Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-04-21 / 17. szám
I MAGYAR HÍRADÓ BÉCSI NOTESZ Irta: KLAMÁR GYULA Gyásza van Burgenlandnak: 37 éves korában elhunyt — váratlanul — dr. Láng László. Burgenlan tartományfőnökének, Kéry Tivadarnak a személyi titkára. Mint 56-os magyar került Ausztriába és tehetségével, szorgalmával verekedte fel magát a burgenlandi Landesregierung-hivatalba ahol, aztán az ugyancsak magyar származású Kéry Tivadar maga mellé vette. Láng László természetesen nagy támogatója volt a magyar kívánságoknak az Klamár Gyula Eisenstadt-i kormányban, halála fájdalmas csapás a magyarság számára. A halál egyébként az elmúlt hetekben bőven aratott az osztrák főváros magyarjai között. A legutóbbi halálesetek között meg kell említeni Beliczey Miklós volt békés megyei főispán halálát, amely 76 éves korában érte el. Vele a bécsi magyar társaság egyik legtekintélyesebb alakja szállt sírba. Ugyancsak vesztesége a magyar társadalomnak Reményi István halála is, 82 éves korában hunyt el az Irgalmasok bécsi kórházában. Valaha Nagyváradon, később Budapesten volt utazási irodája most, Bécs belvárosában pedig banküzletekkel foglalkozott. *** Az osztrák statisztikai hivatal még mindig nem tette közzé az anyanyelvi népszámlálás Bécsre vonatkozó adatait és igy az sem állapítható meg — amire különben annyian kiváncsiak már — hogy mennyi magyaréi Bécsben, illetve egész Ausztriában? Egy katolikus körökből származó felmérés szerint mintegy 70 ezerre tehető a magyarok száma, de ebből az adatokból kimaradtak a reformátusok, evangélikusok és nem tartalmazza természetszerűleg a Bécsben szép számmal megtelepült zsidóvallásu magyarokat sem. ök sem lehetnek kevesen, aminek ékes bizonyítéka, hogy a bécsi izr. hitközség főrabbija magyar: Dr. Eisenberg Béla, volt győ főrabbi, azonkívül magyar a leghíresebb bécsi izr. szabadkőműves páholy elnöke: Dr. Hacker Iván, volt szombathelyi ügyvéd, aki a nemrég megtartott bécsi hitközségi választások során is alig maradt le az elnöki pozícióról. — Pünkösdkor nagy találkozó lesz az osztrák fővárosban: a Csehszlovákiából a II. világháború után elüldözött szudétanémetek találkoznak Bécsben. Sok tízezren érkeznek a találkozóra, ami ellen a csehszlovák lapok és a szovjet újságok is vétót emeltek, de a tiltakozást mind az osztrák kormány, mind pedig a parlamenti ellenzék vezetői visszautasították azzal, hogy az egész világon rendeznek hasonló összejöveteleket, miért éppen az osztrák fővárosban kellene megtiltani? Mellesleg: a több mint százezer szudétanémet bécsi találkozója kitűnő üzlet is az osztrák vendéglátóiparnak és márcsak ezért is fontos Ausztria számára. Burgenland évről-évre kedveltebb lesz az idegenek előtt, akik pusztát, tavat, madárvilágot, karámot, cserényt, gémeskutat akarnak látni és mellette kiváló zamatu borokat inni és a magyaros konyhát élvezni. Burgenlandban növekedett a legerősebben a multévi idegenforgalom; mig máshol 4,8 százalék volt átlagban az emelkedés, addig Burgenlandban meghaladta az 5 százalékot. Abszolút számokban kifejezve: 1976-ban több mint másfél millió vendége volt a Magyarországgal szomszédos országrésznek. Mondani sem kell talán, hogy a vendégek között igen sok a magyar, aki a régi világ nyomait keresi Dél-Burgenlandban, ahol zavartalanul megmaradt a mai napig, bár az emberek egyre fogynak belőle, de a házak, a falak, a kertek még mindig azok, amik talán még az első világháború előtt voltak. A Fertő-tó szépsége is teljes pompájú, élvezhető télen-nyáron, tavasszal és ősszel egyaránt. *** A magyar operettvilág egyik üdvöskéje volt hosszú éveken keresztül Bársony Rózsi, akinek a Notesz irása-közben értesültünk váratlan és különös körülmények között bekövetkezett haláláról. Bársony hosszú évek óta az osztrák fővárosban lakott és felesége volt Schustek Györgynek, aki francia kozmetikai gyárakat képviselt az osztrák fővárosban. Bársony Rózsit egy svájci utazásából hazatérve érte a váratlan halál: Beszállt a pályaudvar előtt egy taxiba és amikor lakása előtt ki kellett volna szállnia a kocsiból, a taxisofőr megdöbbenve konstatálta, hogy utasa menetközben — valószínűleg szivbénulásban — meghalt. Bársony a két világháború között futotta be karrieijét Magyarországon és később külföldön, első férjével és partnerével: Dénes Oszkárral. A második háború után Bécsben telepedett le, de továbbra is sokszor szerepelt magyar és német színpadokon és a televízió-adásokban. A bécsiek különösen nagyon szerették a vidám kedélyű, pompásan táncoló Bársony Rózsit, akin egyáltalán nem látszott meg a kora, se a civil életben, sem pedig a színpadon, sőt ott a legkevésbé. FEHÉRIZZÁSU Megheveri a tavasz a földet, kigyüjtja erogén pontjait, megduzzadnak a dombok s a völgyek mélyülő kelyhe megtelik. Kirügyezik a nyakigláb-erdő, dárdavirág mutogatja magát, fehérizzásu szerelemtől őrjöngenek a mandulák. Gyárfás Endre SZILÁNKOK A nagy halak néha mérgelődnek, hogy az elnyelt kis halak szálkásak. *** Van, aki mindenkinek megadja az elsőbbséget, mégis mindig karambolozik. *** Nem mondhatnak annyi jót rólunk, hogy ez újság lenne számunkra. *** A szemrehányás akkor ül igazán, ha dicséretbe öltöztetik. *** Uj munkahelyen ne beszélj a levegőbe ha még nem ismered a széljárást. *** A világ sokkal kellemesebb volna, ha a rossz emberekből jókat lehetne csinálni, a jókból pedig érdekeseket. *** Érdekes, hogy aki állandóan felfelé kapaszkodik, 9. OLDAL sohasem panaszkodik légzési nehézségre. *** Kárörvendő öreg: ,,Az ifjúság múlandó." *** Eddig a feleségemmel aludtam, most altatóval. *** — Ha esetleg megsértettem volna önt, ezennel a nyilvánosság előtt kijelentem, hogy szándékosan tettem. *** Balszerencse az, ha valaki elefántra vadászik, s szúnyogot lő. *** Az talán még nem volna baj, hogy buta, csak ne hallgatna mindig az eszére. *** Be kellene vezetni, hogy a képesség határainak túllépésénél határőrök legyenek. HÁROMSZOR LÁTTAM FERENC JÓZSEFET (Folytatás a 8. oldalról) A mai napig sem tudom megmagyarázni, hogy minden miért történt igy, de igy történt. A kalandot baj nélkül úsztunk meg és ez volt a fő. Nem tudóm, csináltak-e képeket erről a diszmenetről, de arra büszke vagyok, hogy Attilával mi ketten voltunk az utolsók, akik a Habsburgoknak ezt a soha meg nem ismételt, páratlan diszfelvonulását saját személyünkkel fejeztük be. Ha vettek képeket, kettőnknek rajtok kell lenni. Se Ferenc Józsefet, se Attila barátomat k nem láttam többet. Válaszúton a tudományos kutatás N (Folytatás a 8. oldalról) KÉRDÉS — Olyan érzés mutatkozik, hogy a tudomány nagy bajban van. Tényleg keresztuthoz érkeztünk? VÁLASZ — Igen. Útkereszteződéshez értünk, és most vagy folytatjuk tovább utunkat az amerikai nép vállalkozó szellemének természetes vonalán, vagy pedig visszavonulunk és a konzervativizmus útját járjuk. Úgy vélem, hogy ez utóbbi választás sokkal szerencsétlenebb volna. KÉRDÉS — Van-e jelentős tudományellenes hangulat az országban? VÁLASZ — A közvéleménykutatás nem mutat semmi erősebb tudományellenességet. Azonban az a véleményem, hogy van bizonyos kiábrándultság, mivel az emberek azt gondolták, hogy a tudomány által minden probléma megoldható. KÉRDÉS — Valamikor vezettünk a tudományban, és most az U.S. kezd elhalványulni. Tényleg másodranguak lettünk a tudomány terén? VÁLASZ — Nem. Úgy gondolom, nagyon világos, hogy nem lettünk másodranguak. Az emberek azonban aggódnak, mert sok ország kezd bennünket utolérni. Még mindig vezetünk, de már sok versenytársunk van. Külpolitikánk része az elmúlt 15—20 év során éppen az volt, hogy a világot bátorítsuk a felzárkózásra. Politikánk óriási mértékben sikeres volt: Japán, Nyugat-Európa, a Szovjetunió valóban jó tudománnyal és technikával rendelkezik napjainkban. Dr. Aradi Miklós t
