Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)

1977-06-23 / 26. szám

EGYESÜLT MAGYAR HETILAPOK • UNITED HUNGARIAN WEEKLIES N«w Brunswick MAGYAR HERALD, Perth Amboy HERALD, Passaic FREE PR ESS, Trenton FÜGGETLENSÉG and JERSEY HERALD, Bethlehem, Pa. HIEAP6 VOL. 69. ÉVFOLYAM No. 26. SZÁM SINGLE COPY 30c — NEW BRUNSWICK, N. J. — Thursday, June 23, 1977 KÁDÁR VATIKÁNI ÚTJA NYOMÁN UJ ENGEDMÉNYEK KÖVETKEZNEK ROMA — Kádár János, a magyarországi kommunista párt vezetője, több mint két és fél órát töltőt) a Vatikánban s ebből csaknem egy órán át tárgyalt VI. Pál pápával. ,,Az ön látogatása általános fontosságú és különö­sen jelentős", mondta a pápa az újságírók jelenlétében. „Csak­nem beteljesitöje annak a lassú, de folyamatos alakulásnak, a­­mely az elmúlt 14 éven át lépésről lépésre közelebb hozta egymáshoz a Szentszéket és Magyarországot". A pápa meg­jegyezte azt is, hogy a Vatikán jelenlegi politikája „számos helyen váltott ki bírálatot és bizonyos értetlenséget. Magatar­tásunkat majd a történelem fogja megítélni, saját öntudatun­kon és lelkiismeretünkön kívül." Találgatás folyik egyházi és világi körökben egyaránt afölött, hogy milyen eredménnyel fog járni a pápa és a magyar pártfőnök találkozása. Többhe­­lyütt úgy vélik, hogy az egyház további engedményeket fog kap­ni a magyar kommunista kor­mánytól. Úgy tekintik a látoga­tást, hogy az betetőzte, külsősé­gekben is megpecsételte, a teljes diplomáciai viszony helyreállítá­sát. Az elmúlt években a pápa két más kelet-európai kommu­nista vezérrel folytatott megbe­szélést a Vatikánban: Tito jugoszláv és Zsivkov bolgár elnökkel Teljes -diplomáciai vi­szony áll fenn a Vatikán és két kommunista kormány — Jugosz­lávia és Kuba — közt. Ha valóban pozitív eredmény mutatkozik Kádár vatikáni láto­gatása nyomán, úgy az valószí­nűleg a vallási oktatás és a szerzetes-rendek szociális mun­kájának bővítése terén fog megnyilatkozni. TÓTH RÓBERTÉT KILENC ÓRÁN KERESZTÜL VALLATTA A MOSZKVAI RENDŐRSÉG MOSZKVA — Robert C. Toth a Los Angeles Times magyar másodgenerációs tudósí­tója, az orosz fővárosban letar­tóztatásba került és csak az amerikai nagykövetség konzuli osztályának közbenjárásával ke­rült szabadlábra. „Kilenc órán át faggattak”, mondta, „azzal a váddal, hogy államtitkokat akar­tam kierőszakolni egy szovjet tudóstól, Valery Petukhov-tól” Tóth bár ismeretségben volt a tudóssal — éppúgy, mint a kémkedéssel vádolt Scsaranszki zsidó tüntetővel, — erélyesen tagadja, hogy bármiféle „titok” ügyében bárkit is megközelitett volna. A tudós egy laboratóriumban dolgozik. Tóth szerint „át akarta adni egy semmi tekintet­Robert C. Tóth ben sem titkos cikkének a kézi­ratát”. A tudósitó már 13 éve működik Moszkvában; ez. az első ilyen incidense. Azt hiszi, hogy a letartóztatás része egy ijesztgeté­­si kampánynak az emberi szabadságjogokra vonatkozó megmozdulásokkal kapcsolat­ban. Amikor Petukhov átadta a cikket, „őt ember ugrott rám, betuszkoltak egy autóba és elvittek", mondja Toth. A rendőrségen a vallatás folyamán Tóth követelte, hogy értesítsék az amerikai nagykövetség kon­zuli osztályt, ami végül meg is történt: kiszállt a helyszínre a konzuli osztály egyik tagja és Tóth szabadlábra került és a múlt hét végén családjával együtt elhagyta a Szovjetuniót. VÉREBEK NÉLKÜL NEM FOGHATTÁK VOLNA EL KING SZÖKÖTT GYILKOSAIT PETROS. Tenn. — Vé­­rebeknek köszönhető elsősorban az, hogy sikerült elfogni Martin Luther Kingnek, az 1965-ben merénylet áldozatává vált népve­zérnek 99 évre Ítélt gyilkosát, James Earl Ray-t. Az 55 órás hajtóvadászatot két 14-hónapos nőstény véreb vezette a tennes­­seei erdőségekben. „Amikor a kutyák először mutatták jelét annak, hogy valami nyomon vannak”, mondja John Newber­ry, a kutyákra felügyelő osztag egyik tagja, „természetesen nem tudtuk, hogy maga Ray az, akit megtalálunk”. Nemsokára „már hallottuk is, hogy valaki a sűrűben járkál...és egyszerre kiáltást hallottunk onnan.” Ki­derült később, hogy Ray ekkor lecsúszott egy meredek sziklafa­lon. „Kiáltva kérdeztük, hogy megsérült-e...azt felelte, hogy nem. Odaszaladtunk — és a kutyák akkor már heves ugatás mellett őrizték a szökött fegyen-James Earl Ray, elfogatásakor cet”. Az elfogatás hajnali 3 óra táján történt. A 49 éves fogoly teljesen kimerült volt, alig birt botorkálni, de egyébként jó fizikai állapotban találta az orvos a fegyházban. amikor oda visszavitték. Társait már előzete­sen elfogták: mind a hatan a régi cellájukban ülnek és keserűen mondják el szökésük részleteit. Ismétlődő terrorakciók a horvát függetlenségért NEW YORK. N Y. - Még a köztudatban él horvát terroris­ták legutóbbi tüntető merénylete — és máris uj. véres cselekmény hívta fel a figyelmet kampányuk­ra. Tavaly ősszel egy repülőgépet szálltak meg. túszok gyanánt tartva fogságban az utasokat. Most pedig betörtek az Egyesült Nemzetekhez beosztott jugoszláv delegáció hivatalába, azt két órán át megszállva tartották és súlyosan megsebesítettek egy amerikai őrt. Úgy latszik, prog­ramszerűen folytatják cselekmé­nyeiket. abból a célból, hogy a horvát függetlenségi követelések­re felhívja a nemzetközi figyel­met. A terroristák zárt ajtók mögül női hangokat utánoztak, hogy elhitessék, hogy női túszo­kat tartanak életveszélyben. Amikor azonban jugoszláv tiszt-Dióhéjban... WASHINGTON — Carter elnök 1975-ös adóbevallást az Internal Revenue Department alaposan ál fogja vizsgálni. Közben az elnök halasztást kapott 1976-os jövedelmi adóvallomásának be­nyújtására. Carter jövedelmi adójával kapcsolatos hírt Jody Powell sajtótitkár hozta nyilvá­nosságra. CHICAGO — Az ország legna­gyobb acélműve, a U.S. Steel 4 millió dollár büntetést fizet a szövetségi szennyeződési törvény elleni kihágásokért. A hatalmas vállalat elmulasztotta a Gary. indianae telepein bevezetni a szennyeződés elleni eljárást. MOSZKVA — Nagy késéssel közli a szovjet sajtó, hogy Nyugat-Szibériában, a második legnagyobb ipari körzetben, rendkívül nagy pusztítást végzett egy óriási árvíz. Gyárak, vasút­vonalak, repülőterek, olajtele­pek váltak használhatatlanná. VATIKÁNVÁROS — VI. Pál pápa felavatta az első amerikai férfi-szentet, 100 000 zarándok jelenlétében. Neve John Nepo­­muncene Neumann, a múlt században püspök volt Phila­delphiában: ő vezette be a katolikus iskolarendszert az Egyesült Államokban. Amerikai női szent már van: Elizabeth Ann Bayley Seton, akit 1975-ben avattak szentté. viselők és amerikai rendőrök benyomultak, rögtön megadták magukat. A behívott amerikai rendőrség börtönbe szállította a 3-tagu merénylő csoportot. Az utcán százak figyeltek az esemé­nyeket. Jugoszlávia hivatalos til­takozást küldött Washingtonba, követelve képviselői fokozottabb védelmét.

Next

/
Thumbnails
Contents