Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-03-03 / 10. szám
20. OLDAL \l A <; N \|{ Ml It AIX) MÓRICZ ZSIGMOND: WRRO MEZŐÉ Hogy bánt el vele? A férfi hallgatott Vilma azonban valahogy megérezte, hogy brutalizálta Osszerázkódott Megszédult vele a világ Ha őt valaha megütöttek volna Maga nem ismeri, mi a nő szólt goromba bizalommal a férfi Az egy szörnyű találmány Aki olyan közelről ismén a nőket mint én Tudja, a nő alapjában véve valami állat Nem több mint egy nőstény állat, csak éppen beszélni tud De nem azt teszi, amit mond amit beszel hanem azt. amit az a nőstény állat tesz. aki nem tud emberi nyelvet Ha a praxisomban nőkkel volt dolgom, én azokkal nem is törődtem különben, csak egy móri szerem volt velük Úgy nézni őket, mint az állatokat Például nem volt még eset rá, hogy egy nőbúnosböl emberi vallomást lehetett volna kivenni, vagy egy női tanú bármit mond is, akár terhelőt, akár nem terhelőt, hogy én azt egy pillanatig is komolyan vettem volna. Én csak azt néztem, hogy mint állat, milyen fajhoz tartozik Emse. vagy kecske, vagy béka. aszerint fogadtam a vallomásukat Az semmi, amit mond a nő Valamit akar Azt kell megtudni, hogy mit akar Akar vagy nem akar Vilmának lúdbőrozott a háta Mért mond ez neki ilyen szörnyűségeket ? Mit akar 7 Nem saját magáról beszél ez, hogy valaki állat? s hogy nem azzal kell to rődni. mit mond, hanem, hogy mit akar ?- Három éve annak, hogy maga mitőlunk olyan hirtelen el ment?... - mondta neki A férfi elhalványodott A szeme lobbot vetett Mért emlékezteti őt ez a nő a most három éve félbeszakadt szerelemre 7 Vilma kinézett az ablakon Az ablak alatt gombakár. volt. s annak a kerek lombja éppen az ablakot takarta Poros és zsugorodott levelek voltak a száraz, vékony, sűrű gallyakon, s hervadtan hullott már a sárguló apró levél, pedig még nyár dereka sincs- Mért kérdi ezt? mondta rekedten a főkapitány.- Hhh... mért - mondta Vilma , asszony vagyok, nem az a fontos, mit mondok, hanem az. hogy mért7 A férfi lihegve nézett Szederjes volt az arca. s fekete szemei villogtak, égettek, mint a farkasé- Azért hagytam ott olyan hirtelen, mert szerelmes voltam, s nem állottam jót magamért hogy mi lesz Vilma mosolytalanul nézett maga elé; nem is hallotta, nem is bánta, mit mund ez a férfi De a nézéséről az ura jutott eszébe a szegény ugyanígy nézett rá de még gyilkosabban, mikor ő azt kérdezte tőle egyszer a napokban mért hagyta el pűnköso éj szakáján: - Magának gyöngédség kell, s nem állok jót magamért, mikor töri szét a rácsot a vadállat Érdemes élni? Ennyi hát az élet? Ezért élni, s ezért meghalni? Innen indul ki, s ide jut a férfi élete, s erre való a nő? Felbiggyesztette a száját, oly fájdalmasan tiszta bánat. És most, ahogyan visszanézett, hosszú sorát látta a férfiszemek ilyen fel - villogásának - ezért? Fázósan összehúzódott: neki nem kellett, őbenne ez sose volt ö tiszta volt, tisztának érezte magát Ezen a poklon túl kereste, várta az életet.. S az a szegény ott ment tönkre mellette, elégett és kedvét veszítette. Roncs lett Céltalan élet.. Miért? .. S itt ez az idegen férfi, akit gyűlölt.. Vagy azt is gyűlölte? . Gyűlölte, mert kínozta .. Mindeniket gyűlölte, akiben ezt a lángot észrevette. Ketten ölték meg magukat érte.. Az elsőt is, aki még kislánykorában üldözte ezekkel a szemekkel... Kielégult, mikor meghalt... Félt. iszonyodott, reszketett a következményektől, de titokban kielégült és kacagott a könnyek alatt S mikor a má sodik ember agyonlőtte magát az ajtaja előtt, ugyanaz ismétlődött benne Félelem, rémület és kacagás... Erre a férfira nézett, s ahogy nézte, kimondhatatlan vágy volt benne áz után a gyot rődő, rémületes és titokban kacajos érzés után Leereszkedett szempillákkal nézte Mondja... Papp... azóta, hány nő volt. . az életében? A férfi elsápadt- Az mindegy - mormogta Vilma mosolygott- Maguknak mindegy Maguknak, férfiaknak Nekünk nem mindegy Nekünk, nőknek.- Én belevetettem magamat az életbe mondta a férfi vadul. Mindent. Egyiket a másik után. Mindenfélét. Még a felesegemet is. Ha azt az egyet nem lehet, akit akarok, akkor mindegy. Akkor az egész világot.- S az jó? A férfi megtorpant. A szája is megnyílt.- Nem - hörögte.- Akkor mért? A férfi hallgatott. Még az elébb úgy érezte, most azonnal megragadja, széttiporja ezt a nőt. Most egy pillanat alatt vége volt minden hőségnek, s csak szégyellte magát.- Nem tudom.- Azért, mert szabad?... Mert maguknak férfiaknak lehet?- Maguknak is lehet.- Mi?- Ugyanaz- Hogy?- Senkiről sem beszélnek annyi pletykát...- Mint rólam? - kiáltott a nő, és szédült. Ily nyílt és vad támadásokat nem kapott soha életében., mint ettől a durva férfitól most S belement a harcba. Gúnyosan szólt: - Ez bőszítette meg? Mindenki? Csak maga nem?! Oly véghetetlen gúnnyal nézett rá. Ebben a pillantásban az egész férfinem megvetése benne volt. A férfi bámulva nézett föl. Egyszerre, egy pillanat alatt tökéletesen megváltozott minden benne, az asszony körül... Lehetségesvolna?.. Hogy az egész csak pletyka?.. Hát hiszen sport volt az Avarynéról pletykálni. . Lehetséges az, hogy ez az aszszony tragikus ártatlansággal gyászol? Előrehajolt, és döbbenetes aggódással mondta:- Igaz. vagy nem igaz? Az asszony beteges pici hangot adott, s kinézett az ablakon. Milyen hamar hervadnak a levelek - mondta- Erre feleljen; igaz, vagy nem igaz? Hisz az ura párbajozott magáért, hiszen emberek költöztek el a megyéből maga miatt Családok lettek boldogtalanok, asszonyok lettek földönfutók, férfiak öngyilkosok. Vilma sokára azt mondta:- Egyszerre csak összezsugorodik, s akkor a legkisebb szellőre lehull. A falevél.-Tudja, hogy én mi tudtam volna magáért lenni? - szólt a főkapitány. Vilma nem kérdezett semmit, csak nézett. Nagy szemeivel komolyan, s a férfi elveszett a nagy szürke szemek imbolygó lápvilágán. Mintha belesullyedt volna ebbe a zöldes fényű távolságba, a vére kigyúlt, s érezte, hogy süllyed, süllyed a ná dasban .. S elvesztette a gondolatát, el a szót, amit ki akart mondani, s már csak emlékben élt, mintha nem is élne Valami iszonyú bánatot érzett- Ha egy nő szeret egy férfit, akkor az a nő él és vidám és mindenkivel tud nevetni és csacsogni és kedves lenni, mert a lelkében boldog... A férfiak nem érthetik azt meg, hogy a nő csak abban az esetben érzi magát függetlennek s mindenkivel szemben fesztelennek, ha tudja, hogy szeretve van? Akkor lehet Akkor úgy érzi, hogy olyan szabad, mint a madár De a madár is visszajön estére a fészkébe. Nem? (folytatjuk) (66) A végidő színpadán egy ujabb{ hatalom jelenik meg (Dán.11:36—45) ismertető jelei: 1.) A maga tetszése 'szerint cselekszik. 2.) Felmagasztalja' magát minden isten felett. 3.) Az, istenek Istene ellen is vakmerőén szól. 4) Nem gondol atyáinak isteneivel. 5) Nem gondol az asszonyok kedvencével1 — elválás, aborció, együttélés —, tehátí a házasélet rombolása. 6.) Nem gondol, egy istennel sem. 7.) Mindenek főiébe helyezi magát. 8.) Tiszteli az erődök1 istenét (nyers katonai hatalmat). 9.)< Idegen istenek nevében cselekszik. 10.), A földet elosztja jutalom gyanánt. 11.) £s kezeit az országokra veti st. stb. Helyszűke miatt nem sorolhatjuk fel a többi 10 ismertető jeleit. Egy uj, ateista forradalmi államigazgatási fiússal ismerkedünk meg ebben a róféciában, amely először a francia1 iorradalommal mutatkozott be. János, Jelenések 11:7—11 versei az ateista forradalmak előretörését írja meg, ahogy azt a történelem is igazolja a' francia forradalom kezdetétől fogva. 'E.G.W.: The Great Controversy, p. 268—9. A francia forradalom eseményei miniatűben szemléltetik azt az' lateista erőszakos államuralmat, amely ,,a végidőben” világuralomra tör. Mik, azok a fejlemények napjainkban, 'amelyek világviszonylatba is ebbe az úrányba, ennek a próféciának a' .beteljesedéséhez vezetnek?Röviden: 1.), Hatalom és pénz centralizálása. 2.) 'Szövetkezés a ,,kiváltságosak” gazdagságának növelésére. 3.) Szövetkezés a1 iszegények részéről saját érdekeik, megvédésére. 4.) Nyugtalanság, lázadás, vérontás lelkülete. 5.) Ugyanazoknak a tanoknak a világszéles terjesztő-1 ise, amely a francia forradalomhoz, vezetett. „Mindez arra irányul, hogy az( egész világot egy olyan küzdelembe 'vonja, amely hasonló a Franciaországot ímegrázó (ateista forradalom, ahol a, terror uralkodott) küzdelemhez.”. E.G.W.: Education, p. 228. ' Ez az uj, hamarosan világuralomra jutó hatalom, bár magába foglalja' majd a hamis vallomásokat, de több lesz, mint csupán egyházi hatalom. Kereskedelmet, filozófiát és katonai hatalmat is gyakorol. Egyes körökben1 már is megvalósíthatónak tartják a szocialista világ-állam létrehozását, amely a szentföldón székelne. Ezen uj irányzattal harmóniában a római' ikatolikus egyház is hosszú antibolse-, vista álláspontjával szemben a ,,coexistencia” uj irányvonalát követi. A 'détant nemcsak a szekuláris államha-' talmak, de sajnos több egyház ideológiájára is jellemző. Unfolding Daniels. Prophecies, p. 163. De Istennek mindig is volt és lesz egy népe, a szent' maradék, akik egyedül a Szent írást fogadják el életük és hitük alapszabályául. Válaszd te is kedves olvasó, hogy te is ezen szent maradékhoz tartozz. Ezen próféciák rendkívüli fontosságára' való tekintettel ajánljuk: S5.00-os könyvünket — Unfolding Daniels Prophecies. P.O. Box 322, Perth Amboy, N.J. 08861. Tel.: 201-251-2318' Botanaky Igor, HIRDESSEN LAPUNKBAN!
