Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-05-19 / 21. szám
2. OLDAt MAGYAR HÍRADÓ Magyi MAGYAR HERALD Egyesült magyar hetilapok — United Hungarian Weeklies Azelőtt: — Formerly: Magyar Herald (Magyar Hírnök) New Brunswick. N. J. Perth Amboy Herald (Híradó) Perth Amboy. N. J„ Free Press( Szabad Sajtó) Passaic. N. J., Independence (Függetlenség) és Jersey Herald (Jersey Híradó) Trenton, N. J. és Hungarian News (Bethlehemi Híradó) Bethlehem, Pa. Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday Posta cim: Mail Address: P. O. Box 27. New Brunswick N. J. 0890S Irodánk cime — Office Address: 216 SOMERSET ST. NEW BRUNSWICK. N. J. 08901 Szerkesztőség cime: — Editorial office. 222 Amboy Avenue, Metuchen. N. J. 08840 Telefonszám: (201) 548*1369 Szerkesztő: LÁSZLÓ I. DIENES. Editor Előfizetési ára: egy évre $15.00; fél évre $8.00. Subscription: $15.00 per year; $8.00 for Vi year. Külföldre $20.00 egy évre. Foreign Countries $20.00 per year. Egyes szám ára 30c. Single copy 30c. Second class postage paid at New Brunswick. N. J ^ aud at additional mailing office Washingtoni levél írja: VÁNDOR PÉTER Mindenütt erről beszélnek: „Lesz-e igízán hatása Jimmy Carter energia-megtakáritó programjának? — Lehet-e bátorsága, a jövő évi választások tükrében, hogy népszerűtlen lépéseket hagyjon jóvá?...” A szakértők nem kérdeznek, hanem — válaszolnak. Olyan kérdésekre is, amelyeket csak ők tesznek fel. És olyan érvékkel is, amelyek gyakran ellentmondanak egymásnak. A két legnevezetesebb gazdasági szakértő, a Nobel-dijas Milton Friedman és a nagynevű tanár és iró, Paul Samuelson, ellentétes álláspontokat képvisel; nyilatkozataikon át szinte lövéseket adnak le egymásra. Friedman: „Carter programja — katasztrofális. Szörnyszülött, vagy halva született.” Samuelson: „Carter az egyedüli helyes és eredményes utat választja.” Hogyan magyarázza ez a két hires szakember a maga nézetét? Mindkettő tartott sajtókonferenciát, mindkettő irt terjedelmes cikkeket az utóbbi időben; feljegyeztem megállapításaik lényegét, a következőkben. Friedman: „Hogyan van az, hogy ez az ország két évszázadon át élt és fejlődött — energia-krízis nélkül? Hogyan van az, hogy létezni és haladni voltunk képesek a Federal Power Commission nélkül, amely csak néhány évtizedes; a Federal Energy Agency nélkül, amely csak néhány éves. Hogyan is voltunk képesek mai napig létezni a Nagy Főnök, a Nagy Kormány, a Nagy Igazgatóság nélkül? Azt állítja a Nagy Bürokrácia, hogy egész történelmünk két korszakra osztandó: 1492-től 1973-ig, és 1973-tól 1977-ig; hogy az energia menynyisége és kaphatósága drámai módon megváltozott az utóbbi időben; hogy több nem bizhatjuk magunkat a szabad piacra ezen a téren. Mindez légből kapott állítás. Az igazság az, hogy csak egyetlen változás történt; az, hogy a Nagy Bürokrácia kibővítette saját szerepét és uj színpadot teremtett magának. Ő nem a megoldást testesíti meg, hanem a problémát; vele van bajunk... AZ OPEC-nek, az olajtermelő és a vevőt megzsaroló nemzetednek ható képessége nem végtelen; csaknem biztos, hogy az OPEC, mint útonálló kartell, már összeomlott volna, ha a szabad piacot érvényesülni engedtük volna. A Carter-program: akadály a szabad piac mozgásának nagy országú tján.” Samuelson: ,,Carter helyes utat választott. Az eddigi scmittevési politikát mindenki megelégelte: a kormány és a nép egyaránt. Akárhogyan is méltatlankodnak egyesek az előttünk álló önfegyelmezési szükség miatt: valljuk be, mindannyian érezzük, hogy — eddig és ne tovább...fel kell készülnünk gazdaságosabb, érettebb, tervszerűbb életre a felelőtlenség évei után, amelyek ide juttattak. Meggyőződésem szerint a jövő közgazdasági krónikásai, visszatekintve a részletekre, meg fogják állapítani, hogy a Carterterv: Egész sorozat lépés a helyes irányban, attól függetlenül, hogy végeredményben a Kongresszus és a nép milyen tempóban és mennyit valósit meg belőle. Csak őst bák és csak önző érdekcsoportok mondhatják ma már azt, hogy az energia-krízis merő délibáb, amelyet az óriási vállalatok, vagy a washingtoni bürokraták varázsolnak a polgárság elé. Ha Carter a népszerűsége egy részét a programra áldozza, jó ügynek szenteli azt. Nem is biztos, hogy ezt az áldozatot, amelytől nem fél, meg kell hoznia. Emlékezzünk csak vissza arra, hogy Kennedy, amikor áldozatokat sürgetett, azt találta, hogy politikai súlya nem csökkent, hanem növekedett; nem akkor volt népszerűbb, amikor gyenge lábon álló adócsökkentést ajánlott a kormány pénzszükségének idején, hanem amikor kimutatta, hogy magasabb adóra van szükség. A mai helyzet nem Pearl Harbor hadi szükséghelyzete, hanem inkább olyasmi, mint a kövér ember lefogyási szüksége, a testsúly előirt kontrolja. Ha az ember 30 éves korában sokat eszik, büntetése nem következik be egy hónap, vagy egy év múlva. Nem határozható meg bizonyossággal a kritikus határ-pont... addig, amig jóval később, mondjuk 55 éves korban beüt egy szívroham. Azt pedig mindenki tudja, önmagára névé, hogy nem könnyű mérsékelten étkezni, nem könnyű mértéket tartani — de ha megértjük, hogy szükséges, akkor mégis csak megy az...” így vitatkoznak. Bizonyára folyik a vita társadalmi körben, családi körben, lényegileg hasonlóképpen. A valószínű az, hogy nemsokára elcsendesül — az az amerikai nép összefog, hogy saját érdekében sikerre vigye a mérséklet és a takarékosság nemzeti programját. Castillo ellenzi a törvénytelen bevándorlók alkalmazóinak megbüntetését WASHINGTON, D.C. - Leonel Castillo mexikói származású amerikai, aki valószínűleg az Immigration and Naturalization Service vezetője lesz a közeljövőben, ellenzi azt, hogy megbüntessék azokat a munkaadókat, akik illegálisan Amerikába érkezett munkavállalóknak munkát adnak. Mr. Castillo azzal érvel, hogy a megkülönböztetés káros hatással lenne a többi spanyol származású munkásokra, mert a munkaadók velük szemben is gyanakvóak lennének. Castillo a jelenlegi törvényeket kielégítőnek találja. Castillo a Senate Judiciary Commettee elé fog kerülni és ha a szenátus jóváhagyja, akkor Leonel Castillo, aki jelenleg Houston város ellenőre, az emigrációs szervezet első mexikói-amerikai vezetője lesz. A külföldiekkel kapcsolatos problémák egyik legfontosabbikja az, hogy a munkavállalók minden további nélkül alkalmazzák az illegálisan ide érkező mexikóiakat. Ezeket a munkaadókat Mr. Castillo szerint nem lenne szabad megbüntetni. A munkaügyi miniszter, Ray Marshall viszont azt hiszi, hogy a mexikóiakkal szembeni diszkrimináció megoldható lesz úgy, ha minden amerikai munkás személyazonossági igazolványt hord magánál. A. Szovjet 10 billióval tartozik % WASHINGTON, D.C. — A Central Intelligence Agency tanulmánya kimutatta, hogy a Szovjetunió 10 billióval tartozik Amerikának és a többi nyugati országoknak, s hogy évente közel 500 millió kamatot fizet. A jelentést Henry Jackson washingtoni demokrata képviselő látomazta és azt mondotta, hogy a Szovjetuniónak és a ’kelet-európai országoknak nagy erőfeszítésükbe kerül a kölcsön törlesztése és a kamatláb kifizetése. A képviselő sürgeti az adminisztrációt, hogy egy tüzetes tanulmányt, felmérést készítsen a szovjet és a kelet-európai országok eladósodásáról. Menekülésre készen ADDIS ABABA, Ethiopia — Ebben a kelet-afrikai országban maradt néhány misszionárius és más amerikai felkészült arra, hogy sürgősen elhagyják az országot, ha a marxista kormány erre kényszeríti őket, mint ahogy 30° honfitársukkal is történt. Ed Mason, az Amerikai Déli Baptista ethiópiai missziójának igazgatója azt mondta, hogy kollégái a fővárosban gyűltek össze az esetleges eltávozásra. Helikopter-tragédia JERUZSÁLEM — Egy izraeli katonai helikopter lezuhant és elégett, a Jerikó környéki éjszakai gyakorlat során. A katasztrófának 50 ejtőernyős és négy személyzeti tag esett áldozatul. A szerencsétlenség okát kutatják, és nem tartják valószínűnek, hogy ellenséges golyó okozta volna a helikopter leesését. Izrael honvédelmének történetében ez volt eddig a legsúlyosabb légikatasztrófa. Vance figyelmeztet WASHINGTON, D.C. - Cyrus R. Vance külügyminiszter azt üzente Zulfikar Ali Bhutto pakisztáni miniszterelnöknek, hogy az Egyesült Államok további nyilvános támadása megrontja a két ország közötti kapcsolatokat. A Külügyminisztérium nyilvánosságra hozta, hogy Vance táviratot küldött Bhutto-nak, aki azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy országuk politikai ellenfeleit támogatja és beleavatkozik az ország belügyeibe. Uj kémszolgálati felügyelet, 3 taggal WASHINGTON Carter elnök eltörölte a „Foreign Intelligence Advisory Board”-ot. Helyére uj hírszerzési és kémszolgálati felügyeletet állított. Tagjai: Thomas L. Farmer, William Scranton és Albert Gore. Farmer, közismert washingtoni ügyvéd, valamikor tagja volt a CIA-nek; ő lesz az uj intézmény elnöke. Scranton tudvalevőleg volt pennsylvaniai kormányzó; republikánus, tehát a Board pártonkivüliségét jelképezi. Gore hosszú éveken át a Szenátus legbecsültebb tagjai közé tartozott.
