Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-06-16 / 25. szám
9 OLDAL MAGVAK tiihAüL NEMECSEK ÉS A TÖBBIEK Irta: HALÁSZ PÉTER A müncheni Elisabeth-Platz sarkán megnyílt a „Jugend Theater”, a város uj ifjúsági színháza. Az épület, amelyben a társulat néhány héttel ezelőtt játszani kezdett, meglehetősen viharos múltú: Schauburg a neve, volt már revű-szinház, mozi, igazgatta már magyar színházi vállalkozó (Rozgonyi), s állt esztendőkön keresztül üresen is. Most szépen kivakolva, restaurálva, modernizálva ismét megnyitotta kapuit. A társulat nagyrésze fiatalokból áll: ifjúság Halé»* Péter játszik az ifjúságnak. Eszembe juttatja, hogy Budapesten az 1930-as évek elején hasonló ötlete támadt egy Tarján György nevű fiatal színésznek, és elhatározta, hogy az egykori Royal Orfeum épületében, az Erzsébet-köruton ifjúsági produkciókat hoz színre. Figyelemreméltó hasonlóságok vannak: a Royal Orfeum ugyanolyan viharosmultu épület volt, mint Münchenben a Schauburg, játszottak benne revüket (Ramon Novarro és Josephine Baker is ott léptek fel), játszottak színdarabot — volt például egy színmű, egy amerikai darab, amely a közönség döntésétől függően végződött, bűnügyi dráma volt, a közönség volt az esküdtszék, hol felmentette a gyanúsítottat, hol elitélte. A Royal Színház az Erzsébet körúton volt, a Schauburg az Elisabeth-Platzon. Tatján elhatározta, hogy első produkcióként Molnár Ferenc „Pál-utcai fiuk” című regényének színpadi változatát mutatja be. A darabot ő maga irta át. Minthogy fiatalokkal akart játszani, a lapokban hirdetett olyan fiatal fiuk jelentkezéséért, akik színészi tehetséget éreznek magukban. Ilyenkor derül ki, hogy rengetegen éreznek magukban színészi tehetséget, többszázan sorakoztak a Vigszinház kiskapujánál — a meghallgatásokat ugyanis Tarján a Vig-ben tartotta, a Royal épülete renoválás alatt állt. Kéthavi próbák után bemutatták a „Pál-utcai fiuk”-at, nem aratott nagy sikert. Nem Tarján tehetett róla és nem is fiatal színészei, a Pál-utcai fiuk elsősorban és főként: regény, amely nehezen engedi magát drámai műfajba törni, akár a színpadon, akár a mozivásznon. Hiszen kétszer is megfilmesítették, egyszer a 30-as években Amerikában, másodszor a 60-as években közös angol-magyar produkcióban, Fábry Zoltán rendezésében, egyik verzió sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Mint ahogyan a színpadi változat sem. A regény azonban hallhatatlan. Az ifjúsági színház előadásában Nemecsek szerepét Dán Etelka játszotta, fiatal és nagyon tehetséges színésznő, aki — Tarján Györgynek volt a felesége. Tarján később kivándorolt Angliába, a BBC-rádió magyar műsorainak, majd később kelet-európai osztályának lett a vezetője, öt évvel ezelőtt halt meg. Dán Etelka ma is Londonban él. Talán meglepőnek tűnik, hogy Nemecseket színésznő játszotta, de egyáltalában nem példa nélküli. A magyar irodalom másik nagy klasszikusából, Móricz „Légy jó mindhalálig” című regényéből készült Nemzeti-színház drámában Nyilas Misit: Vaszary Piroska játszotta. Mint ahogyan ő játszotta később a filmváltozatban is. Nemecsek is, Nyilas Misi is sokrétű szerepek, rutinos, biztonságos művész játszhatja csak hitelesen. Ugyancsak a müncheni ifjúsági színház juttatja eszembe, hogy kamasz-szinészek viszonylag ritkán nyújtanak emlékezetes alakítást. A 20-as évek végén, a 30-as évek elején volt . 1» fíí J*»v ; *jí i ;> i * egy tehetséges kamasz-szinész Pesten: Lázár Gida. Amikor felnőtt, akkor is színi pályán maradt, de valamiképpen, rejtélyes módon örök kamasz lett belőle, a közönség mindig a kamasz-szinészt látta benne. A 30-as évek végére is jelentkezett egy tehetséges kamasz a pesti szinházi világban: úgy hívták, hogy Puskás Tibor. A Vigszinház Kamaraszínházában, a Révai-utcai Pesti Színházban tűnt fel, ahol az „Ártatlan bárányok” című darabban az ugyancsak félig-meddig bakfis-korban lévő Szepes Lia partnere volt. Puskás később több filmben játszott, darabokban is, igen ígéretes művésznek látszott. Az édesapjának borbélyüzlete volt a Hunyadi-téren. Az a tragédia történt, hogy a borbélymester fejébe szállt fia dicsősége, inni kezdett, ami ennél is katasztrófálisabb következményekkel járt: kacérkodni kezdett a nyilas-párttal és kamasz fiát belesodorta a szélsőjobboldali politika ingoványába. Ez aztán derékbatörte Puskás remekül induló pályáját. Hamatjában más kamasz-szinészt nem is tudnék felsorolni. Gyerekszinész persze, volt számtalan. Rutkay Évi is ötéves korában tanulta meg a mesterséget. Az egyik legelső gyerekszinész Magyarországon Szécsy Ferkó volt, aki a „Megfagyott gyermek” című néma-filben volt a főszereplő. Szécsy Ferkóból színész lett, de azután hátatforditott nemcsak a színészetnek, de még a színpadnak is: rádió rendező lett belőle. Amikor egyszer az egyik próba során újra meg újra ismételtette a Győző László nevű színésszel a jelenetét, Győző kifakadt és odadörögte Szécsynek: — Fagytál volna meg az anyád sírján! Ezeket juttatta eszembe hamarjában a müncheni Ifjúsági Színház, az Elisabeth-PIatz-i Jugend Theater kapunyitása, amelyhez egyébként — sok szerencsét kívánok! GONDOLATOK Sötétben a korhadék is világit. Ha a lámpákat kioltják. *** Nem sokat ér az a kutya, amelyik csak akkor kezd ugatni, ha a tolvaj a farkára tapos. *** Azokat is válogassa meg az ember, akikhez semmi köze sincs. *** Túl hangos szó ritkán igaz. *** Olvasó is van olyan, aki — ha nincs hőmérő a kezeügyében — maga sem tudja, fázik-e vagy melege van. *** A felelősség ha féloldalu — akár csak „felső”, akár csak „alsó” függelmeket fejezzen ki —, szükségképpen és elkerülhetetlenül eljut a teljes felelőtlenségig. Ez a demokratizmus történelmi érvényű indoka. *** Ha a zsarnokok uralkodhatnának a gondolaton is, sosem vesznének ki a világból. És ha uralkodhatnának • az érzelmeken is: a * gondolat el sem érne odáig, hogy ők — zsarnokok. *** Eljön az. idő. amikor az élelmiszerek fogyasztását is gépesítik. , ..'‘*.<.<.1 .(A C v.m; „i A vegetáriánusok vacsoráján, az étvágygerjesztő málnaszörp után, a háziasszony kéri a vendégeket: — Kérem, üljünk asztalhoz, mielőtt a vacsora elhervad... *** — Főur — méltatlankodik a vendég — egy héttel ezelőtt sokkal finomabb volt a borjusültjük! — Nem értem, kérem — hangzik az udvarias válasz —, hiszen ez is ugyanabból a borjúból való! HETVENTŐL — NYOLCVANIG Ami f^j: ma százszor jobban fAj, az eliramlott napok, az elszállt méhrajok és a mézizű, puha csók. 4 Szivem ráng belé, ha a futó napokra gondolok, ha sötét estéim számba veszem, mikor kialudtak a csillagok. Most álom-növesztő májusok kellenek. Jöjjetek, jöjjetek, ti nagyok és fénylők! És nyitjátok ki,rózsák, liliomok, amíg még nem késő, amíg még van idő! Hetventől — nyolcvanig! Ó, nagy iram legyen. (Talán az utolsó?) És tűz gyufjon ki a hegytetőn, és szivem meleg vére fesse a lángot pirosra, mely világra lobogjon. Hetventől — nyolcvanig! Ó, még egyszer! Még egyszer! Ébredjen csodaláng és zugó tavaszi ár — életem alkonyán — hogy amit megtagadott régen a sivár idő, teljesedjék be most minden látomás. Bartalis János „Going my way?”
