Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-06-09 / 24. szám
14. OLDAL "i A 9>l iMA MAGYAR HÍRADÓ HADJÁRAT AZ ERKÖLCSTELENSÉG ELLEN Irta: DOHNÁNYINE ZACHÁR ILONA Dohnányiné Zachar Ilona Már évek óta panaszolom ezeken a hasábokon, hogy milyen irtózatos erkölcsi hanyatlásban élünk és nem egyszer mutattam rá egyes borzalmas kilengésekre, melyek azt mutatják, hogy nagyonis közel kerültünk Sodomához és Gomorához, ha ugyan nem vagyunk máris rosszabbak azoknál, akik pedig évezredek óta példaként szolgáltak az emberiség számára arra nézve, hová jutnak azok, akik erkölcsi bomlásba esnek. Két év óta kapcsolatban állok számos Soap Opera Írójával és kézzel-lábbal igyekszem befolyásolni őket arra, hogy igyekezzenek Isten igéjét darabjaikban megszólaltam. Boldogan mondhatom, hogy sok esetben értem el sikert. Némelyik darabban, mint az ,,As the World Turns”-ben, már Istentiszteletet is tartottak, mely olyan őszinte volt, hogy az ember igazán úgy érezte, templomban van és olyan szép jeleteket hoztak színre, hogy megeredt a könnyem a meghatottságtól. Az erkölcsök fokozatos hanyatlását azonban, mely nagyrészt a kábítószereknek is betudható, nem sikerül egyetlen embernek megállítani. Elképzelhető, milyen nagy örömmel hallottam, hogy Jerry Falwell baptista pap hadjáratot indít, nemcsak a pornográfia, de mindennemű erkölcstelenség ellen. Felszólítja Billy Grahamet, Rex Humbardot, Oral Robertset és a többi evangélistát, hogy ők is lépjenek fel teljes erejükből a Televízió ellen. Harcoljanak minden előadás ellen, ami züllött és aláássa a hitet, házasságot, becsületet pornográfiát sugároz és tegyék lehetetlenné. Ez idáig nagyon is jól hangzik és teljesen egyetértek azzal, hogy valamilyen hatásos eljárást kell megindítani arra nézve, hogy valahogy újból visszaállthassuk az erkölcsöt, hiszen Berzsenyi már régen megmondta, hogy ha a tiszta erkölcs elvész, „Róma ledől és rabigába görbéd”. A baj csak ott van, hogy Jerry Falwell nem fogja fel teljesen a helyzetet. Nagyrabecsülöm beszédeit, azt is, hogy olyan tiszta életet él, nem iszik, nem dohányzik és olyan életet hirdet, ami igazán szép és HETI NAPTÁR IUNIUS IKREK HAVA 12— VASÁRNAP: VILLÖ 13— HÉTFŐ: ANTAL 14— KEDD: VAZUL 15— SZERDA: VID 16— CSÜTÖRTÖK: JUSZTIN 17— PÉNTEK: LAURA 18— SZOMBAT: ARNOLD felemelő. Akaratlanul is azt óhajtjuk, bárcsak ilyen volna általában manapság az élet. A baj csak az, hogy Jerry Falwell is abba a hibába esik, mint sok ujitó vagy renováló, hogy túlságosan messzire megy a takarításban. Hadat üzen például a Soap Operák ellen, öklét rázza, ha róluk beszél, azt mondja, tele vannak erkölcstelenséggel, gyilkossággal, házasságtöréssel. Világos, hogy azt akaija elérni, hogy szüntessék be őket. Amikor hallgattam őszintén szólva megütköztem rajta. Hiszen köztudomású, hogy hány ezer idős, beteges egyén, aki otthonlétre van kárhoztatva, talán a falra mászna unalmában és elkeseredésében, ha a Soap Operák nem tartanák benne a lelket. Azt is tudom, hogy a Soap Operák irói milyen kétsébeesetten igyekeznek olyasmit nyújtani, ami a közönségnek tetszik, ami érdekes és lebilincselő. Az ő feladatuk voltaképpen az, hogy híven visszatükrözzék a mai életet. Nem hozhatnak fenséges, fenkölt históriákat, mert akkor mindenki azt mondaná, ilyesmi nem történhetik meg ÁLMOM: AZ ISTEN Batyum: a legsúlyosabb Nincsen, Utam: a nagy Nihil, a Semmi, A sorsom: menni, menni, menni S az álmom: az Isten. Vele szeretnék találkozni, Az álmommal, nagy, bolond hitben S csak ennyit szólni: Isten, Isten S lyból imádkozni. Nem bírom már harcom vitézUl, Megtelek Isten-szerelemmel: Szeret kibékülni az ember, Mikor halni készül. ADY ENDRE November 22-én lesz 100 éve, hogy Érdmindszenten (Erdély'/ megszületett a magyar irodalom kimagasló egyénisége: Ady Endre. RÁKÓCZI NYOMÁBAN Rákoscsabai lelkipásztorok Rákóczi seregében A Rákóczi-éwel kapcsolatban sok érdekes és értékes emlék került nyilvánosságra: a kiállító termekbe a múzeumok raktáraiban őrzött értékes kincsek, a riportokba a népi tudatban élő hagyományok, mondák. Amikor Oros László rákoscsabai lelkipásztor megkérdi, hogy gyülekezeti sajtónapjukon vállaljak szolgálatokat, és megemlítette, hogy abban a parókiában lesz a szállásom, ahol 271 évvel ezelőtt II. Rákóczi Ferenc fejedelem is megszállt, még szívesebben mondtam igent. Rákoscsabán a reformáció óta folyamatos a református egyház élete. Szép nagy téglatemplomuk a manapság. Kizárólagosan ragaszkodniok kell a mai élethez. Nem az ő hibájuk, hogy napjainkban annyian élnek vadházasságban, hogy a válás immáron mindennapivá lett, mihelyt a házasság köteléke kissé kellemetlenné válik, azonnal kilépnek belőle. Nem az ő hibájuk, hogy az emberek nagy része kábítószeren él, hogy mindenfelé betörnek, megerőszakolnak, gyilkolnak. Néha még jó is, ha figyelmeztetik az embereket arra, hogy védekezzenek ilyesmi ellen és hogy ne legyenek olyan gyanútlanok és gyámoltalanok, hogy csapdába esnek. Hogy aztán a répisták, gyilkosok, betörők is tanulnak belőle, az más kérdés és azon sokszor nem lehet segíteni. Nem az ő hibájuk az sem, hogy annyi ember szinte szomjazza az izgalmakat és oda se figyel, hacsak valami megrázó, földet megrendítő nem történik a színen. Persze, hogy jó lenne, ha a darabok irói igyekeznének minden erkölcstelenséget kiküszöbölni, ők azonban azzal védekeznek, hogy akkor elveszítenék hallgatóik legnagyobb részét és azok, akik az előadásokat fizetik, „sponcerolják”, cserbenhagynák őket. Nélkülük viszont hatalmas tömegek lennének boldogtalanokká. Úgy van ez valahogyan, mint a Bibliában. Mint ahogyan az Ur Jézus mondotta, vigyáznunk kell a gyomlálásnál, nehogy aztán a búzát is kirángassuk a gyommal együtt. Igenis, hadat kell üzenni az erkölcstelenségnek, pornográfiának, de ezt óvatosan kell végrehajtani, nehogy sebet üssünk olyan helyen, ahol az pedig elkerülhető lett volna. Az okot kell megszüntetni, akkor nem lesz bajunk az okozattal. hajdani huszita templom helyén, annak kövei felhasználásával épült. Oros László elmondta, hogy amikor fiatal lelkészként odakerült és a gyülekezet történeti emlékei után kutatott, örömmel olvasta elődje: Szántó Géza Rákoscsaba község történetéről szóló könyvében a Rákóczival kapcsolatos adatokat. Többet is akarva tudni, megkérdezte dr-Esze Tamás lelkész-történészt, a kuruc idők kiváló kutatóját. Szomorúan hallotta a választ, hogy a fejedelem csabai tartózkodásának a hire nem bizonyos, mert erre nézve nincsenek Írásbeli adatok. Az ötvenes években azonban több hiteles korabeli dokumentum került elő. Esze Tamás több éves kutatómunka után összeálitotta a „Kuruc vitézek folyamodványai 1703—1710” című könyvét, amelyet a Hadtörténeti Intézet 1955-ben megjelentetett. Ez a jelentős műve szerepel a Magyar Nemzeti Muzeum reprezentatív kiállításán és Sárospatakon, a Tudományos Gyűjteményeink kiállításán is. Az ottani tárolóból sikerült — Czegle Imre könyvtáros-lelkész szívességéből — rövid betekintésre kiemelnünk. Az 551—552. oldalakon olvasható all. Rákóczi Ferenc tartózkodási és táborhelyei című, az 1705. esztendőről szóló részben: „A fejedelem február 28-tól egészen junius 20-ig Egerben tartózkodott. Itt dolgozta ki tervét a Dunántúl visszafoglalására. Junius 20-án indult el Egerből a Duna felé. Még ezen a napon Tamabodban ütött tábort. 21-én Árokszálláshoz, 23-án Hatvanhoz szállott, 23-án és 24-én a dányi tó mellett van, 25-én márTápióságon. Ságról ócsának tartott, ahová 27-én meg is érkezet s itt tartózkodott julius 3-ig. Mivel dunai hidját az ellenség elpusztitotta, innen lassú vonulással a Felvidék felé közeledett, hogy ott kezdjen, Bercsényi seregével egyesülve, hadműveleteket. — Vonulásának táborhelyei: julius 3. Gyömrő, 4—6. Csaba, 6—8. Veresegyház, 9—12. Vác, 13. Szoklya, 14—15. Kisgyarmat, 15—17. Kéménd (Folytatás a 15. oldalon)
