Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)

1977-06-23 / 26. szám

to. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ Ez a vincellérné, a kuruzsló asszony, Csicsa néni volt. Két édes ölelés között, Vicuka néha gyönyörű két fekete szeméből könnyet csorgatva mesélte el nekem ennek a jótevő boszorkánynak életét és működését. Csicsa néni, amikor megesett, képzelhetni, hogy nem lehetett más, mint egészséges, viruló, fiatal teremtés. Ha egyszer magá­nak a polgármesteréknek lett méltó arra, hogy a tejeapadott polgármesterné kisbabáját szoptassa. Vicuka dajkája aztán, már a züllés útján, az éjjeli intézetben, nem akart beletörődni végzetébe. Ezek a nyilvánosházak akkoriban hatóságilag támogatott, aljas fortéllyal bilincselték magukhoz a keblükre jutott szerencsétlen női rabszolgákat. Kötelezték őket az olcsó, cifra rongyok viselé­sére. Ezekért uzsoraárakat számítottak a szerencsétlen nőknek. Belevitték őket az ivásba, a dohányzásba, a játékba, a rendes ellátási számlájukon felül. A fülig eladósodott lány aztán az adós­ságával terhelten került egyik éjjeli barlangból a másikba, mint az igavonó barom a hámjával. Ha csak adósságról volt szó, a szökés nem vont maga után büntetőjogi, csupán polgári eljárást. De azt a lányt, aki az intézet ruhájában lépett meg, mint tolvajt üldözhették. Ez volt a Csicsa néni esete. Megszökött Sárhalomra. De ott egy nap lopásért kereste a csendőr. Meg is találták őt. Mindenesetre odakentek neki néhány pofont. Mert ez már az eljáráshoz tartozott. A vádlottat meg kellett félemlíteni, hunyászítani, puhítani. Aztán maguk közt, megszfjazott csuklóval kisérték a csendőrőrsre Csicsa nénit. Útjok a városszéli sétányon, az Elemér sétányon vezetett át. Verőfényes délután volt. A sétány útjain, terecskéin hemzsegett a gyerek és gyerekkocsi meg személyzetük. Vicukát is odatolta pesztonkája a sétányra. Csicsa néni megismerte a polgármesterék gyerekkocsiját. Ki­ugrott a két csendőr közül, és futásnak eredt. Sikongva térdelt le a kocsi mellé. A kis Vicuka a rémülettől szintén sivalkodásba kez­dett. A pesztonka szintén sikított. A csendőrök ordítoztak, és rángatták és rugdosták fölfelé Csicsa nénit a gyerekkocsitól. De ő is üvöltötte körül ártatlanságát. Csődület támadt. A polgármester és ifjú neje szintén kisétáltak a gyerekkocsival. A zenebonára odasiettek a csődülethez. Talán nem avatkoznak bele az igazságszolgáltatás rendelkezéseibe, és sorsára hagyják rossz útra tért dajkájukat. De egyik csendőr a polgármesterre1 szemben, pont az Elemér téren, a nagyatyjáról elnevezett téren, pökhendi hangot ütött meg. A szolgabíróság megföllebbezhetet­­len utasítását emlegette. Ez lett Csicsa néni szerencséje. A sárhalmi rendfönntartó karhatalom szintén csendőrökből állt. A polgármester saját felelősségére és a hatásköre alá rendelt csendőrtiszt közbejöttével kiszabadította volt dajkájukat a csend őrök markából. Aktázás kerekedett az ügyből. Sőt aztán komoly botrány. A helybeli lap csemegének írta meg a cikkét, a nyilvánosházak vérlázító rabnősanyargatásáról. Úgyszintén a megszervezett kerí­tésről. Egy fővárosi közlöny is átvette a cikket... Csicsa néniből híres nő lett. A polgármestert mint emberbarátot ünnepelte a sajtó. Csicsa néni helyett néhány ügynököt és a kerítőnőket tették hűvösre. A polgármesteréknek aztán illett gondoskodniok védencükről. Szőlőjükben helyezték el Csicsa nénit. Nemso.kára aztán férjhez ment egy tutyimutyi, iszákos, özvegy vincellérhez, aki mellett meg is maradt. 27. Egy házibarát, aki titkon, mint a pók, más arany legyecskére szövi meg hálóját, mint akit általában hisznek A főjegyző éppen tíz évvel volt fiatalabb a polgármesternél. A pol­gármestert nagyon fiatalon, harmincadik éve körül ültették be hivatalába. A főjegyző a rendes szamárlétrán mászott föl állásáig, csak különös szerencsével. Egyik elődjét guta ütötte. A másik félrevitte az éneket. Ez a szép kifejezés sárhalmi tájszólással a sikkasztást jelenti. A harmadik főjegyző maga köszönt le, mert örökölt, és unta az íróasztalt. A polgármesteréknek és a főjegyzőnek bensőségesebb és egyre szorosabbá szövődő barátsága körülbelül akkor teljesedett ki végre, amikor Vicuka már serdülő lány lett. A polgármesterné, a született Szeckingen bárónő, ha lehet­séges ez, még szebb volt a lányánál is. Valami valószerűtlen bűbáj áradt ki lényéből. Mint ahogy a nap teljes fényének ragyo­gása színtelenebb az alkony sokszínű lángolásához mérten. A polgármesterné karcsú, sötét hajú, de nagy, világító kék szemű, úgynevezett szevillai szépség volt. Arcán, festék nélkül, állandó pír égett. Vérpiros, sötétpiros volt az ajka is. Rebesgették általában, hogy ez gyógyíthatatlan szívbajával van összefüggés­ben. Sokat járt fürdőkre. Eleinte, míg a polgármester saját vagyo­nából tartott, külföldi világfürdőkbe. A polgármester javarészt külföldi játékkaszinókban úsztatta el vagyonukat. A polgármesterék csúszása már javában tartott, amikor Gáogh lett a polgármester elválaszthatatlan cimborája, majd gazdasági támasza, majd mindennapos a polgármester házában is. Suttogtak arról is, hogy a legény főjegyző a polgármester kisegítője gyönyörű nejénél is. De hát erre a számtan cáfolt rá egyszerűen. Ki lehetett számítani, a polgármester és a főjegyző hol és mikor hány órát töltött együtt. És nem maradt semmi idő a napokból arra, hogy a főjegyző valahol a polgármesternével külön is találkozhassék. A főjegyző kedvenc szavajárása volt, amikor zaklatták: miért nem nősül meg végre?- Majd megteszem. De én nevelek magamnak hitestársat. A polgármesterék Vicukájára majdnem ráillett, hogy nem a szülei, hanem a Gáogh neveltje. Abban a kiszekusza anyagi és erkölcsi helyzetben, ahová a polgármesterék süllyedtek, valóban a főjegyző képviselte egyedül a családfői ésszerűséget, a ment­séget és gyámolt. 28. Képtelen kikosarazás vázlata Tehát úgy látszik, arról eleve, azaz mielőtt Vicuka hazakerült volna az apácáktól, nem volt szó, hogy a főjegyző reá pályázzék. Vicukát a teniszpályán tömegével udvarolták korul a sárhalmi aranyifjak. Tömegével kisérgették az utcán. Tömegével táncol­tatták az összejöveteleken. Csak Gáogh nem vegyült bele ebbe a vetélytársaságba. ö nem teniszezett és nem táncolt. Sőt nem is gyalogolt. Azonban biztos, hogy egyenes kapcsolat van a Gáogh közbe­lépte és Kegyess Gábornak a Vicuka hódolói sorában való meg­jelenése között. * Kegyess Gábor egy nyári kerti mulatságon nem tágított egy tapodtat sem Vicuka mellől. Végül karakán és teketóriátlan mo­dorához híven megkérte a Vicuka kezét, őtőle magától. Amikor Vicuka talán kibúvóul a szüleihez utasította Kegyess Gábort, standepede megkérte tőlük a lányuk kezét. Kegyess Gábor daliás, gazdag, jó gazda, eszes, sőt aránylag elég művelt fiatalember volt. Élettársának lenni kivételes szeren­csének számított. Hogy hébe-hóba korhelykedett? Sárhalmi, sőt nagyon-nagyon messze környéki fölfogás szerint a közfelfogás ennek az ellenkezőjéért vetette volna meg őt. A polgármesterék mégis az egyenes, becsületes ajánlatra ki­fogások keretében elutasítással feleltek. Az egész város, az egész megye csupa huledező suttogássá vált a képtelen kosár fölött. Kegyess Gábor három nap és három éjjel egyhuzamban ivott a nehezen lenyelhető méreggombócra. 29. Egy boldogító igen vázlata Egy nyárutói délután a szőlőskertnek egy kis lugasában Csicsa néni zokogva találta Vicukát. (folytatjuk) sssssssssssssssssssss-V^^^eménység n (82) Mit tegyünk kételyeinkkel? A kezdő keresztény embert néha elfogja a> [kétely. A Biblia sok olyan dolgot 'tartalmaz, amely érthetetlen és homá ilyos előttük, és Sátán ezeket használja fel, hogy általa megingassa hitüket a Szentirásban mint Isten kinyilatkozta­tott szavában. Kérdik: ,,Hogy ismer­hetem fel az üdvösség útját? Ha a Biblia igazán Isten szava, hogyan, szabadulhatok meg ilyen kétségektől és kísértésektől?'­Isten sohasem kívánja tőlünk, hogy valamit elhiggyünk anélkül, hogy elegendő bizonyítékot adna. melyre hitünket alapozhatjuk. Számos bizo­nyíték szól értelmünkhöz Isten létezésé­ről. jelleméről és Igéjének igaz voltáról. De Isten a kételkedés lehetőségét nem ávolitotta el. Hitünknek határozott bizonyítékokon és nem feltevéseken kell alapulnia. Azok, akik kételkedni akarnak, lesz rá alkalmuk, viszont akik teljes szívből az igazságot keresik, számtalan bizonyítékot találnak hitük megszilárdítására! Lehetetlen, hogy halandó ember az Örökkévaló jellemét vagy művét felfoghassa. Még a legélesebb elme és legképzettebb szellem előtt is állandóan titok környezi a szent Lényt. ,,Az Isten mélységét elérheted-e, avagy a Minden hatónak tökéletességére eljuthatsz-e? Magasabb az égnél, mit teszel hát? Mélyebb az alvilágnál, hogy ismerheted meg?" Jób 11:7—8. Szándékaiból annyit érthetünk meg, amennyi javunkra van. Ezenfelül pedig nyűgöd tan ajánlhatjuk magunkat1 Isten szerető karjaiba. Isten Igéje, valamint Szerző­jének jelleme oly titkokat tárnak elénk, melyeket halandó létünkre nem érthetünk meg tökéletesen. A bűn keletkezése (nincs rá ok, épp ezért bűn!), Krisztus testtéválása, az újjászületés, a feltámadás és még sok más tárgykör, melyet a Biblia feltár, oly mély titkok, miket az emberi elme helyesen megérteni, vagy felfogni nem képes. De mert Isten gondviselésének titkait nem tudjuk megérteni, nincs okunk szavában kételkedni. Sok elméletről és tanról azt hiszik, hogy a Bibliából származnak, pedig nem a Szentirásra vannak alapozva, sőt, a valóságban azzal ellentétben állnak. Bibliaellenesek. Például: (a) j Gyerekkeresztelés, (b) Úrvacsoránál alkoholt tartalmazó bor és élesztőt tartalmazó kenyér felszolgálása, (c) Lábmosás elhanyagolása, (d) Átválto­zás, (e) Vasárnap, (f) Halottakén imádkozni, azokért áldozatot bemutat ni, (g) Szentekhez való imádkozás, (h) tisztítótűz, (i) Örökké égő pokol, (j) Lélek halhatatlansága stb. stb. Sokszor olvassák emberek a Bibliát haszon nélkül, sőt önmaguk határozott kárára! Ha Isten Igéjét szent félelem és ima nélkül nyitjuk fel...akkor Sátán fogvi tartja gondolatainkat és hamis] magyarázatokat sugall! A kételkedés: valódi oka: bármennyire leplezett is, legtöbb esetben a bűn szeretete! Hogy az igazsághoz juthassanak, őszintén, kell utána vágyakoznunk és késznek lennünk, hogy annak engedelmesked­jünk. Van egy bizonyíték, melyet mindenki, a legműveltebb és a: legegyszerűbb ember is megragadhat: ez a tapasztalatok bizonyítéka. Isten mindnyájunknak alkalmat ad, hogy] ígéreteinek igazságáról meggyőződhes­sünk. Ahelyett hogy mások szavára bíznánk magunkat, győződjünk meg róla személyesen. Ajánljuk ,,A Jézus hoz Vezető Ut" c. $1.00-os könyvün két. P.O. Box 322, Perth Amboy, N.J 08861. Te.: 201-251-2318 Botansky Igor

Next

/
Thumbnails
Contents