Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)

1977-03-10 / 11. szám

4 OLTJÁT, MAGYAR HÍRADÓ AZ UGANDA! TÖMEGMÉSZÁRLÁSRÓL EGY SZEMTANÚ RIPORTJA ANGOLA. Dél-Afrika - Hogy a nyugali világ, beleértve Amerikát is, miként könyveli el Angola elestél, az már nem sokat változtat azon a tényen, hogy Angolában a Marxisták jutottak hatalomra a kubai haderők orosz fegyvereivel. Az viszont vitán felül áll, hogy a szovjet-kubai intervenció (bea­vatkozás) befolyásolja a kong­resszust, mely már is leállította a két anti-marxista katonai cso­port katonai megsegítését. Az is tudomásukra jutott, hogy a kubai haderő tagjai igen gyenge katonáknak bizonyultak, ám ennek ellenére is ők lettek a helyzet urai. „Gyáván” kerülték a harcokat — mondja egy riporter és egy, a kubaiak ellen harcoló kereskedő. A dél-afri­kaiak 1975 óta megvonták a katonai sogiíségeí. Angola, ele-LONDON - Miután a londoni újságírók Lady Spencer Churchill anyagi nehézségeit szellőztették, az adományok tömkelegé indult meg felé. A 91 éves hölgy. Sir Winston Chur­chill özvegye, nem akar adomá­nyokat elfogadni,“' noha félje után csak évi 1352 dollár állami segélyt kap. Szerencsétlen vélet­len folyamán nem esik bele abba az uj segélytervezetbe, amely a volt államelnökök özvegyeinek évi 6357 dollárt biztosit. Az amerikai elnökök özve­gyeinek segélye évi 25 000 dollár. nül húztak ki onnan és a gépkocsi aljába dobtak. Megfe­ledkeztek rólam és egy katona­tiszt bukkant rám. A titkos­­rendőrségre vittek, majd Amin elé. akinek azt jelentették, hogy nincs vád ellenem. Így kerültem civiltáborba, ahol kiszabadí­tásomig maradtam.” sett, sőt mi több, valósággal orosz érdekszférába lökték azál­tal, hogy az anli-marxis’a ango­laiak rosszul voltak felfegyver­kezve és mit sem tehettek a kubai tankok, rakéták, légierők ereje ellen. Most, hogy a főváros, Luanda is elesett, a kubaiaknak a gerillák­ra kell összpontosítaniuk. A küzdő gerillák azt bizonyítják, hogy kevés katonai segéllyel Angolát megmenthették volna Kuba karmaitól, mert az is nyilvánvaló, hogy nemcsak An­gola esett el, hanem Keiet-Afrika biztonsága is. TERJED A HEROIN­SZENVEDÉLY EURÓPÁBAN BRÜSSZEL. Belgium — A kábitószerélvezet nemcsak amerikai probléma, hanem Eu­rópának is szembe kell néznie vele, és ami a legtöbb, mind fiatalabbak esnek a kábítószer élvezet szenvedélyébe. Párizs­ban, Rómában, Bonnban és Londonban folytatott interjúk során kiderüli, hogy mindegyik fővárosban emelkedett a heroin­­íogyas/tás, sőt már terjed a káonós/ei -szenvedély Hollandi­ában, Belgiumban és a skandi­náv országokban is. A rendőrség megpróbál együttműködni az Egyésült Államok illetékes szer­veivel és más európai kábítószer­­ügynökségekkel. Csak a legu­tóbbi hónapokban dollárok mil­lióit érő heroint koboztak el különböző európai repülőtere­ken. A jelek azt mutatják, hogy a heroin elsősorban éjszakai k'ubokba, kávézókba, a város tereire es iskolákba jut Európa szerte. Ennek egyik súlyos velejárója, hogy emelkedik az heroin használat nyomán bekö­vetkezett halálesetek száma is. Miután az amerikaiak kivonul­tak Vietnamból, a kábítószer­nek uj piacokat keresnek Euró­pában. Jelenleg Amszterdam a középpontja a kábítószer-csem­pészeknek, mivel az itteni törvények eléggé liberálisak és sok mindent megengednek. Az 50 százalékosan tiszta heroin, amit „barna cukornak" szoktak nevezni, Amszterdamból rend­szerint autón jut tovább más európai városokba. A határokon könnyen át lehet siklani a tiltott áruval, mert az ellenőrzés nagyon laza, főként a közöspiaci országok között. TEL AVIV — Egy ugandai fogságban levő szemtanú beszá­mol arról a 45 napi borzalomról, amit látott és amibe majdnem beleőrült. A szemtanú, mivel hozzátar­tozói élnek Ugandában, nem adia meg a nevét, de mindaz, amit elmond, hihető, mert a borzalmakat elmondó személy köztiszteletben álló valaki. A volt fogoly Kampalában született és egy nagyon gazdag család tagja, aki Amin uralomra jutása előtt közszolgálatban állt. Jelen­leg Nairobiban él és harminc éves elmúlt. Története a követ­kező: „1975-ben fogtak le Amin biztonsági szervei és a Makindye fogházba szállítottak. Hajnali háromkor zörgettek az ajtón, s mint imperialistát és a fehérek b rátját tartóztattak le. Egy teherautóba dobtak, ahol már legalább 40-en ültek a kocsi oldalához támaszkodva. Egyik sem szólt egy szót sem, térdeiket átkulcsolták és fejük mélyen a mellükre bukott. Hogy hová vitték őket, nem tudom. A névsorban az én nevem feketével volt írva, a többié pirossal, ami azt jelentette, hogy 24 órán belül meg fognak halni. Makindye-ben egy nagy terembe vittek, ahol legalább 200 fogoly volt összezsúfolva. Az őrök összekötötték kezünket, lábunkat és éjszakára így kellet aludnunk. Minden két órában bejött egy őr ellenőrizni. Mindennap kiválasztottak az prök néhány embert, akiknek a (cezébe kést és kalapácsot adtak azzal az utasítással, hogy öljék /agy ölesség meg magukat: „Segítsetek, mert már elfárad­tunk az öldöklésben és szeret­nénk megspórolni a puskago­lyót!' . Akiknek meg kellett halniuk, sírtak vagy nekitámadtak az öröknek és nekünk, akiknek meg kellett őket ölnünk. Én úgy öltem meg hármat, hogy jobb kezemmel a kést a szivüknek irányítottam, bal kezemmel befogtam a szemüket, hogy ne lássam könyörgő, irtóztató te­kintetüket. Szinte éreztem sze­mük kimeredtét a tenyeremmel. Körülöttem szétloccsant fejjel hevertek a foglyok, akiket a többiek már megöltek. Az őrök kihúzták őket a teremből. A 200 ember megölése elvette az eszemet. Egy reggel csak nevetgéltem és nem emlékeztem semmire. Így maradtam nyolc hónapig, félig élő, félig halott. Egyik-másik fogoly nekiment az őrnek, ha be volt^rugva, vagy kábítószert fogyasztott, “"de"“““ megtorlás borzalmas volt. Az egyik őr azt ismételgette, hogy ,én vagyok a te istened és addig élsz csak, ameddig én akarom’. Ez az őr a foglyokkal egymás orrát és fülét vágatta le. Nem sokkal ezután a Viktória-tóra tekintő táborba vittek, ahol Amin maga szokta a kivégzéseket végrehajtani. — Hát ez miért maradt életben? — kérdezte rám mutatva. Az egyik katonatiszt, mikor látta, hogy meg akarnak ölni, közbelépett és jelentette, hogy Amin hagyott életben. Másnap a Kafu folyóhoz vittek bennünket és összekötö­zött kézzel a krokodilusoktól hemzsegő folyóba dobták a foglyokat. Az egyik őr megcél­zott fegyverével, de a másik meglökte a könyökét s én a folyóba zuhantam. Eszméletle-A világ legdrágább városai HÁGA — A világ legdrágább városa Hága és a legolcsóbb Mexico City. A United Nation folyóiratá­­jelent meg ez az érdekes tudósítás. New Yorkkal hasonlí­tották össze a fenti két várost és kiderült, hogy Hágában 133 százalékkal többe, Mexico City­ben pedig 50 százalékkal keve­sebbe kerül az élet, mint New Yorkban. 91 várost hasonlitottak össze New Yorkkal és ezek közül a 18-ban drágább, 73-ban olcsóbb az élet, mint New Yorkban. New Yorkhoz viszonyítva a legdrágább városok: Conakry, Tokió, Genf, Brüsszel, Dakar, Koppenhága, Bécs, Bamako, Párizs és Jakarta. New Yorkhoz képest a legolcsóbb városok: Buenos Ai­res, Colombo. Khartoum, Val­letta. Nicosia, Georgetown, Port Louis, Bogota, New Delhi, Kairó, Bangkok, Pozsony és Suva Forgalmi rendőrnők MOSZKVA — Eddig még egyetlen egy nő tagja sem volt a forgalmi rendőrségnek. Az első GAI akadémiát, melyet a State Automobile Inspectorata vezet, ez évben hagyták el az újdonsült rendőrnők és máris beosztották őket a szovjet fővárosban. ANGOLA ELESETT A VÉDELEM ERŐTLENSÉGE FOLYTÁN Mondale a szovjet emberi jogok védőjével, Vladimír Bukovskival beszélget a Fehér Ház Roosevelt termében Lady Churchill nem fogad el adományt

Next

/
Thumbnails
Contents