlékezetéből ezt a rossz hangzású nevet. Olyan elnököt szeretne az amerikai nép látni Carter személyében, aki „összehoz bennünket”, aki a nemzetnek harmonikus életet tud biztosítani. Ez alatt, tágabb értelemben, azt kell értenünk, hogy Carter eliminálni fogja a fehérek és feketék közötti ellentéteket, hogy a fiatal nem látja ellenségének az idősebbet, a gyermek a szüleit nem gúnyolja ki, nem lát benne ellenséget, a városi nem nézi le a falusit, a tisztviselő a munkást. Carterre úgy tekintenek, aki képes lesz az Északot a Déllel összebékiteni, hogy olyan egységes lesz a nemzet, mint amilyen soha a polgárháború óta nem volt. ö lenne az, Jimmy Carter, akinek a „szelíd vezető” címét adnák, aki Amerika sokféle nációját egymás türelmes megértése felé kalauzolná... A csendes-óceáni partoktól az atlanti-óceáni partvidékig mindenkiben az az olthatatlan vágy él és erősödik, hogy Carter a „jóakarat” csiráját ülteti bele az amerikai nép leikébe és növeszti terebélyes fává... Jóakarat kell egymás iránt és minden más nemzet iránt. Amikor azt kérik az amerikai polgártól, hogy határozza meg pontosabban Carterrel kapcsolatos vágyait, akkor a különféle gazdasági problémákra hivatkoznak elsősorban is. Azt várják, hogy szűnjék meg az infláció, a munkanélküliség és az üzleti élet rosszabbodása stb... A két nagy párt felelősei azonban úgy érzik, hogy a gazdasági élet fellendítése nem a leghőbb vágya az amerikai népnek, hanem sokkal inkább az, hogy szűnjék meg a nagy Illegális betelepülés az USA-ba WASHINGTON, D.C. — Az illegálisan betelepülő idegenek száma még egyszer annyi, mint a törvényes betelepülőké. Az idegenek hólabdaszerű becsempészése, tiltott határátlépése nagy , fejfájást okoz az illetékeseknek, mert kihat a munkapiacra és az élet más területeire is. Szinte versengés indult meg a munkáért a beözönlő, olcsó munkaerők és az amerikai munkások között. Az illegálisan bevándorló alacsonyabb órabérért vállal munkát, kisebb igényű, s a munkavállalók szívesen alkalmazzák őket, mert ilyenformán a cégük kiadását csökkentik, azaz a munkaadó nagyobb profitra tesz szert. Embertelenség lenne a tömeges kitoloncolás, mondják az illetékesek, inkább „elhárító” intézkedéseket kellen foganatosítani. Akik már régebben az Egyesült Államok területén élnek, azoknak adják meg a letelepedési jogot és a munkaadóknak „büntetés terhe mellett” tegyék lehetetlenné illegális emigránsok alkalmazását. Hogy milyen nagy számban élnek az USA területén letelepedési engedélyre nem jogosultak, azt igen nehéz megállapítani, éppen illegális természeténél fogva. Ennek ellenére is, az Immigration and Naturalization Service kb. 6—8 millióra becsüli számukat. 1975-ben 679 252 személy tartóztattak le és deportáltak tiltott határátlépésért, ugyanakkor 386 194 személy telepedett le törvényesen Ameriban. A legtöbb illegális határátlépés Mexikónál történik, ami érthető is, hiszen a mexikói— amerikai határ 2000 mérföld hosszúságú. A mexikóiak után a jamaicaiak, dominicaiak, haitiak, koreaiak és kinaiak érkeznek legnagyobb számmal. CHICAGO — Cecil Saxby tavaly ment nyugdíjba a hires londoni Scotland Yardtól. Most Chicagóban segít az amerikai rendőröknek, ö volt a Scotland Yard Gyilkossági Esetek Osztályának főintendánsa, harminc évig dolgozott detektivként. Amerikába most elsősorban azért érkezett, hogy felülvizsgálja egy több mint 1 millió dollár értékű árukészlet szállítását Chicagóban. Amerikai tartózkodása lehetőséget adott arra, hogy összehasonlítsa a két ország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok bűnözési statisztikáit, s rendőrségeik munkáját és általában a bűnözéssel kapcsolatos gyakorlati kérdéseket. Nagy-Britannia (Észak-Irország kivételével) 1975-ben körülbelül 50 millió lakosával 451 gyilkossági esetet szenvedett. Csupán Chicagóban, 3,2 millió lakossal, 818 gyilkosság volt ugyanabban az évben, tehát majdnem kétszer annyi, mint a tizenötször nagyobb lélekszámú Angliában, Walesben és Skóciában. Amikor egy amerikai újságíró megkérdezte az angol detektivfőnököt, hogy szerinte mi lehet ennek a nyilvánvalóan nagy különbségnek az oka, akkor az csak egy szóval válaszolt: A kézi lőfegyverek. Ezután elmondta az angol kolléga amerikai társainak, hogy Angliában egyáltalán nem természetes az, hogy valakinek pisztolya van, s hogy azt használná egy kisebb családi, baráti vagy szomszédsági csetepaté során. A különbséget az angol kolléga egy jólismert példával magyarázta meg. Az Egyesült Államokban, mivel ott van a lőfegyver kéznél, olyankor használják azt, amikor valójában nem is lenne valakinek szándékában ölni, legfeljebb verekedne. Angliában egy ilyen csetepaté során legfeljebb egy-két ökölcsapásra kerül sor, Amerikában minimum az ellenfél megsebesitésére, de gyakran a lövés halálos. ✓ Angliában lehetetlen vásárolni kézi lőfegyvert, legalábbis nem lehetséges legálisan. Csak rendőrök hordhatnak vagy birtokolhatnak kézi lőfegyvert és bármilyen régebbi bűncselekmény esetén szó sem lehet az eladásról. A rendőrök nem hordanak fegyvert szolgálat közben Angliában. Csupán különleges esetben kerülhet erre sor, akkor egy központi fegyverraktárból kiutalják a fegyvert az esetre. A rendőröknek azt sem engedélyezik, hogy otthonukban lőfegyvert tartsanak. Még gumibottal is csak különleges esetben üthet meg valakit az angol rendőr. Természetesen mindennek az alapja az. hogy a kézi lőfegyverek birtoklása korlátozott, vagy kizárt, s általában a bűncselekmények száma összehasonlíthatatlanul alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban. Haig nyilatkozata BRÜSSZEL — Gén. Alexander M. Haig Jr„ az Észak-Atlanti szövetséges erők Belgiumban állomásozó parancsnoka azt mondja, hogy a Szovjet a „Civil Defense” (polgári védelem) alatt azt érti, hogy egy esetleges nukleáris háborúból a Szovjetnek kell győztesként kikerülnie. Picasso örökösei PÁRIZS — Négyéves huzavona után megegyeztek Picasso örökösei, hogy miként osszák fel maguk között a 240 millió dolláros birtokot. A rokonok azt állítják, hogy a vagyon ennél jóval kevesebbet ér, mert 20 százaléka az államkasszát gazdagítja. Az elmúlt nyáron újra felértékelték a birtokot, s az a becslők szerint 260 milliót ér.
