Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)

1977-03-31 / 14. szám

2 OLDAL MAGYAR HÍRADÓ Magyar MAGYAR HERALb Egyesült magyar hetilapok — United Hungarian Weeklies Azelőtt: — Formerly: Magyar Herald (Magyar Hírnök) New Brunswick, N. J. Perth Amboy Herald (Híradó) Perth Amboy, N. J., Free Press( Szabad Sajtó) Passaic, N. J„ Independence (Függetlenség) és Jersey Herald (Jersey Híradó) Trenton, N. J, és Hungarian News (Bethlehemi Híradó) Bethlehem, Pa. Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday Posta elm: Mail Address: P. O. Box 27, ltow Brunswick I». J. Irodánk elme — Oiiice Address: SIS SOMERSET ST. NEW BRUNSWICK, N. J. 01*01 Szerkesztőség cime: — Editorial office, 222 Amboy Avenue, Metuchen. N. J. 0*840 Telefonszám: (201) 548-1369 Szerkesztő: LÁSZLÓ I. DIENES, Editor Előfizetési ára: egy érre $15.00: fél érre *«.00. Subscription: $15.00 per year; $8.00 for Vi year. Külföldre $20.00 egy erre. Foreign Countries $20.00 per year. Egyes szám ára 80c. Single copy 30c. Second class postage paid at New Brunswick. N. J and at additional mailing office Indira Gandhi villái üresen állnak Washingtoni lóvéi írja: VÁNDOR PÉTER ÚJ DELHI, India - Két villa, melyekből Indira Gandhi miniszterelnök asszony fiával, Sanjayval kormányozta Indiát, bukásuk éjjelén néma és kihalt lett. Nem gyülekezett a tömeg az utcákon, mint annyiszor 1975 óta, hogy a Mrs. Gandhi által megszemélyesített uralkodó ren­det támogatásáról biztosítsa. Mrs. Gandhinak most nem volt mondanivalója, se hozzátenni­­valója ahhoz, amit a sajtó I képviselői kijelentettek: véget ért egy korszak, a Gandhi dinasztia uralkodása. Ahol Gandhi pártjának je­löltjei, a kongresszuspártiak megbuktak, hangos éljenzés tört ki. Mrs. Gandhi és még inkább a fia, egy dinasztiát képviselt, mely egyre inkább eltávolodott a parlamentáris formáktól. A demokrácia helyett megnyirbált parlamentáris kormányzatot gyakorolt anya és fia. A jelöltek és szavazók célpontja Gandhi fia lett, aki semmilyen kormányhivatalt nem gyakorolt ugyan, de kölönc volt az anyja nyakán. Az elmúlt választások alatt Mrs. Gandhi 110 000 szavazatot kapott, de 1971-ben ebből 55 000-et elvesztett. Fia ennél is nagyobb veszteséggel került ki a választásokból: 75 000-en sza­vaztak ellene. A Gandhi család, amely India történetében oly nagy szerepet játszott, amely függet­lenséget testesített meg, most kivonul India politikai életéből. Indira Gandhi 1966-ben lett miniszterelnök, atyja, Jawahar­­lal Nehru halála után, aki 1947-től 1964-ig állt India élén. Mrs. Gandhi félje, Feroze Gandhi jelentette a folytonossá­got 1960-ban bekövetkezett haláláig. Ettől kezdve a család szerencséje hanyatlani kezdett. A Kongresszusi Párt, amely egész Indiában súlyos vereséget szenvedett, arra kérte a párt­szervezőket, hogy Sanjay Gan­dhit ne jelöljék. Kél hél alatt két szomszédos állam vezetője látogatta meg Carter elnököt, Trudeau kana­dai miniszterelnök és Lopez Portillo mexikói elnök. Megje­lenésük drámai módon hangsú­lyozza azokat a baljóslatú fejle­ményeket mindkét országban, amelyek mélyen érinthetik or­szágunk jövőjét is. Mexikó elnökének az üzenete az volt, hogy ha a nyugati féltekén el akaiják kerülni a robbanást, akkor az Egyesült Államoknak és iparilag fejlett, viszonylag gazdag és jól ellátott szövetsége­seinek újfajta kapcsolatot kell kiépíteniük a túlnépesedett, fejletlen és szegénységtől sújtott déli államokkal. Mr. Lopez Portillo állitólag kijelentette vendéglátójának, hogyha Mexikóba nem változ­nak a körülmények látható módon az alatt a hat év alatt, amig elnöksége tart, akkor valószínű, hogy Mexikó demok­ráciája a fasizmus áldozatává válik. A mexikói elnök azt is elmondta, hogy Kongresszusa érdektelen vele szemben, és például a legutóbbi esetben a 435 tagú kongresszusi kar tagjai közül csak 150-en hallgatták meg beszédéi. A megbeszélések hátterébe, Mexikó kedvezőtlen kereskedelmi mérlege állott. Az elnök úgy véli, hogy országának problémája többé nem oldható meg csak külföldi segítséggel. Carter elnököt mexikói kollé­gája nem csupán újabb pénzügyi segitségre, újabb beruházásokra és különleges kereskedelmi meg­egyezésekre kérte, hanem még inkább arra, hogy változzék meg a mexikóiak iránti közeledés alapja az amerikaiak részéről. Amikor Carter elnök vacso­rán látta vendégül Mr. Lopez Portillót, szimpatikus és mosoly­gó magatartással mondta neki, hogy mint georgiai származású, meg tudja érteni a mexikóiak magatartását a „yenki imperia­lizmussal” szemben. Kifejezésre jutott ebben az a gondolat, hogy az amerikaiak nem engedhetik meg többé azt a luxust, hogy akár nemtörődömségből, akár tudatlanságból elfeledkezzenek szomszédjukról, amely. Lalin-A- merika kapujánál helyezkedik el, és még mindig úgy tekinthe­tő, mint a kontinens demokrati­kus államai között a legutóbbi. Egy ilyen nemzettel való bánás­módunkban jónéhány régi elgon­dolást fel kel számolni, és uj szemléletet kell kialakítani, hogy igy fonódjon össze Észak-Déllel egy inkább megértő, mintsem ellenséges kapcsolatban. BREZSNYEV KIROHANÁSA CARTER ELLEN TEHERÁN — Irán ritkán lakott részét földrengés rázta meg. A földrengés többször is érezhető volt és megrázta azt a kis szigetet is, ahol Shah Mohammed Reza Pahlevi vakációzott. MOSZKVA — A kommunis­ta párt vezetője, Leonyid I. Brezsnyev azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy az emberi jogok védelmének ürü­gyén beavatkozik a Szovjetunió belügyeibe. „Ha igy folytatja az amerikai elnök, akkor .elkép­zelhetetlen’ az amerikai—orosz kapcsolatok elmélyítése.” Azzal vádolja a Carter kormányt, hogy még mindig nem tudott kilábalni a választási kampánykor hangoztatott „em­beri jogok” kortesfogásából. A kétórás kremli beszéd alatt a 70 éves Brezsnyev a pulpitust verte és szinte kiabálta, hogy „elhajlók” hazájuk ellen véte­nek, az iperialisták eszközei. „Természetes, hogy az ilyen elemekkel szemben keményen járunk el a szovjet nép nevében, mert megsértik törvényeinket.” Lanyha taps volt rá a reakció. Néhány magasrangu szovjet államférfi annak a reményének adott kifejezést, hogy Cyrus R. Vance külügyminiszter szemé­lyes megjelenése enyhíteni fog a két állam között létrejött feszültségen. ' A moszkvai körök akkor kezd­tek „rossz szemmel” nézni a C arter adminisztrációra, amikor az elnök az emberi jogokért küzdők védelmére kelt. A kommunista párt titkára kere­ken kijelentette, hogy a Kreml addig nem fog megnyugodni, amig az amerikai elnök nem változtat hangnemet. „A mi országunkban nem tilos másként gondolkodni, nem bűn eltérni a többség véleményé­től amennyiben a bírálat jó szándékból fakad. Egészen más a helyzet, ha valaki eltávolodik tőlünk és aktivan a szocialista rendszer ellen uszit, szovjetelle­­nes magatartást tanúsít, megsér­ti a nép törvényeit és mivel itthon nem talál támogatókra, külföld­re fut és onnan destruál” — mondotta többek között Brezs­nyev. Lopott a szovjet karmester WASHINGTON, D.C. — Indianapolisban letartóztat­ok Victor Dubrovsky karmes­tert, aki Amerikában vendégsze­repei zenekarával. Letartózta­tása után hat óráig a városi börtönben ült Dubrovsky, aki egy áruházban „elemeit” (shop­lifting) valamit. Szorult helyze­téből a washingtoni orosz követ szabadította ki, aki kioktatta a helyettes rendőrfőnököt, Jack Cotleyt ezekkel a szavakkal: „Ö egy nagy szovjet állampolgár, aki a te országodnak a vendége és követeljük azonnali szabadon­­bocsájtását”. Az üzlet vezetősé­ge, ahol letartóztatták, elejtette a karmester ellen emelt vádat és arról se nyilatkoztak, hogy a szovjet vendég mit lopott. Polanskit vád alá helyezték LOS ANGELES, Kali 1 rnia — A mcggvilk I Sliar >n Ta c s/inés/nő férje ellen vada emel a bíróság: Mii -ni iprás és szodomia ellene a vád. Roman Polanski filmrendező egy 13 éves lány becs elcniee meg. A bíróság na rendbeli váda eme! a fi'mrende/ő ellen, az egy napig ar ó auukihallga ás k u án. P lai’ski kábi ószcrrel clal a a a kislány és nemi erőszak ■' köve e el raj a. A lány azzal. vi e el hazulról, h gy egy folyóirat részére fényképfelvételt kés/i róla. P tanski rendez c a ,,Rose­mary's Baby ” és a „Rcpul­­v n”- . Szabadlábai helyezek '500d llár biz si ék lefizc ése , !'e: éhen._____________ Hat centtel drágább a tej WASHINGTON — Carter elnök 9 százalékkal emelte fel a tej árát, ami annyit jelent, hogy egy gallon tej hat centtel lesz drágább. Carter úgy döntött, hogy nagyobb áremelést ad, mint amennyit a mezőgazdasági mi­niszter, Bob. S. Bergland szándékozott adni. Bergland a National Milk Production Fede­ration is csak 5 százalékos emelésra gondolt. Az elnök azzal indokolta a nagyobb áremelést, hogy a szárazság következtében a széna ára is lényegesen magasabb lesz. A betegnek joga van meghalni CHICAGO — A Harris Intézet ezúttal 1466 személyt kérdezett meg arra vonatkozóan, hogy a menthetetlen betegnek joga van-e meghalni. A megkér­dezettek 49 százaléka igennel válaszolt. Egyöntetűen igennel vála­szoltak arra a kérdésre is. hogy Karen Ann Quinlan szüleinek a lányukat életben tartó készülé­ket jogában áll-e eltávolítani, amit a bíróság is megengedett.

Next

/
Thumbnails
Contents