Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-06-09 / 24. szám
UV OLDAL MAGVAK .HlHAdJU ... ÓHAZAI ÉLETKÉP NEM NÉPTELENEDNEK EL A MAGYAR FALVAK BUDAPEST — Sok szó esik mostanában Magyarországon a falu átalakulásáról, a falusi életkörülmények változásáról, a falu és a város között még meglevő különbségekről. Kevésbé ismert azonban, hogy a vidéki életviszonyok is eltérnek egymástól az ország különböző területein. Erről készített felmérést dr. Enyedi György, az MTA Földrajztudományi Kutató Intézetnek osztályvezetője. Adatai szerint az ország lakosságának a fele, több mint 5 millió ember él falun. A községeknek azonban nemcsak a külső képe változott meg az utóbbi évtizedekben. A felmérés során az ország mind a 3135 községét megvizsgálták és 88 ezer adatot dolgoztak fel. Kitűnt, hogy a vidéken élők 55 százaléka már nem mezőgazgazdasággal foglalkozik, és a gyáripari munkások 20 százaléka a községekben levő üzemekben dolgozik. Mindez uj megközelítést és fejlesztési koncepciókat tesz szükségessé. — A felmérés a vidéki életet három fő szempont alapján vizsgálta, e2ek: a demográfiai viszonyok, tehát a születés, elvándorlás, a PÉK-MUZEUM SOPRON, Győr-Sopron megye — Pék Muzeum nyílt a soproni Bécsi utca 5. szám alatt. A régi házjegyzékek és az épület 1666. évi pékcimere tanúsítják, hogy ezidőtől folyamatosan pékség működött ott az 1950-es évek végéig. E műhely teljes felszerelését sikerült megvásárolni múzeumi célra, és az épület műemléki helyreállítása után, eredeti helyén látható. Az épület jobb szárnyában helyezkedik el a pékség. Az régtől foglalkozott finom pékáru, tehát édestészták, kalácsok, majd cukrászsütemények végén kettéosztották, helyet szorítva benne egy kis cukrászdának is. — A konyha tulajdonképpen a kemence tüzelőhelyisége volt, ahol bevetették a kenyeret. A sütőszoba egyharmadát a kemence teste tölti ki. Ott állt a nagy dagasztóteknő is, az állványok a kelesztőládákkal, szakajtókkal, a munkaasztalok. Az épület alatt pince és présház van teljes felszereléssel. foglalkoztatottság szerkezete, az iskolázottság; a lakások felszereltsége; és az alapfokú ellátást biztositó intézmények: élelmiszerbolt, óvoda, általános iskola, orvosi rendelés megléte, illetve hiánya. Az eredmények közül a legérdekesebbek közé tartozik, hogy nem fenyegeti az országot a falvak elnéptelenedésének veszélye. Az aprófalvak és tanyák lakosságának egynegyede ugyan elvándorolt egy évtized alatt, de a községekben ma is ugyananynyian laknak, mint 1949-ben. Az is igaz, hogy sokan kerestek az iparban munkát, de ezt ellensúlyozta a születések száma. A falvakból nemcsak a városokba vándorolnak sokan, hanem egyik községből a másikba is, hogy közelebb kerüljenek a városhoz, üzemekhez, bányához. A fiatalok közül sokan, akik mezőgazdasági szakmát tanultak, olyan községben telepednek le, ahol fejlett, ipari módon gazdálkodnak. Nem jogos a falvak elöregedezése felett érzett aggodalom sem: a vidékiek nem sokkal idősebbek a városiaknál, különösen nem a Az emeleti helyiségben most a soproni pékek céhes feliratait, az ipari történetét bemutató kis kiállítás látható. A Badacsony tájrendezési terve KESZTHELY, Veszprém megye — Készül a Badacsony táijrendezési terve, amely szerint a kirándulók, turisták számára az eddigieknél kedvezőbb feltételeket teremtenek ezen a történelmi borvidéken. A készülő javaslatok elsősorban a több évezredes, történelmi borvidék ' megmentését szolgálják. A századforduló idején telepitett, mintegy 1200 holdon fekvő szőlő területe 1970-ben ezer, az elmúlt esztendőben pedig már 700 holdra csökkent. Az értékes szőlőültetvény elparalgosodott, elöregedett. A világhírű badacsonyi bor termőterületének megmentése, a teraszos, gépesiteM termelés, az erózió elleni védekezés a rekonstrukció legfontosabb feladata. budapestieknél. Elmaradottabb körülmények között másfél millió ember él, elsősorban Vas, Zala, Somogy, Baranya és Szabolcs megyében, valamint a Tisza vidékén, Kiskörétől északra. Az ország második legnagyobb iparvidéke tőszomszédságában van a legnagyobb összefüggő ilyen jellegű vidék, Borsod megye északi részén. Természetesen, az elmaradottság viszonylagos: azt jelenti, hogy itt rosszabbul élnek a falvak országos átlagánál, de ez is jóval magasabb szintet jelent például a 15 évvel ezelőttinél. A falvak lakosságának többsége jelenleg közepes, vagy annál magasabb szinten él. Dr. Enyedi György munkája nemcsak tények felmérése, hanem egyben fejlesztési koncepciót is tartalmaz, amelyet a felkérő, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint az Országos Tervhivatal is figyelembe vesz majd. A falvak villamosítása és a bekötőutak hálózatának kiépítése után a legközelebbi átfogó feladat a vezetékes ivóvíz biztositása lesz, de lényegében már ez a munka is megkezdődött. Ajándékszobrok Bsya városának * BAJA, Bács- Kiskun megye — A világ különböző részein élő, magyar származású szobrászművészek egymás után küldenek szoborajándékokat saját alkotásaik közül Bajára, Teles Ede szobrászművész szülővárosába. Valamennyi ajándékozó Teles Ede tanítványa, illetve tisztelője. Legutóbb a Rómában élő Hallgass Jenő Zoltán neves szobrászművész 13 alkotását küldte el a Duna-parti városba. A művész egyébként ugyancsak bajai születésű, és Teles Ede, majd Stróbl Zsigmond tanítványa volt. Szobrai, csakúgy mint a többi Telcs-tanitványé, a bajai Türr István Muzeum értékes képzőművészeti gvűjteményét gyarapítják. HIRDESSEN LAPUNKBAN! ÚJJÁSZÜLETIK A SAVOYAI-KASTÉLY RÁCKEVE, Pest megye — Az 58 kilométer hosszú ráckevei és soroksári Duna-ág partján a hatvanas évek elejen tömegesen vásároltak felparcellázott telkeket kiskerestű emberek. Megoldatlan maradt azonban a közművesítés, a csatornabővités, a kereskedelmi és kulturális szolgáltatások megszervezése. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 1972-ben az Országos Vízügyi Hivatallal együtt regionális rendezési tervet készíttetett a Duna-ágra és környékére, ezt a kormány jóváhagyta, és a ráckevei és a soroksári Duna-ágat a fővárosi és Pest megyei lakosság pihenő és üdülőövezetéül jelölte ki. A Magyar Camping és Caravanning Szövetség vállalta, hogy az üdülőkörzetben egy uj kempinget létesit. Tervezik a ráckevei melegviziürdő bővítését, fedett fürdő és uszoda építését, a Savoyai-kastély — Magyarország egyik legszebb barokk emlékének — restaurálását, a Malom-öböl környékének parkosítását, a Dömsödi szigeten turistaszálló építését és a Dömsöd-Apajpusztán lovasbemutató tér és lovasiskola létrehozását. (A Savoyai-kastélyt J.L. Hildebrand építtette 1702- ben. A kupolás középrészhez földszintes, boltozatos szárnyak csatlakoznak, a kocsifelhajtó attikáját szobrok díszítik.) A következő esztendőkben közel 100 millió forint értékű társadalmi munkával és az érdekelt ágazatok beruházásával a ráckevei és soroksári Duna-ág a főváros dolgozóinak legkedveltebb üdülő- és kirándulóhelyévé alakul. RÁBA.PARTI KÜLÖNLEGES SÉGEK HA TÉSZTA, AKKOR GYŐR! GYŐR, Győr-Sopron megye — Automata gombóc, tiroli rétes, mélyhűtött (frozen) élelmiszerek közül a győri a „tésztás”; a legtöbb gombócot, palacsintát, rétest a Rába partján készítik. A palacsinta gyártása egyesztendei ,,próbajárat” után, egyéves tapasztalatok után, most indul meg nagy mennyiségben, a háziasszonyoknak is. Az első széria ugyanis a nagy fogyasztóknak készült. Egy kartonban 8 kiló, körülbelül 200 darab palacsinta volt. Szét kellett szedni, megtölteni, sütőbe tenni, hogy melegen lehessen tálalni. Az üzletekben most megjelentek a 400 grammos, tízdarabos fagyasztott palacsintalapok. — Bemutatókat kellene tartanunk — mondta Kádár Tibor gyártásvezető —, ugyanis több panasz érkezett: a felmelegítéskor kiszárad a palacsinta, a lapok szétszedésekor szakadozik. Pedig jó ez az exportkészitmény, csak bánni kell tudni vele. A mélyhűtött palacsintalapokat „vissza kell engedniV mielőtt szétszednék. Sütés előtt pedig, mint mángorláskor a ruhát, bespriccelni, csepp vizet spriccelni rá, hogy ne száradjon ki. A husvét utáni megindultak az automata gombócgyártó gépek! Eddig a szilvás gombócot kézzel formálták az asszonyok, mert hogy szilvával volt töltve. Most szilvalekváros gombócot is gyártanak majd, ezt már automata gépsor készíti. A gép 8—10 ember munkáját végzi. A leveles tészta — ahogy a háziasszonyok mondják; hájas tészta — nullszériája születik meg e héten. A Hűtőipar fejlesztési osztályának tésztamérnökei Győrbe utaznak, a nullszéria ,, megkóst olására’ ’, gyártási technológiájának, méréseire, meghatározására. — Ez uj termék — mondja a gyártásvezető. — A háziasszonyok munkáját könnyíti. A hájas tésztához gyúrni kell a tésztát, többször pihenteti, többször nyújtani. A mirelit leveles tészta félkész termékeknek tekinthető; visszaengedve a háziasszony megfelelő formákat szaggathat ki belőle, töltheti ízlése szerint. Ugyanígy e héten kezdjük meg az eddig csak nyugati exportra készült tiroli rétes belföldi piacra való gyártását. A tiroli rétes osztrák receptre készül, s meggyel, túróval, almával töltjük. (k.gy.)
