Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)

1977-01-06 / 2. szám

M AGY AR.’ H Hl ADÓ

rrj-'. i

„„i----j*r

¥ AGY AKI/JAK:

BARANGOLÁS A CSERHÁTI DOMBOK ALATT

Ipolytarnóc, Benczurialva, Szécsény, Rimóc. Találomra kiválasztott útvonal Nógrád megye észak részén. A Cserhát borongós dombjai és az Ipoly határfolyó innenső partján talál hatók meg e helységek, eg}’máshoz közel.

Tavaszi nap mosdatta a pelyhedző tájat. A friss-zö! 1 levelű fák még maguk alá engedték a fényt. Végig az Ipoh mellett autóztunk. A földeken mindenütt dolgoztak.

Palóc népviseletü asszonyok krumplit vetettek. A kicsirázott burgonya ládákban állt a föld szélén. Vágtak egyet a kapával, kis gödörbe hullt a krumpli.

Ösnyomok — minden nyom nélkül

Feltűnt Ipolytarnóc. Itt 'alálták meg Magyarország legnevezetesebb földtani és őslénytani kincsesházát: masztodonok, ősorrszarvuak, ősszarvasfélék és ősmadarak megkövesedett lába nyomát. Ezen a helyen, ahol a Botospatak csörgedezik, vagy 25 millió évvel ezelőtt forrás volt, és az ősállatok csapatostul jártak ide inni. A közelben tűzhányó tört ki és finom forró hamuval borította be ezt az ősvilági homokpadot, az időközben megszilárdult hamuréteg igy őrizte meg a lábnyomokat.

Felszuszogtunk az emelkedőn. Határőrökkel találkoztunk. Száz napjuk van még hátra — újságolták. Elkísértek minket. Egy patakon botorkáltunk keresztül. A viz befolyt a cipőnkbe. Rozsdás, olvashatatlan táblák jelezték, hogy a helyszínre értünk. Elég nagy egyenes plató. Félkörben kerüli meg a patak. De hát semmit sem láttunk, mert földdel volt letakarva. Benéztünk a pincébe, ahol a megkövesedett ősfát őrzik.

Minden évben fekete bárány

Alig pár házas kis falu Benczurialva. Mintha ott felejtették volna a Cserhát dombjai között. Még a közepes térképekre is alig iiják ki a nevét. Itt élt Benczúr Gyula, a festőművész. Síremléke is ott van a kis temetőben. Körbejártuk a kriptát, átugrottuk a kis vaskerítést. Árnyékoltak az emlékmű fölé magasodó fák.

Birkanyáj legelt a kis temető mellett. Mi, régi vándorok már nem csodálkozunk egy birkanyájon, de ez mégis különös volt.

Egy fekete bárány vezette a hófehér nyájat. Egy fekete kost, egy fekete jerkét nem láttunk, de még tarka birka sem legelészett, csal ez az egy fekete bárány sötétlett és vezérlett. Utánabotorkált a nyáj. Leghátul meg a fekete pumi. Megkérkeztem Riczi Lászlót, a 66 éves juhászt, hogy honnan ez a fekete jószág. Botjára támaszkodott.

— Itt ellette az anyja. Minden évben születik egy fekete bárány. Senki sem érti. A tsz vezetősége meg már dühös, mert minden évben világra jön egy. Pedig ahogy husosodik, levágják. Erre makacsul a következő évben is akad egy. Hát furcsa, ! 1?

— Mit „szól” a nyáj hozzá?

— Nem nagyon tűrik. Ezen is van külön, elöl mindig. Csak az anyja szereti, de az szinte birkától szokatlanul is, nagyon szereti.

— Ezt is levágják majd?

— Biztosan. De biztos vagyok, hogy jövőre megint lesz egy.

— Ismerte Benczúr Gyulát?

— Ismertem. Gyerek voltam, amikor láttam.

Esteledett. A nyájat beterelték az akolba. Elsőként a fekete bárány sietett be, utána az anyja. Aztán bereteszelték a deszkaajtót. A fekete pumi a kúthoz ment, teleitta magát, majd elfeküdt a fűben és tisztogatta a szőrét.

A falucska szélén a dombtetőn található Benczúr Gyula hajdani műterme. Most idős Szabó István Kossuth-dijas szobrász, fafaragó művész dolgozik benne. Az épület mellett a lakása. Hozzászokott a látogatókhoz.

— Mindig jönnek, mindenfelől az oiszágból. Bizony néha nem is tudok dolgozni tőlük.

Az idős mester fájlalta a derekát.

— Most már egyre nehezebb a munka. Tele vagyok megrendeléssel. Nehezen bírom. Tegnap megértem azt a szégyent, hogy a szél feldöntött. Szomorú, kegyetlen dolog az öregség.

Huszonegy éve dolgozik itt a művész. Előtte Kisterenyén volt a műterme. Első nagy sikerét 1939-ben aratta a New York-i világkiállításon. Faszobrai azóta bejárták a világot.

Egy félig kifaragott vájárszobor fölé hajolt és dolgozni kezdett. Sietni kellett. Néhány nap és küldöttség jön érte. Várpalotáról.

Rákóczi Szécsényben II. Rákóczi Ferenc 1705. szeptember 7-én érkezett Szécsénybe. Öt nap múlva országgyűlést tartottak a Borjupástréten. Aztán 18-án Bercsényi indítványára (lengyel mintára) „Az Haza szabadságáért összeszövetkezett Magyarok Vezérlő-Fejedelmének” kiáltották ki Rákóczit.

Emiatt is nevezetes hely Szécsény, a valamivel több mint ötezer lakosú járási székhely.

Szécsény illően adózik a szép emléknek. A restaurált kastélymúzeumban most nyílt meg a Rákóczi-emlékkiállitás.

A gyönyörű, 1760-ban épüli kastély 1945 után elnéptelenedett. Kerítését, köveit kezdték széthordani. Huszonöt éven át ette az idő, a korrózió. Aztán 18 millió forintért helyreállították. 1974 óta teljes pompájában diszlik. A környék legszebb idegenforgalmi nevezetessége lett.

Papucsban lehet csak csoszogni a lakkozott parkettán. Szinte egyedülálló vadász- és trófea-kiállitás teszi szenzációssá a kastélyt. Két termet Széchenyi Zsigmond és Kitten. berger Kálmán emlékének szenteltek. A filcpapucs elnyelte lépteinket. Egy másik teremben id. Szabó István szobrai láthatók.

Aztán átmentünk a szomszédos volt kolostor ódon falai közé. ahol emlékszoba őrzi, hogy itt lakott a Fejedelm. Rodostóban irt emlékirataiban is szívesen időzött ezen a helyen. Nagyon szép állapotban találtuk az 1333-ban épült oratóriumot. A színes boltivek alatt pihent, gondolkozott Rákóczi. Tábla tájékoztat az eseményről. A sekrestye a XIV. századi építészet remeke. A falakon és a sarokban 12 gyámkő tartja a bordás faliveket. A törökök idejében gőzfürdő volt, látványa még igy, elhanyagolt állapotban is megkapó. A templomot most tatarozzák. Falán a tábla Sobieski János lengyel király ittjártát örökíti meg. A törököket kiűző híd élén vonult erre.

Horgos Ida

A SÁRVÁRI NÄDASDY-VÄR TITKA

SÁRVÁR, Vas megye — Nyugat-Dunántul egyik legérdekesebb és legértékesebb műemlék vára a gazdag történelmi múltra visszatekintő sárvári Nádasdy-vár. A mocsaras területen hatalmas fenyőcölöpökre épült erőd méteres vastagságú falai, boltíves termei dacoltak az idő múlásával. Freskós terme ér az emeleti toronyszoba kör alakú mennyezeti freskója művészettörténeti, idegenforgalmi nevezetesség. A festmények néhány rejtett titkára a közelmúltban derült fény.

A freskós terem falait teljesen beborító nagyméretű olajfestmények — amelyeket a neves Dorf meister alkotott — sajátos módon csupán asszonyokkal kapcsolatos bibliai jeleneteket ábrázolnak. A mennyezeti és az oldalfalak egy részét csatajelenetek díszítik, amelyek Nádasdy Ferenc országos főkapitány török elleni harcait ábrázolják. Egyik oldalon a győztes csaták elevenednek meg.

E freskók jóval Dorfmeister kora előtt készültek. Szerzőjük a legutóbbi időkig ismeretlen volt, mert csupán három betű: HRM jelezte az alkotó művész személyét. A stilus alapján a művészettörténészek németalföldi festőt sejtettek a HRM-szignó mögött. Egyesek a bajor festőiskola valamelyik tagjára „gyanakodtak” az érdekes technika, a visszafogott színek miatt.

A legújabb kutatások, amelyeket osztrák szakértőkkel együtt végeztek, a magyar művészettörténészek, egyértelműen bebizo-Uj nagyközség

SZÉKESFEHÉRVÁR - Martonvásár nagyközséggé, Nagyvenyim városkörnyéki községgé, s 11 falu közös tanácsú községgé nyilvánítására tett javaslatot " . Székesfehérvárott megtartott ülésén a Fejér megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Martonvásáron már megértek a feltételek arra, hogy a falu nagyközséggé „lépjen elő”. A Dunaújváros melletti Nagyvenyim községet — tekintettel a kialakult társadalmi-gazdasági-ellátási, foglalkoztatási, valamint a szoros közlekedési kapcsolatokra — városkörnyék: községgé nyilvánítják.

nyitották, hogy az alkotomuvesz Hans Rudolf Miller volt. A festőművész a XVI. és a XVII. századforduló idején Bécsben élt, jelentős hatással volt rá a bajor iskola, és hosszabb időt töltött Magyarországon.

A másik talánnyal a várbeli festményegyüttes kétségtelenül legszebb, színekben és kompozíciókban legértékesebb alkotása az emeleti toronyszoba mennye“ zeti freskója szolgált. A nemrég szakszerűen restaurált allegorikus festményen a művészettörténészek és a történészek felfigyeltek néhány tárgyra: mérőónra, szögmérőre, földgömbre és az egyik főalak kezében tartott végtelenbe futó háromszögletű oszlopra. Ezek ugyanis a szabadkőművesség jelképei voltak.

A kérdés: vajon az alkotó, Dorfmeister szabadkőműves volt e? A feltevést a császári udvarnál betöltött szerepe és az egyházhoz fűződő kapcsolatai kizárták. Kiderült, hogy a művész megbízója egy Draskovich nevű horvát főnemes volt, aki — a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétel miatt lefejezett — Nádasdy Ferenc országbíró sárvári birtokait, igy várát is ajándékba kapta. Draskovich pedig egyike volt az első magyarországi szabadkőműveseknek, és jelentős alakja a kelet-európai szabadkőműves páholyok szervezetének. A mű születésének körülményeit tovább tanulmányozzák — hamarosan újabb értekezés lát majd napvilágot a sárvári vár freskóiról.

Keselyű a Sárréten

BIHARNAGYBAJOM, Hiydu- Bihar megye — Régóta nem láttak fakókeselyűt Magyarországon. Mint a Fejér megyei Hirlap jelenti, Európa e legnagyobb ragadozó madara [Gyps Fulvus] most felbukkant a Sárréten. Kiterjesztett szárnyainak hossza meghaladja a három métert, szine földbarna, sárgásfehér tollgallérral, a feje teljesen kopasz. A pusztán elhullott állatok tetemeivel táplálkozik. Tevékenységét most ornitológusok figyelik.