Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)

1977-03-31 / 14. szám

16. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ TATABÁNYAI KÉPESLAP VÁROS FÜSTBEN ÉS FEKETÉBEN TATABANYA, Komá­rom megye — Mindenki ellá­gyulva gondol vissza ifjúságára, ifjúsága városára: milyen szép volt, minden milyen szép!... Tatabányán nőttem fel. Még nem találkoztam emberrel, aki azt mondta volna rá, hogy „szép”. Én se tartom szépnek. Soha, gyerekkoromban se tartot­tam annak. Elvágyódtam onnan, vadul gyötrődve-gyűlölködve, az ifjúság kétségbeesett vágyakozá­sával vártam, hogy elszökhessek. Sikerült (huszonöt évvel ezelőtt). És azóta másról se tudok Írni mint Tatabányáról. A Vértes és a Gerecse találkozásánál, a két egymásnak futó hegyvonulat V-alaku völgyé­ben fekszik. Pest felől érkezve, az autóúton, föntről pillantok le rá: akár egy óriási, rendetlen hamutartó — ez jut most eszembe róla —, tele csikkel, rosszul elnyomott cigarettavé­gekkel, ágaskodó gyárkémény­­szivarokkal, és minden homályo­san látszik, füstben dereng, szürke párában fuldoklik, mint­ha a város örökké egy tűzvész utáni pillanatban pihegve, a megsemmisülés küszöbén. Le lehet oda menni? — lehet ott élni? — egyáltalán vannak ott emberek? — szorul el szivem a városba vezető lejtős ut tetején, lábam tétovázik a Trabant gázpedálján. Iparváros. Iparvidék. Mióta elkerültem onnan, éltem szép városokban, az édes Sopronban, a pezsgő Pécsett, határőrként évekig barangoltam a nyugati határvidék alpesi rengetegeiben és a Dráva elva­dult nádas-fűzfás-mocsaras ki­öntéseiben, húsz éve Pesten lakom, ebben a sivár és kacér nagy városban, majd egy évtize­de pedig Balatonfüred a nyári szálláshelyem, a szelid nyuga­lomnak ez az opálos öble — de Tatabányától nem szabadulha­tok. Úgy él bennem, kigyógyit­­hatatlanul, mint egy öröklött betegség. Durván hangzik ez? Sértőn? Kegyetlenül? Mit te­gyek, meggyőződésem, hogy mindnyájan ifjúságunk, annak a bizonyos első két évtizednek, a betegei-foglyai vagyunk, annak emlékei belénk égtek, meghatá­rozták életünket, jellemünket, gondolkozásunkat. Más talán elkaparhatja ezt önmagában. Az iró nem teheti. Végzetes öncson­kítás lenne. Újra és újra visszatér emlékeihez. Megpróbáltam onnan elszök­ni. Nem sikerült. Nagy ravaszul, huszonöt évvel ezelőtt. Ma már nem menekülök Tatabányáról. Vissza se megyek oda. Hiszen el se jöttem. A város bennem van, velem él. Átalakult az én városommá, ami nem pontosan az, ami ott a Vértes és Gerecse tövében lélegzik. Saját Tatabányám van. Én teremtet­tem magamnak, (óvakodom leírni, könyveimben ezt bárki ellenőrizheti, hiszen nem ugyan­arról a helységről van szó.) Az én számomra fantázia-vá­rossá alakult Tatabánya, az én világmindenségem, ahol minden megtörténik, megtörténhet. Ho­vá lett a város, az az igazi? És az Újra forgalmas a Bécsi utca BUDAPEST — A háború előtt a Belváros egyik legszebb, legforgalmasabb üzletutcája volt a Bécsi utca, ahol egymás mellett sorakoztak a selyemáruházak, a szövetüzletek. Az ostrom után a Belvárosnak ez a része is romokban hevert és az újjáépítés egészen más jelleget teremtett a Bécsi utcában. Két tervezőinté­zet, irodagépjavitó vállalat fog­lalta el az újjáépített üzlethelyi­ségeket és a leghosszabb fronton a Jelmezkészitő és Kölcsönző Vállalat rendezkedett be. A régi kereskedelmi jelleget e nagy múltú utcának nem sikerült visszaszereznie. Most mintha valami mozdul­na ebbe az irányba. Az egyik tervezőintézet — amely nagy területet, sok helyiséget vett igénybe a Bécsi utca és a Fehérhajó utca sarkán — már elköltözött és a felszabadult helyen lakberendezési áruházat nyit a Bizományi Aruház. a régi telep? Eltűnt, megsemmi­sült elpusztítottam és újra meg­teremtettem magamnak. Néhány évvel ezelőtt elvetődtem a hatos telepre, amit lebontot­tak. Ifjúságom színhelye volt. De süllyedt alatta a föld, a régi rosszul tömitett aknák odalent beomlottak, és magukkal rántot­ták a fenti világot. Tatabánya, tudnom kell, fütyül rám, éli a maga életét. Uj város épült, hegyvonulatnyi mo­dern házzal. Ma ez az igazi, az élő város. Amihez már nekem semmi közöm. Kilökött magá­ból. Elszökni akartam, és ő tűnt el előlem. Mindörökre. Kincsesbánya egy ház alatt PÉCS, Baranya megye — Pécs belvárosában, a Jókai tér 7. számú ház alatt valóságos „kincsesbányára" bukkantak a muzeológusok. Mint már annyi­szor az utóbbi időben, most is a pincemunkálatok vezettek nyomra. Az aknamélyitők egy pince feltárása és megerősítése során régi, színes cserepekre bukkantak, s a leletről értesítet­ték a Janus Pannonius Múzeu­mot. Kárpáti Gábor régész megállapította, hogy XVIII. századi kerámiáról van szó. Az aknamélyitők 2X2 méter és 7—& méter mély üreget tártak fel, amelyből nagy tömegű cserép­anyag került napvilágra. A muzeum tiz vesszőkosámyi lele­tet gyűjtött össze, benne ép edények és sok olyan darab, amelyekből a restaurátorok újjá tudják majd alkotni a kerámiá­kat. Kárpáti Gábor feltevése szerint a közelben kerámiamű­hely dolgozhatott ezelőtt kétszáz éve. Számos olyan cserepet talált ugyanis, amelyen látszik, hogy égetés közben elrontották és hulladékba került. Ugyanakkor szép, kifogástalan edények is előkerültek, ami viszont arra vall, hogy a műhelyhez csatlako­zóan bolt is működhetett. — A jövőben nem kell rettegni a fogfurástól. Kél foggyószász, a bostoni dr. Goldman és dr. Kronman módszerével vegyi utón feloldható és eltávolítható a fog romlóit része. A rossz fogba bespriccelik az úgynevezett GK- 101-nek nevezett anyagot és l^is idő múlva már csak öblíteni kell. Az egész kezelés nyolc percig tart és teljesen fájdalommentes. KÜLÖNLEGES RECEPT Sajtos csirke. Egy nagyobb megtisztitott csirkét négyfelé vágunk, megsózzuk, majd pár perc után bedörzsöljük egy kis fokhagymával és bekenjük ketchuppal. Tűzálló edénybe tesszük, amelyben fél deci olajat előzőleg megforrósitunk. Kevés viz hozzáadásával puhára párol­juk. A csirkedarabokat megfor­dítjuk, megszórjuk reszelt sajt­tal, és a sütőben pirosra sütjük. Szalonnás csirke. A megtisz­titott csirke fejét, lábát, szárnya­­végét levágjuk, kívül, belül besózzuk, kevés törött borssal meghintjük, s vékonyra szeletelt füstölt szalonnával beborítjuk. A szeleteket cérnával vagy spékelő­­tűvel erősítjük a csirkére. Egy lábosban egy kanál zsírt megfor­rósitunk, ráteszünk 20 deka vegyes, karikára vágott zöldsé­get, egy egész hagymát és a csirkét, puhára pároljuk. Ha már megpuhult, a csirkét kivesszük a hagyma nélkül, á zöldséges zsírt átnyomjuk bur­gonyaáron, kevés tejföllel, cit­romlével megizesitjük és felfor­raljuk. A csirkéről leszedjük a szalonnát, felszeleteljük, vissza­_______ tesszük a mártásba, mellé . «WWWWWWWWWW tesszük a vékonyra metélt szalonnát is. Rizzsel tálaljuk. Jó étvágyat! BOLDOG HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KIVAN A KOHUT SHEET METAL CO., Inc. 191 Hamilton Street New Brunswick, N. J. Telefon: CH 7-5378 BOLDOG HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KIVAN A BRUNSWICK PHARMACY of NEW BRUNSWICK 163 FRENCH STREET NEW BRUNSWICK. N. J. Telefon: KI S-7672 A magyarság közkedvelt patikája Pontos kiszolgálás Terjessze lapunkat' BOLDOG HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KIVAN üzletfeleinek és a magyarságnak MAR-FRED Store Fixture and Cabinet Co, Stale Highway No. 18, East Brunswick. N. J. Telefon: CL 7-4163

Next

/
Thumbnails
Contents