Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)

1977-01-20 / 4. szám

4. OLD AI MAGYAR HÍRADÓ SZUPERMAN UTÁN SZUPERKUTYA! WASHINGTON — Idáig 1,8 millió dollár és sok éves kemény munka fekszik az amerikai hadsereg német juhászkutyákkal végzett idomitó-kiséletező tevé­kenységében. Jobb szimatoló, mint elődei Nyolc éve folynak a kísérle­tek, idáig 1996 kutyakölyköt idomítottak és neveltek. A kísérlet egyik legfontosabb eleme az, hogy ezek a kutyák képesek kiszimatolni mind a bombát, A betanított kutya mind a kábítószert, s a kísérletek eredményeképpen sokkal jobb szimattal rendelkeznek, mint bármilyen kutya a kutyák történetében. Keresztezés, idomitás és kutatómunka Több állatorvos, kutató és egyéb szakértő dolgozott ezen a terven. A legintelligensebb és a legjobb szimattal rendelkező kutyákat választották ki, majd nemzedékeken át keresztezték és figyelték viselkedésüket. A vámosok segítője Már ki is próbálták a „gyakorlati munka terén, mire használható a „szuperdog”. Egy fontos vámforgalmi ponton be­vezették a kutyákat és azok állítólag látványos eredményeket produkáltak. Jelentős mennyiségű rejtett kábítószert fedeztek fel. Ezen kívül fontosnak tartják az idómitók azt is, hogy ezek a kutyák nem agresszívek embe­rekkel vagy más állatokkal szemben, s általában minden­ben úgy viselkednek, mint ahogyan azt elváljuk egy szuper­kutyától. Értékes bélyeg LONDON — ötvenezer angol fontot fizettek a londoni Stanley Gibbons bélyegkereskedőnél tar­tott árverésen egy 1847-es, egy penny névértékű, narancspiros színű Mauritius-postabéleyegért. A ritkaságot, amelyből összesen tizennégy darabot ismernek a világon, René Berlinger lichtens­­teini gyűjtő vásárolta meg. Berlinger már három ugyanilyen Mauritius tulajdonosa. BASEL — Már csak kis rész van hátra és elkészül a világ egyik leghosszabb autóalagutja. Hamarosan találkozik a svájci Gotthard alagút két egymás felé tartó ága. A teljes hosszúság 16.285 méter és 1800 gépkocsi közlekedhet egyidőben benne. NEW YORK - Több mint húszezer személy, sokan közü­lük politikai disszidensek, tűn­tek el, vagy illegálisan kivégez­ték őket az elmúlt tiz év során Guatemalában. Nem lesz tömény ital a Fehér Házban NEW YORK, N Y. - A megválasztott elnök, Jimmy Carter kijelentette, hogy a Fehér Házban nem engedélyezi a tömény italok felszolgálását. Megkérdezték tőle, hogy John F. Kennedy elnöksége alatti szokást alkalmazza-e, mely szerint csak bort szolgálnak fel fogadások alkalmával? Carter válasza: „A legtöbb elnök nem fogyasztott tömény likőrt a fogadásokon.” emelkedése, mert már a koráb­ban pun fennhatóság is gyors fejlődést biztosított számára. Azonban kétségtelenül római örökség a város nagysága, s mindenekelőtt a római biroda­lom jegyeit közvetíti korunknak, amint azt a klasszika és a régészet tudományai feltárták. A város Kapitóliuma imp­­ressziv hatást kelt korinthoszi oszlopaival, oszlopcsarnokával, s egy római légiót (Roman eagle) ábrázoló remekével. Marcus Aurelius császár építtette Kr. u. 166—167-ben, görög építészek­kel, mészkőből és márványból. Egy ünnepélyes hangulatot árasztó, 40 láb széles, zárt lépcsősor vezet az előcsarnokba, nagy falifülkékkel, ahol valami­kor a birodalom isteneinek szobrai állottak. Itt volt a város politikai életének központja, itt ; mutatták be áldozataikat a három legfőbb istennek, Jupiter­nek, Junónak és Minervának. A Kapitólim bejáratából a fórum és a piac impozáns látványa tárulkozik a látogató elé, háttér­ben a völgyek és hegyek változatos képével. Jelenleg a város egyharmada a régészek birodalma. A romok azt ígérik, hogy évekre ellátják őket mun­kával. Dougga helyet nyert a történelemben, mert a római politikai élet olyan fényes személyei kegyét tudhatta ma­gáénak mint Marcus Aurelius, Hadrianus, Antonius Pius, Sep­timus Severus. Groteszk epizód, hogy amikor egy császár távo­zott, s helyébe uj lépett, a takarékos lakosság egyszerűen kicserélte az „isteni” császárok szobrának fejét, igy juttatva kifejezésre, hogy az „inspek­­ciós” uralkodó megszerezte a köznép csodálatát. Fennmaradtak a római köz­fürdők és a színház maradvá­nyai. Utóbbi Kr. u. 168—169- ben épült, vonzó környezetben, 3500 néző kaphatott helyet benne az évente megrendezett Festival-on. Szemléletes példája a kor kifinomult és praktikus építészetének. A modern szin­­háztervezés nem véletlenül mu­tat római hatásokat. A virágzó időszak után sokkal viharosabb korszakok váltották egymást. A keresztény­ség elterjedésével, a vandálok korával, majd a bizánci uralom­mal a klasszikus értékek pusztu­lása egyre erősödött. Mindazonáltal Dougga még ma is bizonyos méltósággal emelkedik a táj fölé, az egyetemes kultúrtörténet egy rendkívüli korának atmoszférá­ját nyújtja acanthus-levelekkel ékített korinthoszi oszlopmarad­ványaival, az utcakövezeten a római harciszekerek jól kivehető nyomaival. A színház félkörives nézőtere most a modern kor szinházrajongóit üdvözli. A SOKSZÍNŰ INDIA AHOL A NYELV IS VÁLASZTÓFAL AZ EMBERISÉG NYOMÁBAN A RÓMAI BIRODALOM ÉPÍTÉSZETI EMLÉKEI DOUGGA, Tunézia — Dougga egykor a római biroda­lom fontos központja, ma viszonylag kevéssé látogatott települése Tunéziának. Aki azonban kirándulást tesz a Tunisztól (helyén állt a hires pun városállam, Karthágó) mindösz­­sze 70 mérföldre lévő városba, jól konzervált, klasszikuskori épületmaradványokat, romokat találhat, amelyek mintegy a görög építészek és római művé­szetpártolók emlékműveként, az ókori civilizáció s kultúra hallatlan gazdagságát hirdetik. A római birodalom kiteljese­dése idején Észak-Afrikában is virágzó provinciákat hozott lét­re, s jelentős városok fejlődtek a korszakban. Dougga — vagy, ahogy a rómaiak nevezték, „Thugga” — 1800 láb magasságban fekszik, ott, ahol a termékeny síkságból szinte átmenet nélkül tör magas­ba a Teboursouk hegység kopár sziklatömege. Egyike volt a leg­értékesebb római városoknak. Tipikus mintája a római város­alakulatnak, egyesítve magában több kis municipiumot, kis települést, a ,,civitas”-ban, az önálló törvényhatósági joggal biró nagyvárosban, élén a provincia helytartójával, a pro­­konzullal. Nem kizárólagosan Róma érdeme Dougga dinamikus fel-MADRAS, India — A repü­lőgépen, amely az állam főváro­sából e déli állam más részeibe viszi az utast (Tamil Nadu déli állam Indiában), a stewardess először angolul, majd hindu nyelven beszél. Azonban soha­sem használja a tamil nyelvet — pedig ezt beszélik itt a legtöb­ben. „Természetes, hogy nem a mi nyelvünkön beszélnek” — mondta egy tamil üzletember, aki velem együtt utazott a gépen, élőször azt hitte, hogy megjegy­zése gúnyos volt, valamiféle panasz. Később kiderült, hogy nem. Az igen soknyelvű és külön­böző kultúrák, vallások, stílusok keverékéből álló hatalmas Indiá­ban az ember megszokja, hogy a sok száz „külföldi” nyelv közül mindig hall egyet, hogy esetleg nem a sajátját használják. A 45 millió lakosú Tamil Nadu területe körülbelül akko­ra, mint New York államé. Kultúrája, hagyományai, iro­dalma, de még az építkezési szokása és konyhája is nagyban különbözik India más részeitől. A nagy különbség láttán az ember megérti, hogy miért félnek India vezető politikusai / (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents